Törökország

Itt folytatódik a "Török házastárs - 2008. május" poszt, s nevével ellentétben nemcsak a júniusi, hanem a júliusi és az augusztus 19-ig beírt hozzászólásokat is tartalmazza. A 253 hozzászólás egy része (július 24-től) csak a "megjegyzés küldése" linkre kattintva olvasható. Folytatás a "Török házastárs - 2008. augusztus 20-tól" poszton, amely valószínűleg szeptember végéig tart.

Előzmények:

2004.
2005.
2006. (január - október)
2006. október - december
2007. január - december
2008. január - március
2008. április
2008. május

Török házastárs - 2008. május

2008-05-04T21:09:00.000+02:00

Itt folytatódik a "Török házastárs - 2008. április" poszt.

Hónap végén váltás, a "Török házastárs - 2008. június" posztra.

Előzmények:

2004.
2005.
2006. (január - október)
2006. október - december
2007. január - december
2008. január - március
2008. április

Török házastárs - 2008. április

2008-03-26T23:12:00.005+01:00

Itt folytatódik a "Török házastárs - 2008. január - március" poszt. Hónap végén váltás, a "Török házastárs - 2008. május" posztra.

Előzmények:

2004.

2005.

2006. (január - október)

2006. október - december

2007. január - december

2008. január - március

Ali Baba magyar-török sportrovata - 2008-tól

2008-01-01T23:28:00.000+01:00

Négy éve sikerült a blogra csábítanunk Ali Babát, a magyar és a török sport legavatottabb szakértőjét.

Ali Baba és a 40 blogger előző évi hozzászólásait ezeken a linkeken olvashatjátok:

2007.

2004.-2006.

Török házastárs (2008. január - március)

2008-01-01T22:55:00.006+01:00

Sok látogatót érdekel a kapcsolatteremtés lehetősége azokkal, akiknek török barátjuk/partnerük/házastársuk van. Az elmúlt négy évben ezen a poston igyekeztünk segíteni egymásnak. Az igen sok hozzászólást az alábbi linkeken olvashatod el (ez főleg akkor hasznos, ha valamilyen konkrét ügyben keresel tanácsot):

2004.

2005.

2006. (január - október)

2006. október - december

2007. január - december

Megjegyzés, 2008. március 26.

Mivel 2008. március 6-tól az újabb megjegyzések nem jelennek meg ezen a poston - bár olvashatók, ha ennek az oldalnak a legeslegalján a "megjegyzések küldésére" kattintasz, s hozzá is lehet szólni, amelyeket ugyanígy szintén lehet olvasni - és a Blogger hibáját nem tudom kijavítani egyelőre - március 27-től havonta új postok lesznek. Az eddigi megjegyzések közül semmi nem tűnt el.

Tehát ezután áprilisban a

http://torokorszag.blogspot.com/2008/03/trk-hzastrs-2008-prilis.html

postra írj!

Ali Baba magyar-török sportrovata (2007.)

2007-01-03T02:58:00.000+01:00

Három éve sikerült a blogra csábítanunk sportrovat-szerkesztőként Ali Babát, a magyar és a török sport legavatottabb szakértőjét, aki azóta is szóval tart bennünket.

Ali Baba és a kicsit kevesebb, mint 40 sportbarát hozzászólásait 2007 januárjától ezen a poston, a korábbi évek gyöngyszemeit pedig EZEN A LINKEN olvashatjátok.

Írástudók nyugodtan írjanak is.

Török házastárs (2007. januártól)

2007-01-03T01:58:00.000+01:00

Sok látogatót érdekel a kapcsolatteremtés lehetősége azokkal, akiknek török barátjuk/partnerük/házastársuk van. Az elmúlt három évben ezen a poston igyekeztünk segíteni egymásnak. Az igen sok hozzászólást az alábbi linkeken olvashatod el (ez főleg akkor hasznos, ha valamilyen konkrét ügyben keresel tanácsot):

2004.

2005.

2006. (január - október)

2006. október - december

Török házastárs - ideiglenes post, 2006 októberétől

2006-10-06T01:25:00.000+02:00

Mivel a "török házastárs - 2006." post a 797. hozzászólás után túllépte a Blogger által megszabott terjedelmi korlátokat, a poston az utóbbi időben nem jelentek meg az új kommentárok.

Átmenetileg kénytelen voltam ezért archiválni az elmúlt három éves termést és megnyitni ezt az átmeneti fórumot. A hozzászólások nem vesztek el, visszateszem azokat, ahogy tudom. Addig ezt a postot lehet használni. Bocs az átmeneti állapotokért!

A "török házastárs - 2005" és a "török házastárs - 2004" postok olvashatók, lásd lent.

Efendi

Megjegyzés 2007. febr. 16-án: a mentés megtörtént, minden hozzászólás olvasható 2004-től. Efendi

Március 15., Feriköy temető, Isztambul

2006-03-12T23:24:00.000+01:00

Török házastárs - 2006.

2006-01-02T06:55:00.000+01:00

Sok látogatót érdekel a kapcsolatteremtés lehetősége azokkal, akiknek török barátjuk/partnerük/házastársuk van. Ez a post az ő fórumuk.

A tavalyi kb 600 hozzászólást ITT, a 2004. évieket pedig EZEN A LINKEN olvashatod. Sok hasznos tanácsot találhatsz a korábbi évekből, ezért ha új vagy a blogon és kérdezni akarsz, jó, ha nagyjából átnézed a tavaly-tavalyelőtt írtakat, mert itt is vannak Gyakran Ismétlődő Kérdések.

Azt tanácsolom, hogy ha hozzászólsz, ne adj meg magadról sok személyes adatot, elég egy mélcím is ahhoz, hogy mások kapcsolatot teremthessenek veled. Ahogy a bevezető postban is írtam, a blog szerkesztőjeként biztosítalak arról, hogy a velem közölt személyes adataidat - hacsak arra törvény nem kötelez - senkinek nem hozom tudomására.

Egy kedves magyar levelező, Ildi kért arra, hogy csináljak egy kis reklámot Göremében 2004. decembere végén megnyitott panziójának, amelyet török férjével működtet. Örömmel teszem, nemcsak neki, bárki másnak is, tehát, mielőtt Kappadókiába utaznál, keresd Ildi panzióját EZEN A LINKEN!

Magyar testvérvárost keres Osmaniye

2006-01-01T23:55:00.001+01:00

Magyar testvérvárost keres Osmaniye.

Osmaniye tartomány - amelynek "fővárosát" ugyanígy nevezik - 1996-ban lett önálló, addig Adana tartomány része volt. Osmaniye városa nagyjából félúton van Adana és Gaziantep között, közel a Földközi-tenger keleti csücskéhez, az Iszkenderuni-öbölhöz. A tartományi székhely lakossága kb. 200 ezer, s nagyjából 250 ezren laknak összesen a tartomány többi településén. Az emberek főleg a mezőgazdaságból élnek, de Osmaniyének jó idegenforgalmi adottságai vannak (hegyi turizmus, síelés, tenger közelsége), ezeket most kezdik kihasználni. A városban új és szép művészeti általános és középiskola működik.

Osmaniyét érintette az egykori selyemút, de a németek által épített Isztambul-Bagdad vasútvonal is. Bartók Béla 1936. novemberében gyűjtött népdalokat Osmaniyében. (Bartók útjáról bővebbet EZEN A LINKEN találsz).

2004 végén a város díszpolgárává fogadta Bartók Bélát. 2010. februárjában megnyílt a Bartók-emlékmúzeum.

A tartomány gazdag történelmi emlékekben. Az Osmaniye melletti Kastabala (Hierapolis) az i.e. II. században hellén város volt, majd a Római Birodalom részét képezte. A jelenleg ott látható műemlékek a római korból származnak.

A legérdekesebb helyszín Karatepe/Aslantas, ahol Törökország első szabadtéri múzeumát negyven évvel ezelőtt létrehozták. A Hettita Birodalom felbomlása után a Taurus hegység déli lábainál létrejött hettita királyságok egyike volt a karatepei, amelyben Azatiwatis uralkodott az i.e. VIII. században. A Ceylan folyó mellett a karatepei fellegvár - az Azatiwadaya - szabadtéri múzeumában, gyönyörű hettita szobrokat és faragványokat láthatunk, köztük a király szobrát is:

A többi karatepei fotót EZEN A LINKEN találhatod!

Osmaniye szeretne "testvérvárosi" kapcsolatokat kialakítani Magyarországon.

Különösen ajánlom ezt a kunságiak figyelmébe. Osmaniye városában és néhány környező településen ugyanis éppen a kunok Ulas törzsének egy része telepedett le. Erről bővebbet olvashatsz ITT és ITT.

Kérlek, segíts magyar partnert találni! Érdeklődés esetén megadom a török partnerek elérhetőségét.

Európa Kulturális Fővárosai, 2010

2005-12-18T22:06:00.000+01:00

Eldőlt tehát 2006 novemberében, hogy 2010-ben Pécs és Essen mellett Isztambul is Európa kulturális fővárosa lesz. Nemcsak Pécs miatt örülünk, hanem azért is, mert ebből az alkalomból Magyarországon és Törökországban közös, magyar-török kulturális rendezvényekre, a kulturális értékek iránti érdeklődés kölcsönös élénkülésére számíthatunk. Talán létrejönnek olyan dolgok is, amelyek túlélik a 2010. esztendőt. Ezt a postot azért készítettem, hogy egy helyen olvashassunk az előkészületekről és majd a programokról. Bátorítanék egyúttal mindenkit ötleteinek és véleményének kifejtésére, tessék nyomkodni itt lent a comment gombot!

LINKEK:

Pécs 2010 hivatalos honlap

Istanbul 2010 hivatalos honlap

Essen 2010 hivatalos honlap

Oktatási és Kulturális Minisztérium EKF 2010 honlapja

Kapcsolódó más oldalak

Kultúrpont Iroda

pécs.lap.hu

CIKKEK:

Hatalmas lehetőségek a pécsi egyetem előtt - Magyar Rádió, 2006. dec. 1.
Pécs féltékeny Isztambulra? - Magyar Rádió, 2005. dec. 17.
Német, magyar, török együtt? - HVG, 2005. dec. 14.
A négy elem városa - Magyar Hírlap, 2005. dec. 13.
Pécs és Isztambul "kéz a kézben" - Magyar Rádió, 2005. nov. 24.

"Pécs kiemelt szerepet szán az iszlám kultúrának" - Hetek, 2005. okt. 28.

Érthetetlen okvetetlenkedés - vagy.hu, 2005.- okt. 18.

Kósa kontra Mesterházy Isztambulról - EU-vonal, 2005. okt.12.

"Isztambul is lehet kulturális főváros" - Magyar Nemzet, 2005. október 11. "Az Európai Unió sebtiben hozott döntése értelmében nem két, hanem három „európai” város birtokolhatja a kulturális főváros címet. A csatlakozási tárgyalásait frissen megkezdett Törökországgal erről már szerződést is kötöttek, és meg is nevezték jelölt városként Isztambult. Kósa Lajos a hét pályázó magyar város egyike, Debrecen polgármestereként úgy véli, nem sportszerű, hogy a német és a magyar pályázatok beadását követően ilyen drasztikusan változik az eredeti pályázati kiírás. A polgármester szerint mind a német, mind a magyar pályázókat kényelmetlen helyzetbe hozza, hogy olyan világvárossal kell megmérkőzniük, mint a két kultúra és két földrész határán fekvő Isztambul. Az is különös, hogy teljesen szokatlan módon egy olyan pályázatot nyitnak meg külső kandidáló előtt, ami eddig kizárólag európai tagországok települései számára volt elérhető."

"Kósa: Nem européer magatartás" - Népszabadság, 2005. okt. 10.

A hazai pályán Pécs győzött - (kultúra.hu) - részlet az indoklásból: "A tanácsadó testület figyelembe vette a nemzetközi politikai, kultúrapolitikai kontextusokat is, különös tekintettel a lehetséges német partnervárosra és a törökországi Isztambul bejelentett rendezési szándékára."

Magyar emlékek Törökországban

2005-12-13T10:46:00.000+01:00

Ezen a poston remélhetőleg egyre több információt találsz majd a Törökországban található magyar emlékekről, kötődjenek azok Bizánchoz, az Oszmán Birodalomhoz, vagy a mai köztársasághoz. A magyar emlékek fotóit EZEN A LINKEN láthatod. Ízelítőül egy fotó a kütahyai Kossuth Múzeumból:

Thököly utca

Magyar menekültek emléke

Tasnádi Edit, Magyar Nemzet, 2005. december 10.

A Magyar–Török Baráti Társaság megemlékezésre készült Izmitben Thököly Imre halálának 300. évfordulója alkalmából. A szándékot felkarolta az isztambuli főkonzul, Zimborás Gabriella, és csatlakozott hozzá Izmit város, illetve Kocaeli megye vezetése is. Így a tervezett szerény emléktábla helyett monumentális emlékművet avathattak: gyönyörű feketegránit talapzatra helyezték azt a Thököly-címerrel díszített magyar emlékoszlop-töredéket, amely 1907-ben, a hamvak hazahozatala után a hajdani Nikomédia örmény temetőjében felállított obeliszkből megmaradt. Az új emlékmű mellett kétnyelvű tábla idézi a hányatott sorsú fejedelem és felesége emlékét:„Gróf Thököly Imre Született 1657. szeptember 25-én Késmárkon (ma Szlovákia) – meghalt 1705. szeptember 13-án Izmitben. Magyar nagybirtokos, kuruc fővezér, 1682-től 1685-ig Felső-Magyarország, majd 1690-ben Erdély fejedelme."

Családi hagyományai folytán – hisz édesapja, Thököly István is fegyverrel küzdött a magyar függetlenségért – korán politikai szerepet vállalt. A Habsburg Birodalom elleni felkelők, a bujdosók között tanulta ki a hadi mesterséget. Ibrahim budai pasa adta át neki a szultáni ahdnámét, amelyben Felső-Magyarország uralkodójává nevezte ki. Ettől kezdve Felső-Magyarország fejedelmének címeztette magát. 1682. június 15-én elvette feleségül Zrínyi Ilonát, I. Rákóczi Ferenc özvegyét, II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem édesanyját. Az 1699-ben megkötött karlócai béke után Thököly Isztambulban élt, majd 1701-ben saját kérésére megengedték, hogy Izmitben telepedjék le, ide követte felesége és mintegy 1500 híve. Zrínyi Ilona 1703-ban hunyt el, két évvel később a fejedelem is követte a halálba. A fejedelmet 1705-ben itt temették el. Hamvait a magyar nemzet 1906-ban exhumáltatta és szülővárosában helyeztette örök nyugalomra.

Az ünnepélyes avató után az emlékmű mellett új utcanévtáblát helyeztek el: a városrendezési tervek szerint a közeljövőben parkosítandó terület szélén vezető út most már Thököly nevét viseli. Megmutatták az úgynevezett német házakat is, a valaha itt dolgozó szakemberek ma üresen álló villáit, amelyek közül bármelyiket felajánlja a város egy Thököly Imre és Zrínyi Ilona emlékére berendezendő múzeum számára.

Ha ez a szép terv megvalósul, magyar turisták zarándokhelyévé válhat Izmit, ahogy hosszú ideje az már Rodostó is.

A Magyar–Török Baráti Társaság a Rodostói Magyar Baráti Társaság támogatásával jelentette meg a II. Rákóczi élete és törökországi emigrációja című kétnyelvű könyvet F. Tóth Tibor szerkesztésében, amely Balla Antal, Dávid Géza, Fodor Pál, Köpeczi Béla, Nagy Ferenc, Somogyi Gréta, Tasnádi Edit, Tóth Csaba és Tóth Ferenc írásait tartalmazza.

József Attila Törökországban

2005-12-12T18:17:00.000+01:00

Tasnádi Edit alábbi írása a Magyar Nemzet 2005. augusztus 13-i számában jelent meg.

„Sose lódított”
József Attila Törökországban: a centenáriumi év megemlékezései Isztambultól Ankaráig

József Attila útja Párizson keresztül vezetett Törökországba: Ataol Behramoglu francia fordításokkal találkozik először, de így is a költő hatása alá kerül. Ennek köszönhető, hogy a Militan című folyóirat 1975. márciusi száma 44 oldalas összeállítást szentel a magyar költő bemutatásának.

Előszóként Guillevicnek József Attilát az első világháború, az ellenforradalom és a fasizmus Gavroche-ának nevező írását idézik. Ezt Szabolcsi Miklós tanulmánya követi József Attila élete és költészete címmel. Az összeállítás tizenhat költeménnyel folytatódik. Elsősorban azok a nagy politikai versek szerepelnek itt, amelyek indokolják, hogy József Attilát Törökországban gyakran „társadalmi-realista” költőként emlegetik, de helyet kap A hangyától az Ódáig néhány másfajta költemény is. Az összeállítást a költő életének és korának kronológiája zárja.

Ettől a ponttól akarva-akaratlanul személyesebb hangra kell váltanom, hiszen az események úgy alakultak, hogy magam is belekerültem a török versbarátok és József Attila egymásra találásáért fáradozók csapatába.

Kemal Özer, a kiváló török költő, akivel 1981 óta leveleztem, József Attila-nyersfordításokat kért tőlem. Közös munkánk eredményeként jelent meg 1986-ban az első önálló török József Attila-kötet, Temiz Yürekle (Tiszta szívvel) címmel.

Kemal Özer a válogatáshoz írt bevezetőjében így fogalmazta meg azt, hogy számára mit jelent József Attila: „Amikor József Attila verseit a Militanban összegyűjtve olvastam, az életéből versbe szűrődő elemek, képei, amilyenekkel korábban soha nem találkoztam, költői világának atmoszférája nem is annyira meglepetést, mint inkább fájdalmat okoztak, s ha lehet ilyet mondani: keserű lelkesedést. Belső rokonságot, érzelmi azonosulást éreztem. Mintha egy sebesült ember lehelete csapott volna az arcomba. A magárahagyottságnak, a nincstelenségnek és a homloka fénye felragyogtatásáért vívott küzdelmének hangtalan sikolyával lánggá hevülő lehelete. Mintha egy emberi sorsban a megtestesült bánattal kerültem volna szemtől szembe, olyan szomorúsággal, amely mindezek ellenére nem adja meg magát. (…) József Attila élete súlyos történelmi korszakra esett, olyan időszakra, amikor valami véget ért, s még nem lehetett pontosan tudni, hogy mi, de valami új kezdődött. Szélsőségekben bővelkedő, ugyanakkor határozott vonalvezetésű pályát futott be. Az átlagos vagy a közepes hiányzik ebből az életútból. Árvaság, magány, nincstelenség, betegség – végleges minden. Érzékenység és szintézis – ezzel a két szóval szinte összegezni lehet költészetét. Érezte a közelítő újat, és a már létezővel szintézisbe hozta. Érzékeny volt, mert élethalálharcot kellett vívnia az érzékenységet szülő körülményekkel. Szintézist teremtett, ahogy az életből leszűrt tudást folyamatosan verssé szűrte.”

A kötet nagy nyeresége az a bevezető tanulmány, amelyet Fodor András írt (József Attila költői karaktere címmel), miután átadtuk neki a lefordított versek listáját. Így megállapításait a török olvasó által ismert költeményekre hivatkozva, azokból idézve támaszthatta alá. Bekerült a kötetbe a Curriculum vitae, így a költő életútját a legilletékesebb forrásból ismerhetik meg a török olvasók. József Attila életének kronológiája, fényképek, valamint a Militanból átvett Szabolcsi Miklós-tanulmány, illetve az Eugčne Guillevic-előszó gazdagítják a költőről rajzolt képet. A kötet versei az első magyarból fordított József Attila-költemények. A legszebbekből, legismertebbekből válogattunk, és újrafordítottunk néhányat a Militanban közvetítő nyelvből készített fordításban szereplő költemények közül is.

Tíz év telt el a nagy visszhangot kiváltó Temiz Yürekle-kötet megjelenése után. Akkoriban az ankarai egyetem hungarológiai tanszékén tanítottam. Így került a kezembe a Cumhuriyet című újság 1996. április 14-i számának vasárnapi melléklete, címlapján a költő életnagyságú fényképével, alatta ezzel a szöveggel: „Költő volt, sose lódított. József Attila, a magány nagy költője. Kritikus és realista. A verseit ismerjük. Ennyi nem elég. Az életének és a verssorainak alapjául szolgáló fájdalmak és reménytelenségek nyomába szegődünk. A magány legnagyobb költője. Az árvaság és a nincstelenség és a szerelem fájdalmát verseiben próbálta csitítani. Minden félbemaradt az életében. Egyetemre járt, de nem fejezhette be, szerelmeket élt át, de a beteljesülést nem élhette át. Harminckét éves korában a vonatkerekek alá vetette megfáradt, magányos testét. Haláláról is maga mondta ki az utolsó szót: »ámulok, hogy meghalok«.” A fényképekkel kísért írás számomra akkor még ismeretlen szerzője, Sunahan Develioglu terjedelmes riportjában nagy érzékenységgel követi nyomon a költő életének állomásait a Gát utcától Balatonszárszóig.

Néhány hét múlva az Evrensel Kültür folyóirat József Attila-műsorára vagyok hivatalos. Kemal Özerrel szólunk a költőről. Egy fiatalember, Onur Toparlak gitárkísérettel törökül és magyarul (!) énekel a verseiből. Ott ismerkedem meg feleségével, Sunahannal, s ekkor derül fény írása születésének körülményeire. „Először 1986-ban jártam Magyarországon, és annyira tetszett, hogy 1993-ban, amikor összeházasodtunk, ide jöttünk nászútra. Egyszer Onur így szólt hozzám: »Te már jártál Magyarországon. Nézz körül a könyvek között, nem látsz-e magyar költőt.« Egy Petőfi-kötetet találtam. Akkor persze semmit nem tudtunk magyarul. A kötet épp a Szerelem című versnél nyílt ki. A ritmusát erősnek érezte Onur. Zenét rögtönzött hozzá, és szótárral próbáltuk megfejteni az értelmét. Így indult a mi magyarországi kalandunk… József Attila számunkra a Temiz Yürekle-kötettel kezdődött. Úgy gondoltuk, hogy a versek Tasnádi Edit és Kemal Özer tolmácsolásában közel állnak az eredetihez, de hogy halljuk is a versek eredeti ritmusát, megvettük József Attila verseit magyarul is, és a két kötetet együtt olvastuk. Második jövetelünkkor azután az ő nyomába eredtünk…”

Újabb évtized múltán a József Attila-centenárium mozgósította a költő törökországi barátait. Két lelkes fiatal, tanítványom, Sevgi Can Aysevener és Orhan Tüleylioglu szerkesztésében, ankarai nagykövetségünk támogatásával az Edebiyatçilar Dernegi (Irodalmárok Társasága) kiadásában jelent meg az emlékkönyv, Evrenle Ölç Kendini (A mindenséggel mérd magad) címmel. A képekkel illusztrált kötet a két szerkesztő beköszöntőjével indul, ezt a Curriculum vitae követi, majd Ahmet Oktay, Kemal Özer, Metin Demirtas, Ataol Behramoglu, Behçet Aysan és Müslüm Celik József Attila ihlette versei következnek. A továbbiakban költő, író, irodalomtörténész, szociológus, filozófus és pszichológus vall arról, hogy mit jelent számára József Attila. Élményeik a fent említett két válogatásra támaszkodnak, a szenvedéssel teli élet és a tragikus vég momentumai, a szeretni való egyéniség és a szeretetre vágyó ember portréja, a finom képek és a lázító társadalmi igazságtalanságok költője jelenik meg ezekben a szubjektív hangú írásokban. Ahogy a könyvről megjelent hosszabb-rövidebb ismertetések egyike fogalmaz: „A könyv az irodalmárok szívében élő József Attila-arcképet rajzolja meg.” Ezektől eltérő úton jár néhány szerző: Ahmet Imam az Ars poeticát elemzi, Onur Toparlak pedig az Altató átültetése kapcsán a versfordítás lehetőségeiről és lehetetlenségeiről elmélkedik. Sunahan Develioglu József Attila és Nazim Hikmet sorsában és költészetében fedez fel párhuzamosságokat; jómagam a két magyar géniusz, József Attila és Bartók Béla művészetének közös gyökereire próbálok rávilágítani. Sajátos színt képvisel Selçuk Ülger írása: a Németországban taxisofőrként dolgozó szerző a frankfurti repülőtérre érkező Malév-utasokat kedvenc verséből, a Mamából „vizsgáztatja”, s azoknak, akik hozzá hasonlóan József Attila-rajongónak mutatkoznak, enged a fuvardíjból…

Az emlékkönyvben harminchét vers kapott helyet. Az új fordítások mindenekelőtt a korai korszakból válogatva gazdagítják új színekkel a török versbarátok által eddig ismert József Attila-portrét, ugyanakkor a szerkesztők beválogattak néhányat a korábbi fordításokból is.

Mire május 7-én bemutatták a könyvet, a kiadó már az utánnyomásra készült. Az érdeklődők zsúfolásig megtöltötték a termet. Két költő: Ataol Behramoglu és Metin Demirtas, egy irodalomtörténész és -kritikus, Öner Yagci osztotta meg a hallgatósággal József Attila-élményét, Yildirim B. Dogan pszichiáter pedig a beteg ember világába való betekintés etikai kérdéseit feszegette. Az érdekes előadások a közönséget is hozzászólásokra késztették. Szóba került így még Petőfi és Balassi is… Számomra kedves meglepetésként Onur Toparlak többek között az e kötet számára fordított Ayi Dansit, azaz a Medvetáncot is előadta, az ismert Sebő Ferenc-dallamra énekelve…

Ankara után Isztambulban folytatódtak a József Attila-emlékév eseményei. Újra megjelent a Temiz Yürekle című kötet, amelynek diavetítéssel kísért bemutatóján Kemal Özer mellett Turgay Fisekçi költő szólt József Attila török barátaihoz; Beykozban pedig mindenekelőtt a művészetszerető polgármesternek, Muharrem Ersoynak és a színész-rendező Mehmet Asának köszönhetően szinte fesztiváli hangulatban emlékeztek meg a százéves költőről. Az Esztergommal testvérvárosi kapcsolatokra készülő Boszporusz-parti negyed polgármesteri hivatala előtti téren hatalmas transzparens hívogatta a 300 ezer lakosú Beykoz közönségét. A program a téren fúvószenekari koncerttel kezdődött. Nem mindennapi élmény volt török muzsikusok előadásában hallgatni a Himnuszt és a Szózatot. Az előadóterem előcsarnokában a Petőfi Irodalmi Múzeum vándorkiállításának tablói között Sunahan Develioglu eredeti ötletének köszönhetően hófehér anyagokra nyomva, szárítókötelekre csipeszelve „keringtek, szálltak a magasban” József Attila életrajzának részletei.

A jókora előadóterem színpadát csak gyertyák világították meg, a vászonra a Petőfi Irodalmi Múzeum centenáriumi CD-ROM-jának képeit vetítették. József Attila költői pályáját megrajzoló előadásomat meg-megszakítva mondott el Mehmet Asa illusztrálásul egy-egy jellemző verset, majd felolvasta a Curriculum vitae-t úgy, hogy a megfelelő pontokon Onur Toparlak énekelt el gitárkísérettel Sebő Ferenc, illetve a maga megzenésítésében törökül és magyarul egy-egy költeményt.

Mit jelent József Attila a török olvasóknak? Idézzük Sevgi Can Aysevenert, aki az emlékkönyv megjelenése kapcsán készült interjúban így fogalmaz: „…József Attila versei furcsa lázadást ébresztettek bennem, a költő kiszolgáltatottsága, magánya, kora és világa elleni dühöt. Ennek talán személyes okai is vannak. Néhány évtizeddel őutána Törökországban ugyanazt a szomorúságot, ugyanazt a könyörtelenséget, ugyanazt a lázadást éltük át; a veszteségek és az igazságtalanságok hasonlítottak az őáltala megéltekre. József Attila élete és költészete, átlépve országa határait, mindazokhoz szól, akik az életnek és a költészetnek ugyanazt az értelmet tulajdonítják, akik ugyanazokért az értékekért ugyanazt az árat fizetik. Képei, rímei, verseinek mély értelme, sajátos és nagy hatású megfogalmazásai költői nagyságát az egész világon elismertté tették…”

Török újdonságok, programok, kulturális hírek és ajánlatok

2005-12-02T18:46:00.000+01:00

Itt érhetők el a törökországi vagy itthoni török programokkal, kulturális eseményekkel foglalkozó friss hírek és ajánlatok. Írjatok, ha mások figyelmét szeretnétek felhívni valamilyen aktuális eseményre.

A blogon tematikus és más kulturális postok is vannak (pl. mozi, könyv, lemez), időtállóbb hírekkel.
------------------------------------------------------

Április 3-án, kedden 22.00 órakor lesz a Rádió C Orient expressz záróadása. Témája: Törökország a magyar fiatalok szemével. FM 88.8 http://www.radioc.hu/

Magyarul és törökül megjelent Seres István: Thököly Imre és Törökország c. könyve. Mészáros Kálmán recenzióját EZEN A LINKEN olvashatod.

2007. április 2-án Debrecenben szúfi népzene.

Asure-napi program: március 3. (szombat) Jászai Mari tér, 2-es kikötő, Millenium I. hajó. Indulás: 10, 11, 12 órakor. A beszállás ingyenes. Program: Noé Bárkája és Ashura történetének megismertetése, török élő népzene, Noé puding kóstolás. A szervező Dialógus Platform Egyesület az Asure-osztás kapcsán szeretné felhívni a figyelmet annak fontosságára, hogy különösen a velünk egy házban élőkkel és közvetlen szomszédainkkal pozitív dialógusra törekedjünk. Asura recept és információ itt!

2007/02/17: A Destek Yayinlari kiadta Bartis Attila: A nyugalom c. könyvét "Sessizlik" címmel. Fordította Sevgi Can Aysevener, lektorálta Tasnádi Edit. Sevgi Cannak ez a második műfordítása, korábban Örkény egyperceseket fordított törökre.

Dursun Ayan török műfordító kapta a Balassi Bálint kardot. (2007/02/16)

RÁDIÓ PROGRAM:
ORIENT EXPRESS
BESZÉLGETÉSEK TÖRÖKORSZÁGRÓL & TÖRÖK ZENE
RADIÓ C, FM 88.8
INDUL AZ ORIENT EXPRESS
TARIK DEMIRKAN ÉS VENDÉGEI TÖRÖKORSZÁGRÓL ÉS A KELETI KULTÚRÁRÓL BESZÉLGETNEK
A MŰSOR FOLYAMÁN VÁRJUK TELEFONJAIKAT
ORIENT EXPRESS 2007 JANUAR 16.-ÁTÓL MINDEN KEDDEN 22.00-23.00 KÖZÖTT
FM 88.8, RÁDIÓ C-BEN

Az első adás témája:
Milyen kép alakult ki a törökökről Magyarországon
És, milyen előítéletek élnek tovább?

Vendégek:
Can Togay
Gál Tímea

A műsorról véleményüket és a javaslatokat a lenti e-mail címre várjuk
orientx@t-online.hu

A Magyar Tudomány 2006. decemberi számában jelent meg Seres István "A törökországi bujdosók sírhelyei és a magyar tudóstársadalom" c. írása arról, hogy 1862-vel kezdődően hogyan kutatták fel Isztambulban, Rodostóban és Izmitben II. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona, Bercsényi Miklós és Thököly Imre sírját és hogyan került sor hamvaik hazahozatalára 1906-ban.

Az Ulpius Ház kiadó - tekintettel Orhan Pamuk ez évi Nobel-díjára - decemberben ismét megjelentette az író három regényét, így karácsonyra megvásárolható a Hó, Az új élet és A fehér vár. EZEN A LINKEN mindhárom könyv - 20 % kedvezménnyel - megrendelhető!

2006. december 9-én, szombaton este 6-kor Budapesten a Művész Moziban (Európa Filmhét) vetítik Nuri Bilge Ceylan "Éghajlatok" (Iklimler) c. filmjét (ebben az évben a Cannes-i fesztiválon a kritikusok díját kapta, Antalyában meg a legjobb rendezésért nyert nemrég díjat). Kritikákat EZEN A LINKEN olvashatsz róla, de inkább nézd meg, ki tudja, vetítik-e még.

2006. december 7-től kezdik vetítetni a mozikban a "Farkasok völgye - Irak" c. filmet. December 5-én a TV2-n 00.15-kor (azaz 6-án hajnalban) félórás háttérműsor: "Így készült a Farkasok völgye - Irak".

2006. június 12-én (hétfőn) 16.30 órakor „Rejtélyek, sorsok, múmiák. A váci fehérek templomának titkai” című kiállítás tekinthető meg a Magyar Természettudományi Múzeumban (Budapest VIII., Ludovika tér 2–6.). Találkozás a múzeum bejáratánál, 16.15 órakor.

2006. június 1-én (csütörtökön) 18.00 órakor Kiss Eszter, a Magyar-Török Baráti Társaság tagja előadását hallgathatjuk meg, „Amerika egy magyar törökös szemével” címmel. Az előadás helyszíne a Nemzetek Háza (Budapest VI., Bajza u. 54., I. em.)

2006. május 28-án (vasárnap) 10.00 — 17.00 óra között jótékonysági vásár a Török—Magyar Nők Társasága szervezésében. Helyszín: a Gül Baba türbe (Budapest II., Türbe tér 1.). Kapható lesz török étel és tea, kávé, különféle török divat-, ajándék- és dísztárgyak.

2006. február 20-án (hétfőn) 18.00 órakor lesz Hoppál Mihály és Somfai Kara Dávid néprajztudósok „Hagyományok, szokások, sámánok” című, filmvetítéssel egybekötött előadása a Kirgiz—Magyar Baráti Társaság és a Magyar—Török Baráti Társaság közös rendezésében. Helyszín: Pallasz Páholy (Budapest V., Alkotmány u. 15.).

A Magyar-Török Baráti Társaság következő rendezvényére 2006. január 31-én (kedden) 18 órakor kerül sor, ekkor Sudár Balázs turkológus tart előadást „Török művelődés a hódoltságban" címmel. Az előadás helye: a Nemzetek Háza (Budapest VI., Bajza u. 54., I. em.).

A "Fallal szemben" (Fatih Akin) az amerikai filmkritikusok szerint 2005. legjobb külföldi filmje. (Ld. a török film postot a blogon.)

Az isztambuli Forma 1 nagydíjra kedvezményes jegyárusítás 2006. január 31-ig EZEN A LINKEN (angol, török).

Orhan Pamuk írása az Élet és Irodalom karácsonyi-újévi számában LINK ITT

Kapható még a magyar nyelvű válogatás a huszadik század legjobb török elbeszéléseiből ("Van, akit sólyom karmol meg"), például az Osiris könyvesboltban (postázva is) 1800 forintért. LINK ITT

(A tartalomjegyzék: Halíkarnas Balikcisi: A manőver Yakup Kadri Karaosmanoglu: Egy tizennégy éves férfi Sait Faik Abasiyanik: A batyu Sait Faik Abasiyanik: A Szteljanosz Hriszopulosz hajó Aziz Nesin: Egy esküvői szónoklat Aziz Nesin: A könyvelő Tarik Bugra: Az üstökös Sinasi Özdenoglu: Egy megbánás története Leyla Erbil: A fiók Remzi Inanc: Zihni nyakkendőtűje Ferit Edgü: Ibramfia Ibram története Ayla Kutlu: Eltávozáson Erendiz Atasü: A bayburti Lütfiye Aydin: Sírni nem szabad Feride Cicekoglu: Van, akit a sólyom karmol meg Nedim Gürsel: A zsebkendő Semih Günver: Adem Ver története Yasar Kemal: A kígyók kertje Bekir Yildiz: Sahan, a csempész Bekir Yildiz: Elment egy lovas a világból Orhan Kemal: A kutyakölyök Ayhan Sariismailoglu: Az út Zíya Osman Saba: Boldog emberek fényképészete Osman Sahin: A fehér ökör)

December 13-án Isztambul is benyújtotta pályázatát az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerésére 2010-ben. Döntés 2006-ban. Pécs és egy német város pályázatának sikere gyakorlatilag már biztosra vehető.

Picasso-kiállítás Isztambulban - megtekinthető 2006. március 26-ig a Sabanci Múzeumban. LINK ITT és ITT.

Ha érdekel, milyen volt Isztambul (Konstantinápoly), a 4. századtól 1453-ig, amikor az ottomán törökök elfoglalták, olvasd el Georg Ostrogorsky "A bizánci állam története" című könyvét, kapható az előző linken vagy az Osirisnél.

Karácsonyra megjelent végre magyarul is Orhan Pamuk: Hó c. regénye!

"Minden élet, akár a hópehely: távolról egyformának tűnik, de rejtélyes erők egyszerivé és megismételhetetlenné formálják" - vallja Orhan Pamuk legújabb művében. Megismerhetjük-e a mások szívében lakozó szeretetet és fájdalmat? Megérthetjük-e azokat, akik oly mély gyötrelmeket és oly sok csalódást éltek át, hogy elképzelni sem tudjuk? Ezek a kérdések foglalkoztatják Kát, a költőt, amikor tíz év frankfurti távollét után, édesanyja temetésére hazatér Isztambulba.

Elfogadja egy liberális lap felkérését, hogy oknyomozó riportot írjon a távoli Kars városában zajló különös eseményekről. Saját gyermekkori vágyainak a felidézése is vezérli: amint tudomást szerez róla, hogy elvált asszonyként ott él a gyönyörű Ipek, újra feltámadnak régen elfojtott érzései. Ka felkeresi a titokzatos öngyilkossági hullám áldozataként elhunyt fiatal lányok családtagjait és barátait, a helyi rendőrséget, az eseményeket megörökítő és megjósoló Határvárosi Hírlap szerkesztőjét, s közben lassan feltárul előtte a város valódi arca. Vallási és politikai viták mérgezik az emberek életét, a fennálló államhatalom és a növekvő iszlám párt befolyása alatt vallási fanatikusok szállnak szembe az egyházi reformok híveivel. Ka épp a Nemzeti Színházban szavalja egyik költeményét, amikor fegyveres zavargás tör ki, és a nézőtéren életét veszti az iszlám egyházi középiskola néhány tanulója. A tragédia rettenetes események sorát Indítja el: letartóztatások, üldöztetések, gyilkosságok követik egymást, sokan a kurd nacionalistákat okolják, többen pedig politikai tőkét próbálnak kovácsolni a forrongásból. Az idén Béke-díjjal jutalmazott Pamuk regénye szülőhazájában heves indulatokat váltott ki. Az isztambuli ügyészség perbe fogta a népszerű írót, mivel arról beszélt, hogy Törökországban egymillió örményt és harmincezer kurdot gyilkoltak meg, amit az ország mindmáig nem ismert el hivatalosan. A Hó viszont egyértelmű kritikai és olvasói sikert aratott A méltatások mind hangsúlyozták, hogy a szerző - aki az irodalmi Nobel-díj egyik legerélyesebbnek tartott várományosa-elemi erővel ábrázolja a modern világ nyers brutalitását és elvakultságát, és minden szenzációéhes híradásnál felkavaróbban irányítja rá figyelmünket a kor és a térség aktuális problémáira,- írja ismertetőjében a Fókusz On-line, ahol a könyv megvásárolható. LINK ITT Pamuk bírósági pere egyébként december 16-án kezdődik Isztambulban, de már folyamatban van egy második per is ellene.

Megjelent Vecdet Erkun "Budapesttől Ankaráig" c. könyve. "Szegény és szorgalmas török diák volt Vecdet Erkun, amikor váratlanul külföldi tanulmányi ösztöndíjat nyert Magyarországra. Agrármérnöki diplomát szerzett a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, és hazatért, hogy hasznosítsa a magyar mezőgazdaságban szerzett tapasztalatait. Mindez 1937 és 1943 között történt, amikor még, amint olvashatjuk, „Budapesten, ha sok volt a hó, tettek ellene. Például a házmesterek eltakarították a havat a ház előtti járdáról. Az úttestre lekotort havat a polgármesteri hivatal teherautókkal vagy hókotró gépekkel összeszedette és a Dunába hordatta. Az utat és az utcák közepét ötpengős órabérért felfogadott hómunkások takarították le. A téli hidegben dolgozó munkásoknak óránként tíz perc pihenőt és forralt bort vagy boros teát adtak.”Ilyesfajta képeket ír le nekünk Vecdet Erkun professzor emlékiratában, amelynek a Budapesttől Ankaráig címet adta, és amelyet a Magyar–Török Baráti Társaság jelentetett meg magyarul Tasnádi Edit fordításában. S bár az 1937–43 közötti időszak nem a magyar történelem legfényesebb korszaka, fenyeget, majd kitör a világháború, az ifjú diák mégis igen kedvező képet fest a magyarokról: érdekesek, kedvesek, befogadók, segítőkészek és igen kulturáltak. Lehet, hogy az idő és a nosztalgia szépíti így meg Vecdet Erkun emlékeit, de a végeredmény mégiscsak az, hogy az olvasó elkezd vágyakozni. Nemcsak azért, mert akkor még a házmesterek takarították az utcákat, hanem mert szerethető Magyarország-képet kapunk a vendégtől. Kiváló egyetemi tanárokról olvashatunk, magas szintű oktatásról, virágzó mezőgazdaságról és rokonszenves emberekről. Ilyen volt tényleg? Szeressük a törököket! És a magyarokat is! (Hanthy Kinga: "Szeressük a magyarokat!", Magyar Nemzet, 2005. október 8. )

2004. legjobb mozija a török filmkritikusok szerint Ahmet Ulucay első játékfilmje, a "Hajók dinnyehéjból" (Karpuz Kabugundan Gemiler Yapmak).

Az ISTANBUL MODERN nevű kortárs képzőművészeti múzeum címe, nyitvatartása EZEN A LINKEN (TR, EN) található.

2005. januárjától a magyar mozikban Nuri Bilge Ceyhan MESSZE (UZAK) c. filmje, amely 2003-ban nagydíjat nyert a Cannes-i Filmfesztiválon. Kölcsönözni is lehet DVD-n és kazettán az Odeontól a Corvin, Puskin, Tabán és Hollán mozikban Budapesten. A filmről kritikát olvashatsz a Magyar Narancs 2005. jan. 20-i számában.

Egy éve se gyerek, se hír - Mehmet Tüysüz Károly története

2005-07-10T23:03:00.000+02:00

Mehmet Tüysüz Károly (8)

Május 25. az Eltűnt Gyermekek Világnapja

Minden hónap 10-én tüntetnek (?) Karcsikáért

Visszakaphatja fiát a szegedi édesanya

G. Juhász Judit, Magyar Nemzet,

2005. november 14.

Feltehetőleg jogerőssé válik november végén a török bíróság elsőfokú döntése, amelynek értelmében az apja által Törökországba csempészett Tüysüz Mehmet Károlyt az édesanyjánál, Szegeden helyezik el. Annál is inkább, mert a török apát egy isztambuli bíróság egy év börtönbüntetésre ítélte, miután két alkalommal is meghiúsította a gyermek és magyar édesanyja találkozását.

Várhatóan helybenhagyja a török bíróság az elsőfokú döntést, és november 25-én jogerősen is az édesanyának ítéli a nyolcéves Tüysüz Mehmet Károlyt, akit tavaly nyáron az apja hat magyar állampolgár segítségével egy láthatás után Szegedről Törökországba csempészett. A közreműködők ellen a Szegedi Városi Bíróságon eljárás indult, az apa és a gyerek ellen pedig a magyar hatóságok nemzetközi körözést adtak ki.

Az édesanya, Papp Edina hónapokon át kereste kisfiát, ám a török hatóságok vajmi keveset tettek. Volt férje telefonon vagy ügyvédje révén többször is tudtára adta: csak akkor láthatja gyermekét, ha előbb hivatalosan lemond róla. Végül arra hivatkozva, hogy hazánkban neki ítélték a kisfiút, az asszony a hágai bírósághoz fordult. A kérelem alapján a török hatóság szeptemberben úgy határozott, hogy a végleges elhelyezésig a gyerek az apánál marad, de minden második hét szombatján találkozhat édesanyjával. Ám Papp Edina hiába utazott Törökországba, Károlyt egyszer sem találta a kijelölt helyen, nagyszülei lakásában, volt férje szülei pedig azt állították, hogy fogalmuk sincs fiuk és unokájuk hollétéről.

A napokban azonban a török bíróság kétszer hat hónap börtönbüntetésre ítélte Tüysüz Mehmetet, mert két alkalommal is megakadályozta, hogy a kisfiú találkozzék édesanyjával.Ha a bujkáló férfi nem veszi át a határozatot, nem is fellebbezhet ellene, így az ítélet másfél hónap múlva jogerőssé válik, és Törökországban is körözést adnak ki ellene – közölte Földesi-Szabó László, az édesanya utazásait és ügyvédjét finanszírozó Egy-Másért Kiemelkedően Közhasznú Nemzetközi Alapítvány kuratóriumának vezetője.

A kisfiú és apja hosszabb ideje ismeretlen helyen tartózkodik. A gyerek anyja a napokban azt a hírt kapta, hogy Amerikában bujkálnak. Papp Edina elmondta: erős a gyanú, hogy a férfi így akarja félrevezetni a hatóságokat, hiszen kevéssé valószínű, hogy nemzetközi körözés alatt vagy hamis útlevéllel átjuthatnának a szigorú határellenőrzésen.

FIGYELEM! A történetről két másik blogon is olvashattok:

Sesblog: Török gyerek megvágta, magyar állam gyógyítja, síppal, dobbal... és a Pocakos News blogon: Valóban itt tartunk?

2005. július 11. - Kit érdekel Mehmet Tüysüz Károly kiskorú magyar állampolgár?

Ma egy éve, hogy eltűnt Karcsika.

Két hónapja mondta a török miniszterelnök, hogy személyesen néz utána, mi a helyzet. Másfél hónapja "találta meg" egy török lap Mehmet Tüysüz Károly kiskorú magyar állampolgárt Isztambulban. Azóta csend.

2005. június 12.

Karcsikát ugyan még mindig nem bírták hivatalosan megtalálni, de a Zaman napilap újságírója Magyarországon járt. Írásaiból kiderül, hogy a kisfiú ügyében per indult Törökországban - persze, nem a gyermekrabló apa ellen, hanem éppenséggel Ő indította azt a gyermek megszerzése érdekében. Első tárgyalás szeptemberben.

Az újságíró szerint a Magyarországon letelepedett kb. ezerötszáz török hasonló cipőben jár, mint Mehmet Tüysüz, mivel általában nem kötnek polgári házasságot magyar partnerükkel.

A cikkek linkje: Hatami kabul ediyorum; ama anneyim és Macaristan, Zaman'i konusuyor

2005. május 26.

"Török gyerek, magyar gyerek" Népszabadság, május 26.

Efendi kommentárja:

A Népszabadság cikkéből kiderül: miközben egy Törökország nevű állam képviselői közel egy éve arról biztosítanak minket, hogy mindent megtesznek Mehmet Tüysüz Károly kiskorú magyar állampolgár felkutatásáért, egy másik országban, amelyet véletlenül szintén Törökországnak hívnak, a kisfiút anyakönyvezik és állampolgárságot adnak neki.

A cikkből most már tudjuk: Tüysüz Mehmet Károly apja a chicagói török főkonzulátuson apai elismerő nyilatkozatot tett, aztán a törökök anyakönyvezik a magyar állampolgár kisfiút, aki -miután apja és cinkosai kicsempészik Magyarországról - szeptemberben megkapja a török állampolgárságot. Erről azonban mostanáig Törökországban nem tudtak azok, akiknek kellett volna, így hát nem tudták megmondani tavaly novemberben Ankarában a Tüysüz-ügyben segítséget kérő magyar külügyminiszternek, és Gyurcsány miniszterelnöknek sem a májusi budapesti Erdogan-látogatás alatt.

Eddig csak egy Törökországot ismertünk.

Azt, amelynek képviselői januárban Budapesten tárgyaltak, s a magyar külügyi szóvivő január 11-i sajtónyilatkozata szerint „jelezték, hogy nagy erőkkel igyekeznek felkutatni Mehmet Tüysüz Károly hollétét, a török konzuli delegáció vezetője pedig megerősítette azt a korábbi információt, amely szerint sem a kisfiú, sem pedig édesapja nem tartózkodik Törökországban”. A tárgyaláson „a török fél hangsúlyozta, hogy nagy erőkkel igyekeznek felkutatni a kisfiú tartózkodási helyét és ennek érdekében a török ügyészség, a rendőrség és az idegenrendészeti hatóságok komolyan dolgoznak".

Valamelyik Törökországban aztán május 19-én papát és fiát török újságíró fényképezi a vidámparkban, s az apa az újságnak elismeri, hogy tavaly júliusban elhozta Karcsikát Magyarországról, de mint mondja, az igazság az ő oldalán áll, mert a kisfiút Magyarországon keresztény hitben akarták nevelni, disznóhússal etették, magyar élettársa meg amúgy is átvágta, nem maradt tehát más választása. Lebarnítja még Törökországot - az egyiket - , hogy nem állt melléje, meg a magyarokat is, hogy Budapesten félrevezették valamelyik török miniszterelnököt.

A kisfiút azóta sem találták meg meg egyik Törökország hatóságai sem.

Mentő körülmény, ahogy a Magyar Hírlap újságírója megfogalmazta: „a horvát rendőrök is bárhogy igyekeznek, nem találják Ante Gotovinát, pedig Horvátország sokkal kisebb, mint Törökország, Gotovina pedig sokkal nagyobb, mint Karcsika”.

2005. május 25.

Ma az Aksyon hetilap ismétli meg a Tüysüz-ügy Zaman-féle változatát. Nem véletlenül, a kiadói háttér ugyanaz. A cikk címe: "Az EU-tagság ára egy török". LINK ITT

2005. május 24.

Érdekes fejleményről ír a Zaman mai száma: az apa, Mehmet Tüysüz ügyvédje szerint Erdogan miniszterelnököt a magyarok megtévesztették a kisfiúval kapcsolatban. Az ügyvéd pedig hiába szeretné elmondani neki az igazságot, nem jut hozzá az ügy irataihoz, mert az isztambuli rendőrség nem adja oda neki azokat. A lap azt állítja, hogy az egyik isztambuli kerületi ügyészség ezért előzetes vizsgálatot indított az iratok visszatartásáért felelős rendőri vezető ellen.

A cikk EZEN A LINKEN olvasható.

A miniszterelnok.hu oldalon láthatod, mit mondott Erdogan Budapesten, május 12-én.

Más írások:

Szülők között hánykolódva Délmagyarország, május 24.

2005. május 23.

Talán nem mindenki ismeri Mehmet Tüysüz Károly édesanyja és a magyar Női- és Gyermekjogi Kutató és Oktató Központ nyílt levelét, amelyet február 16-án adtak át a török nagykövetnek, majd a médiának.

Tehát a levél:

Budapest, 2005. February 16.

OPEN/PUBLIC LETTER

His Excellency
Mr. Umur Apaydin
Ambassador of Turkey
Cc.
Thomas Glaser
Head of Delegation
European Commission Hungary

Subject: How can an 8 years old Hungarian boy completely disappear in Turkey?

Excellency,

We are very sorry, indeed, that Yourself or Your Embassy have not responded to our three previous letters. This is why we had to turn to the general public and ask for the co-operation of the Hungarian as well as international media/press.

We would very much appreciate your statement and comments regarding Turkey's past, present and future steps towards the safe return of 8 years old Tüysüz Mehmet Károly, who was kidnapped from Hungary to Turkey. We would like to emphasise that Turkey has an international obligation to return the child to Hungary under the so-called Hague Convention, - on the Civil Aspects of International Child Abduction.

As Yourself and the Turkish authorities are fully aware, the father of the little boy, a Turkish-Hungarian citizen failed to return the child to his mother and to his residence in Hungary, following parental visitation, on 11 July 2004. Soon it was a proven fact, that the father smuggled the child to Turkey, with false passport and through an well-organised chain of criminal activities.

The criminal proceedings regarding the above criminal activities are in an advanced stage, the investigation was completed, the above-summarised facts were found. At this point an international arrest warrant is in effect against Tüysüz Mehmet (senior).

In addition to the criminal proceedings with international aspects the Hungarian Ministry of Justice, upon the request of the mother, initiated the relevant civil proceedings under the Hague Convention, in accordance with the letter and the spirit of the Convention.

The main aim of the Hague Convention on International Child Abduction is the following, according to the text of the Convention:

' to secure the prompt return of children wrongfully removed to or retained in any Contracting State' (Article 1. a,)

According to Article 7 of the Convention Turkey is (would be) obliged to take all appropriate measures to find the child:

Central Authorities shall co-operate with each other and promote co-operation amongst the competent authorities in their respective States to secure the prompt return of children and to achieve the other objects of this Convention.

In particular, either directly or through any intermediary, they shall take all appropriate measures -

A, to discover the whereabouts of a child who has been wrongfully removed or retained

According to Article 11 of the Convention the procedure is extremely speedy, as a main rule it should take less than 6 weeks - may we remind you that in our case more than 7 months have passed:

'The judicial or administrative authorities of the Contracting States shall act expeditiously in proceedings for the return of children.

If the judicial or administrative authority concerned has not reached a decision within six weeks from the date of commencement of the proceedings, the applicant or the Central Authority of the requested State, on its own initiative or if asked by the Central Authority of the requesting State, shall have the right to request a statement of the reasons for the delay.'

Our questions are the following:

1. 1. The father, Tüysüz Mehmet (senior) can be reached by anybody at his Turkish phone number. (This fact can be checked by the Hungarian and international press, the general public.) How is it possible that in spite of the international arrest warrant nothing has been happening towards the localisation of the father and through that step the finding of the child?

2. With a view to the Hague Convention which specific authorities have taken what specific steps towards discovering the (allegedly unknown) whereabouts of the child? What steps are planned/envisaged by the authorities in the near future?

3. At the early stages of the proceedings the Istanbul based so called 'children's police' was working on the discovery of the child's whereabouts, with outstanding specialised skills. The case was at some point withdrawn/taken away from this special police force, and at this stage apparently no authority does anything towards the discovery of the whereabouts of the child. How is this possible? Which authority is in charge of the case at this point, and why was the case withdrawn/taken away from the specialised children's police?

4. The passivity of the Turkish authorities; the complete neglect of the obligations listed in the Hague Convention; the removal of the case from the specialised children's police; the 'leaving alone the father' attitude in spite of the international arrest warrant are factors, that give a totally false image about the state of affairs in Turkey. This image is not the image of a European Union candidate country, a state based on the Rule of Law, but instead, the false image is that there is a situation of 'lawlessness' and arbitrariness. Unfortunately some people even falsely conclude from all these circumstances that there may be some sort of conspiracy, even a corrupt relationship between the Turkish authorities and the abductor. Of course we fully reject this unfair and ill-founded conclusion. Excellency, would you not consider to challenge these unfounded, false images in order to maintain the good reputation of your country?

5. How is it possible that there is such a poor co-operation between a European Union member state (Hungary) and a European Union candidate state (Turkey) in the context of an EU obligation (immediate discovery of the whereabouts of a disappeared/wrongfully-removed child)? (Please note that in addition to the international obligation under the Hague Convention there is also a similar state obligation within the EU framework.)

Excellency, our aim is nothing more - but nothing less, either - than to achieve the discovery of the whereabouts of the abducted child as well as to achieve his safe return to Hungary, his habitual residence, in order to reunite him with the mother. The mother could not communicate at all with the little boy in the last 7 months and this situation is intolerable to her. The same is obviously true about the situation of the little boy. We are asking for Your Excellency's personal commitment to and intervention towards the effective implementation of the Hague Convention in this case, in order to achieve the safe return of the child to his mother, to his habitual residence.

The prompt successful conclusion of this case is not only the interest of mother and child but also the interest of both democratic states based on the Rule of Law - Turkey and Hungary.

Sincerely yours

Bogosné Pap Edina
Mother of the little boy

Dr. Morvai Krisztina Head of WRCR Center

2005. május 21.

Ahogy tegnap megjósoltam, a Zaman mai számában folytatja a török közvélemény megdolgozását és elmeséli, hogyan sikerült Mehmet Tüysüznek megszöktetni Karcsikát. Az apa története a következő: Megérkezik Amerikából Magyarországra, s látja, hogy magyar felesége azóta újra férjhez ment, s megszerezte a gyermek szülői felügyeleti jogát. Ezért aztán 2004. július 9-én fogja az utcán játszadozó kisfiút és autóstoppal lelép vele Budapestről, majd hosszan gyalogolnak a szerb határig. Az éjszakát egymást átölelve a mezőn töltik. Az éhségtől majd meghalnak, a fáradtságtól már beszélni sem bírnak. Ekkor felbukkan a magyar Varga család autója, s a kedves magyar emberek megetetik, megitatják a menekülőket. Az apja nyakában lógó kis Mehmet (Karcsikát már így hívják) ekkor elmeséli, hogy édesanyja és mostohaapja verni szokta, s könyörög apjának és Vargáéknak, hogy ne vigyék vissza hozzájuk. Vargáék jó emberek lévén, eztán menten elszállítják apát és fiát Edirnébe. A papa török földre érvén elrebeg egy imát, majd megfogadja, hogy a Selimiye dzsámiban ezt megismétli, snitt, már ott is vannak.

A dzsámiban azonban fájdalmas meglepetés éri: a kis Mehmet, aki addig templomba járt, a dzsámiban a gyertyát keresi. Az apa ekkor ismét hálát ad Allahnak, hogy elhozta a gyauroktól Mehmetet s nyomban felvilágosítja a kisfiút az iszlám mibenlétéről. Felhívja továbbá a gyermek anyját, elmondja, hogy Törökországban vannak, de a fiút nem akarja anyjától elszakítani, ezért megállapodást javasol. (Hogy milyet, az a cikkből nem derül ki.)

Innentől fogva a kisfiú megszöktetéséből nemzeti ügy kerekedik Magyarországon. A magyar média szinte naponta vádaskodik Törökország ellen, majd a helyzet kulminál: a magyarok Törökország európai uniós csatlakozásának támogatását a gyermek visszaadásától teszik függővé, Gyurcsány miniszterelnök pedig Budapesten Recep Tayyip Erdogántól kéri "Mehmet" kiadatását.

A kis Mehmet azonban - aki már a Törökországba érkezése utáni héten megszerezte a török állampolgárságot - végtelenül boldog, hogy édesapjával lehet, s nem akar Magyarországra menni. Itt aztán vége a cikknek is, ki-ki törölgesse a könnyeit és gondolkozzon azon, vajon nem kellene-e ezt a történetet megfilmesíteni.

Mehmet Tüysüz - érthető módon - legalább két részletet elfelejtett megosztani a Zamannal.

Az egyik, azok a bizonyos jó magyar emberek, akiknek annyira megesett a szíve szegény kisfiún, hogy meg sem álltak vele Edirnéig. Nos, ellenük, meg más magyar segítőtársaik ellen ma büntetőeljárás folyik Magyarországon embercsempészés vádjával. Karcsika papája ugyanis - még mielőtt "rátalált volna" utcán játszadozó gyermekére - több magyar jóindulatát is megvásárolta némi pénzért, akik aztán Karcsika fényképével hamis útlevelet készítettek és kicsempészték - apjával együtt - az országból.

A másik Karcsika török állampolgársága. Ha igaz, amit az apa állít, akkor a török hatóságok bajban vannak. A török jog szerint ugyanis az - amúgy magyar állampolgár - kisfiút anyja kifejezett hozzájárulása nélkül nem lehet Törökországban anyakönyvezni, márpedig nehezen feltételezhető, hogy az anya ehhez engedélyét adta.

A Zaman mai cikke EZEN A LINKEN található.

Olvasnivaló:

"Szeretném, ha az ügyemben török bíróság döntene"
- mondja Mehmet Károly apja Népszabadság, május 23.

Az édesanya szerint nem igaz a hír Délmagyarország, máj. 21.

Hazakerülhet Karcsika RTL KLlub május 21.

Egy török újság megtalálta az "ellopott" Mehmet Károlyt Népszabadság május 21.

2005. május 20.

Amire a török hatóságok 10 hónapig nem voltak képesek, azt megtette a sajtó: Ahmet Dönmez, a Zaman napilap munkatársa Isztambulban "megtalálta" Karcsikát, az apa pedig - első ízben - elismerte, hogy tavaly júliusban megszöktette Magyarországról a kisfiút és azóta is bújtatja. A ma megjelent cikk és Karcsika fényképe EZEN A LINKEN látható, éppen a vidámparkban múlatják - szigorú illegalitásban - az időt.

Karcsika - az újságíró szerint - nem akar hazamenni Magyarországra (ez szép, képzeljük el, hogy az ellenkezője jelenik meg a lap címlapsztorijában).

Az apja tájékoztatni akarja Erdogan miniszterelnököt a "valós helyzetről", mert szerinte Karcsika anyja félrevezetett mindkit, nemcsak őt, hanem a magyar bíróságot is, s Erdogant is félretájékoztatták.

Az apa sérelmezi, hogy miközben a magyar hatóságok egy éve "nemzeti ügynek" tekintik, hogy a kisfiú hazajuthasson Magyarországra, Törökország nem állt az apa és fia mellé (ez az eszmei mondanivaló). Nota bene, az apa magyar és török kettős állampolgár.

Azon meg különösen megbotránkozott, hogy Magyarországon kereszténnyé akarták nevelni a fiát, sőt, disznóhúst etettek vele. Így aztán, mondja ő, nem maradt más választása, mint megszöktetni a gyereket.

Az újságíró szerint a magyarok még Törökország uniós csatlakozásának támogatását is Karcsika visszaadásától teszik függővé, ez a cikk címe is egyébként. (Igaz, ami igaz, a két gyerekrablási ügy kezelése - Raskó Szofié és Karcsikáé - jócskán ronthatott - és még ronthat - a törökök megítélésén Magyarországon, nagy kár, hogy Ankarában ezt nem ismerték fel időben.)

Az apa török ügyvédje azt állítja, hogy a magyar fél politikai eszközökkel igyekszik megoldani egy jogi ügyet.

Szóval, ez a helyzet május 20-án.

Erdogan május 12-i budapesti látogatása után sok török újság megírta, hogy a magyar miniszterelnök kérte Karcsika felkutatását és visszaadását, amit a török miniszterelnök meg is ígért.

Ne gondoljuk, hogy a török újságíró ügyesebben nyomoz a rendőrnél - Karcsikát a hatóságok eddig egyszerűen nem akarták megtalálni.

A kisfiú apja és azok, akik neki korábban falaztak, most úgy gondolhatták, jobb, ha a török sajtó "megleli" Karcsikát és rárepül az ügyre. Valószínű, hogy a napokban a hangulatkeltés folytatódik, s megismerkedhetünk szegény kisfiú megkeresztelésének, bérmálásának és a disznóhússal folytatott hadakozásának további részleteivel, hadd tudja meg a török nép, mit kell gondolni egy olyan miniszterelnökről, aki ki akar adni egy derék mozlimot a gyauroknak.

De ez már utóvédharc, új helyzet van. A török rendőrség többé nem hivatkozhat arra, hogy az apának fogalma sincs arról, hol a gyerek (márciusig még azt állították, hogy az apa sincs Törökországban). A török igazságügyi hatóságoknak - ha már egyszer a fiú előkerült - foglalkozniuk kell a hágai egyezmény alapján folyó magyar kiadatási kérelemmel, és meg kell akadályozniuk, hogy Karcsika ismét eltűnjön. A törököknek azt is biztosítaniuk kell, hogy a magyar nagykövetség találkozhasson Karcsikával és elláthassa érdekeinek védelmét, mivel ehhez joga van.

A kisfiú történetéről a blogon EZEN A LINKEN olvashatsz. A Raskó Szofi sztori pedig EZEN A LINKEN van.

Amúgy meg szerencsés vagy, ha a blogot olvasod, itt jelentek meg (eddig) először Magyarországon a Raskó Szofival és Mehmet Tüysüz Karcsikával kapcsolatos törökországi hírek.

Olvasnivaló:

Török apjánál van Karcsika - a keresztény nevelés volt a baj Független Hírügynökség május 20.

Megtalálták Törökországban Mehmet Karcsikát Index május 20.

Megtalálták Törökországban az eltűnt magyar kisfiút Klubrádió május 20.

Karcsikával kapcsolatos előzmények EZEN A LINKEN. AKKOR MOST MI IS TÖRTÉNT EGY ÁLLÓ ÉV ALATT?

Törökország és a blog barátainak találkozói

2005-03-08T21:21:00.000+01:00

1. török blogtalálkozó, Budapest, 2005. márc. 5.,

A blog és Törökország barátainak első találkozója a Kicsiavilág teázóban volt, 2005. március 5-én. A résztvevők nevét a képaláírásra klikkelve láthatod. A második találkozó Évánál volt, április 24-én. A többit már nem számoljuk.

Ezen a poston folyik a találkozók technikai szervezése.

Török házastárs - 2005.

2005-01-04T01:46:00.000+01:00

Sok látogatót érdekel a kapcsolatteremtés lehetősége azokkal, akiknek török barátjuk/partnerük/házastársuk van.

Ebben a témában 2005. január 4. után a "Török házastárs - 2005." postban szólhatsz hozzá (azaz ebben a rovatban, amelyet most olvasol), míg a 2004. évi véleményeket EZEN A LINKEN olvashatod.

Ezt a postot bárki olvashatja a weben, ezért azt tanácsolom, hogy ha hozzászólsz, ne adj meg magadról sok személyes adatot, elég egy mélcím is ahhoz, hogy mások kapcsolatot teremthessenek veled. Ahogy a bevezető postban is írtam, a blog szerkesztőjeként biztosítalak arról, hogy a velem közölt személyes adataidat - hacsak arra törvény nem kötelez - senkinek nem hozom tudomására.

Egy kedves magyar levelező, Ildi kért arra, hogy csináljak egy kis reklámot Göremében 2004. decembere végén megnyitott panziójának, amelyet török férjével működtet. Örömmel teszem, nemcsak neki, bárki másnak is, tehát, mielőtt Kappadókiába utaznál, keresd Ildi panzióját EZEN A LINKEN!

Vízum és tartózkodási engedély török állampolgároknak - tudnivalók

2004-11-01T21:30:00.000+01:00

Sokan érdeklődnek, ismerőseik hogyan kaphatnak magyar vízumot és tartózkodási engedélyt. Erre a postra megpróbálom összegyűjteni a tapasztalatokat.

A tartózkodási engedéllyel kapcsolatos kalandokról már sok minden összegyűlt a "Török házastárs" poston, azt nem hoznám át, tehát az engedély megszerzésével kapcsolatos tudnivalókat a jövőben is ott keressétek és oda írjatok. Itt inkább a vízum a téma.

A schengeni vízum kiadásáról 2007. december 21. után az ankarai magyar nagykövetség török nyelvű honlapja tartalmazza a szükséges tudnivalókat EZEN A LINKEN.

Mardin/Tur Abdin/Mor Gabriel szír ortodox kolostor

2004-09-26T15:58:00.000+02:00

A postban a Mardin tartományban élő szír ortodox keresztényeket szeretném bemutatni, de Mardint nem lehet nem megemlíteni - ha teheted, nézd meg, soha nem fogod elfelejteni.

Igazi múzeumváros, igazi Kelet! Az asszír birodalom óta (i.e. 3800 - 562) lakott település. Az óváros fantasztikus, csak gyalog járható - rögtön a középkorban érezheted magadat. Rengeteg a kőfaragással diszített szép épület. Ejtsétek útba a Sultan Isa Medreszét (1385), az Ulu Dzsámit, amelyet a szeldzsukok építettek a XI. században, a X. században épült várat, az V. századi Kirklar templomot, az Archeológiai Múzeumot, meg persze a piacokat. Nézd meg ezt az oldalt (MAREV), rengeteg kitűnő fotóval a városról!

Mardin egészen közel van a szíriai határhoz. A legközelebbi reptér Diyarbakirban és Sanliurfában van, a távolság az előbbitől 90, az utóbbitól 180 km, kocsival/busszal 1-2 óra. Isztambulból, Izmirből, Ankarából autóbusszal is elérhető (Varan, Ulusoy, Koc - ezek a legjobbak). Mardin - Isztambul ill. Izmir táv kb. 1500, Mardin - Ankara kb. 1000 km.

Néhány éve még rendkívüli állapot volt a tartományban, most is erős a katonai/csendőri jelenlét, időnként összeütközések is vannak a terroristákkal - főleg a Mardintól 22 km-re lévő Kiziltepe hírhedt ilyen szempontból. A hely most már nagyjából biztonságos, de azért Mardin városán kívülre csak világosban érdemes elindulni, s nem egyedül, illetve inkább utazási iroda kísérőjével vagy szervezett formában. A helyi idegenforgalmi hivatalt a(482) 2127406 telefonon lehet elérni. Érdemes próbálkozni a gaziantepi székhelyű Arsan utazási irodával. Szálláslehetőség: a legjobb szállás a 30 szobás Erdoba Evleri (tel. 482 - 2137787, 2127677, másik link itt) egy fő/éj reggelivel kb. 40 dollár (feltétlenül foglalj előre szobát), szóba jöhet még a mellette lévő Satana Evi vagy a Bilen Hotel (tel. 482 - 2125568), a többi szálláshelyet inkább érdemes elkerülni. Kiziltepében ugyan jó a Hotel Öztopraklar, oda viszont még ne menjetek.

Kitűnő mardini weboldalak: MAREV (TR) Midyatlilar (TR) Mardin City (TR, EN)

A mardini kormányzói hivatal oldalán találsz utazási és más hasznos információt (EN TR)

Mardin környéke is csodálatos, várak, templomok, dzsámik mindenütt. A könnyen elérhető és kihagyhatatlan helyek közül az első kettő Midyat és Hasankeyf, meg persze a szír ortodox keresztény helyek - folytatom is velük.

Törökországban a kilencvenes évekig 20-40 ezer szír ortodox keresztény élt, jó részük Mardin tartományban (ez a valamikori Felső-Mezopotámia). Az egyház eredete a korai kereszténységig, a IV-VI. századig nyúlik vissza.

Ebben az időben Kelet-Törökországban két nagy keresztény közösség jött létre.

Az egyik az örmény: ők már a IV. században államvallássá tették a kereszténységet, (még azelőtt, hogy az 381-ben államvallás lett a Bizánci azaz Kelet-Római Birodalomban), s a Bibliát már 410-ben lefordították örmény nyelvre. (Az örmény Bagratida Kirányságról nézd meg az "Ani" posztot.)

A másik keresztény közösség a szír ortodox volt, amelynek tagjai a sémi nyelvcsaládhoz tartozó arámi nyelvet beszélték. (Az arámi az i.e. VIII - i.e. IV. században a Közel-Kelet közvetítő nyelve volt, valószínűleg azt beszélte Jézus is. A Törökországban élő szír ortodox keresztények - akiket a törökök süryaninak hívnak - jó része ma is az arámeus nyelv keleti nyelvjárását használja.) Tagjai az Antiochiában (a mai Antakyában) i.sz. 37-ben Péter apostol által létrehozott, ugyanezt a nyelvet beszélő korai keresztény közösségből eredeztetik magukat. Antiochia ekkor Róma szíriai tartományának fővárosa volt. A következő évszázadokban a kereszténység elterjedt a Tigris (mai török nevén Dicle) és az Eufrátesz (mai nevén Firat) felső térségében. A mai Sanliurfa (az akkori Edessa) lehetett a szír ortodox kereszténység bölcsője. A térség ebben az időben a vallási hierarchiában az antiochiai püspökséghez tartozott, amely 325-ben patriarchátus rangjára emelkedett.

Az önálló szír ortodox keresztény egyház azonban csak a VI. században (ez Justinianus bizánci császár kora) jött létre. Nagy szerepe volt ebben Jacob Baradi monofizita püspöknek - ezért hívják az egyházhoz tartozókat jakobita keresztényeknek is. Miért is lett önálló egyházuk?

A monofiziták vitában álltak Bizánccal az Atya és Krisztus viszonyának megítélése kapcsán. A kereszténység teológiai vitáinak eldöntésére, mint tudjuk, hét egyetemes zsinatot tartottak, valamennyit a mai Törökország területén (bár a monofiziták csak az első négyet ismerik el egyetemesnek, mivel az utolsó hármon már nem vettek részt.) 325-ben a még meg sem keresztelt Nagy Konstantin bizánci császár elnökölte az első egyetemes (ökumenikus) zsinatot nicaea-i palotájában (a várost ma Iznik néven találod meg Törökországban a Márvány-tenger mellett).

A monofiziták a negyedik egyetemes zsinatig, azaz a 451. évig tartottak ki (a zsinat a mai Kadiköyben (Isztambul) volt, akkor még Khalkedonnak hívták). A Krisztus természetéről folytatott teológiai vitában ezen a zsinaton vereséget szenvedtek, a rájuk kényszerített nyugati felfogást az isteni természetről azonban nem voltak hajlandók elfogadni. 451-ben szakadás következett be az antiochiai patriarchátusban: létrejött a ma görögkeletinek nevezett ortodox egyház, illetve a szír ortodox egyház. Mindkét irányzat püspökei magukat akarták elfogadtatni a patriarchátus vezetőjének. A Justinianus által támogatott görögkeleti irányzat győzött: 518-ban a szír ortodox pátriárkát száműzték Antiochiából. Mardin 1293-tól 14 évszázadon át volt szír ortodox vallási központ, a pátriárka székhelye (Deyr-Ul-Zafaran kolostor). A pátriárkának politikai okokból 1933-ban kellett távoznia kellett, azóta Szíria, 1959. óta Damaszkusz az egyház központja.

A szír ortodox egyházon kívül ma is monofizita az örmény, az egyiptomi kopt és az etióp egyház, a maronita keresztények Libanonban, de élnek monofizita (nesztoriánus) közösségek Indiában, Iránban, Közép-Ázsiában is. Talán még annyit, hogy a jakobita és az örmény egyház 728-ban Manzikertben (a mai törökországi Malazgirt) kísérletet tett az egyesülésre, ám az erőfeszítés nem járt sikerrel.

A szír ortodox keresztények sok jó weboldalt működtetnek, egy linkgyűjteményt itt találhatsz. Kettőt külön kiemelek: érdemes tanulmányozni azokat, sok praktikus információt is tartalmaznak. Az egyik a Margoneetho (ez gyöngyöt jelent) SOR azaz Syriac Orthodox Resources, a másik pedig a Suryoyo On-line, Göttingenből.

Mardin térségében valaha 80 kolostor állt és 150 püspök tevékenykedett. A kolostorok közül ma három működik: a 396-ban épített Mor Gabriel vagy másik nevén Deyr-Ul-Umur (a Mardin tartománybeli Midyat járási központtól 22 km-re lévő Tur Abdinban), Mor Yakub (Nusaybinban, Salah, más néven Baristepe településen) és a 493-ban épült, Mardin városától 5 km-re, Eski kale településen található Deyr-Ul-Zafaran (a pátriárka volt székhelye). A kolostorok felbecsülhetetlen értékű korai keresztény dokumentumokkal rendelkeznek. Más kolostorok és templomok is megvannak még, ha nem is működnek, ezekről majd később.

Magam a Mor Gabrielben jártam, így arról - meg Mardin városáról -tudtam fotókat felrakni a postra.

Efendi fotóit itt lehet megnézni!

Tur Abdin metropolitája Mor Timotheus Samuel Aktas, róla itt olvashatsz.

Tur Abdin a felső-mezopotámiai fensíkon van, amely Mardintól Cizréig terjed, központja Midyat. Tur Abdin jelentése: 'Isten szolgáinak fennsíkja'.

Sajnos, a nyolcvanas-kilencvenes évek terrorizmusa és a terrorizmus-ellenes hadjárat (Szíriában a határ térségében PKK-bázisok voltak) teljesen felborította a stabilitást: a szír ortodox közösség nagy része külföldre vagy Törökország más városaiba menekült, s Mardin tartomány kurd és más identitású lakosai közül is sokan elhagyták lakóhelyüket. Az 1999. óta eltelt békés öt év alatt egyelőre kevesen tértek haza: nagy még a bizalmatlanság, a károk helyreállítása messze nem fejeződött be, s a szír keresztények házainak egy részébe hívatlan vendégek, a kormány által a terroristákkal szemben alkalmazott úgynevezett faluőrök, egyfajta félkatonai szervezet tagjai költöztek be (a szervezetet máig sem számoltak fel, közel 60 ezer, államilag fizetett tagja és elég kétes híre van). Meg kell említeni Mardin újsütetű kormányzójának kedvező hozzáállását. A külföldről hazatért szír keresztények egy csoportja a faluőrök miatt nem tudott visszaköltözni házába, s a kormányzó bő fél évig sem szép szóval, sem cserelakás ígéretével nem tudta ez utóbbiakat kilakoltatni, így végül a csendőrséggel volt kénytelen jobb belátásra bírni a házfoglalókat.

A szír keresztény egyház az elmúlt két évtizedben hívőkben, támogatókban meggyengült (erről itt olvashatsz angolul és németül + itt angolul). A török törvények miatt nem folytathat oktatási tevékenységet, papképzést, így talpraállása nehéz. A helyzet azonban nem reménytelen.

Weboldalak a Mor Gabriel kolostorról németül törökül angolul.

folyt köv

Török étterem, kávézó, bolt Magyarországon

2004-09-22T23:13:00.001+02:00

Összeírhatnánk itt, hol vannak török éttermek és kávézók Magyarországon, esetleg olyan boltok, amelyek török finomságokat árulnak. Lehetne néhány szót szólni a kínálatról is, miért érdemes odamenni vagy éppen messziről elkerülni.

Innivaló: A török ételekhez legjobban illő magyar borok

Safranbolu/Yörük köyü

2004-09-21T22:30:00.000+02:00

Safranbolu a világörökség része, nevét a sáfrányról kapta. Kellemes, hangulatos kisváros, ahol legalább fél napot érdemes eltölteni, de nyugodtan lehet jó körülmények között éjszakázni is. A 2-300 éves házak jó részét helyreállították, bár sok még a romos épület.

Az Isztambul-Ankara autópályáról Geredénél kell letérni, az elágazás után bő egy óra még az út. Összeköthető fekete-tengeri kirándulással (Bartin, Amasra), az Abant-tó vagy a Yedigöller nemzeti park megtekintésével.

A városban sok szálloda és panzió van. Ajánlom a Hotel Safrant (Ebrulu Konak) - tel. (370) 7120714 -, amely a városközpontban van (képek itt). Éppen most felújított villa a XIX. század közepéről, jó egy tucat szobája van. Link itt. Kellemes a Turing Havuzlu Hotel (tel. 370 - 7252883) és a Kadioglu Sehzade Hotel (370 - 7125657) is. Helyi turista-információ: tel.(370) 7123863, itt ismerik a panziókat is.

A várostól 8 km-re található Yörük köyü (Kastamonu irányában), ahol a Sipahioglu Konagi nevű házat érdemes megnézni, hogy tudd, hogyan éltek a módos törökök 200 évvel - 8 generációval ezelőtt. A házat az örökösök két részre választották szét, mindkettő különböző. A bal oldali rész nappalijában Ali bey megmutatja a bektasi hagyományokat, bár most már mindenki szunnita és egyre kevesebb dologra emlékszik. Nem szabad kihagyni a falu másik nevezetességét, a bektasiak mosodáját (camasirhane).

Efendi fényképeit ezen a linken nézheted meg.

Safranboluról a lehető legrészletesebb, angol nyelvű információkat ezen az oldalon, rövid, de részletes angol/német/francia nyelvű ismertetőt (MyMerhaba) pedig itt találsz. Ez a safranbolui önkormányzat oldala, még fejlesztés alatt.

OLCSÓ REPJEGY!

2004-09-13T23:45:00.000+02:00

MINDIG NÉZD MEG A HOZZÁSZÓLÁSOKAT IS, LEHETNEK FRISS AJÁNLATOK OTT IS!

--------------------------------------------------------------------------------------------

2006. márciusától a GERMANWINGS Antalyába is indít járatokat, Köln/Bonnból és ha jól emlékszem, Stuttgartból. A jegyár 19 euró. Ugyanezzel a fapadossal Budapestről el lehet jutni mindkét német városba ugyanezért a pénzért. A Germanwingsnek már üzemelnek az isztambuli, izmiri és ankarai járatai.

Honlap: http://www37.germanwings.com/index.hu.shtml

--------------------------------------------------------------------------------------------
Korábbi akciók (ezeket csak a linkek meg a tanulságok miatt hagyom fenn)

2005. MÁJUS:

Május 1-15. között MALÉV akciós jegyek Isztambulba, részletekért hívd a légitársaságot.

FEBRUÁRI - MÁRCIUSI AKCIÓK:

KLM Isztambul-Bécs retúr 169 USD! Febr. 24. - márc. 14. között kell foglalni, utazni pedig febr. 24. - márc. 31. között lehet. Csak internetes foglalás esetén. LINK ITT! (bal menüben "specials and offers")

JANUÁRI-FEBRUÁRI AKCIÓK:

MALÉV Valentin-napi akció febr. 12-20. között Isztambulból: 2 főre Isztambul/Budapest 300 dollár, a jegyet febr. 12-ig meg kell venni. Információ: tel: (212) 232 48 39 Fax: (212) 230 20 34 mél: Ceviz.Yesim@malev.hu

MALÉV DIÁK akció 30 ezer + adó + illeték LINK ITT jan. 10. - febr. 28.

LUFTHANSA: Isztambul/Ankara/Izmirből Bécsbe és vissza: 198 dollár + illeték - érvényes 2005. január 10-ig csak internetes foglalás esetén LINK ITT

Osztrák légitársaság: Isztambulból egész Európába dec. 31-ig 238 dollár LINK ITT

NOVEMBERI AKCIÓK:

MALÉV

9900 forint, Budapest-Isztambul, megvásárolható nov.5-17. között, leutazható nov. 5. - dec. 20. között

Malév Páratlan Város akció:

Október 15-étől indult új internetes akciónk, melyben kéthetente más-más városokba kínálunk 9900 forintért repülőjegyet a Malév weboldalán vásárlóknak. Az akció következő szakaszában november 5-étől Rómába, Bécsbe és Isztambulba utazhatnak akciós jeggyel az online jegyvásárlók. A fenti három városba akciós jegyek vásárolhatók 2004. november 5 - 17 között, a jegyek korlátozott számban állnak rendelkezésre. Utazási periódus november 5. - december 20. A jegy további feltételei: minimum egy szombat éjszakát kint kell tölteni, a repülőjegy maximum egy hónapig érvényes, nem visszatéríthető, nem módosítható, a foglalási alosztályok nem kombinálhatóak. 0-12 éves korig 25% gyerekkedvezmény érvényesíthető. Az ár budapesti kiindulással, egy útra érvényes, csak online foglalás esetén és nem tartalmazza a repülőtéri illetéket és egyéb díjat. Helyfoglaláshoz kattintson ide! (Az akciós jegyek csak november 5-től foglalhatók!)

Október 20. - nov. 12. között THY akciós retúr repjegy Bécsből Törökországba 129 euró, okt. 6. - nov. 11. között THY Isztambul - Budapest retúr vagy Ankara - Bécs retúr jegy 189 euró, részletek a THY irodákban és a török légitársaság honlapján.

MALÉV akciós jegy Isztambul-Budapest-Isztambul: kb. 250 dollár

Elmadag Cumhuriyet Caddesi 141-147, Umac apt. Istanbul 80230 Tel: +90 212 232 4839 / +90 212 241 0909 Fax: +90 212 230 2034 Email: istanbul@malev.hu Malév Reptéri Iroda Tel: +90 212 465 4344 Tel/Fax: +90 212 663 0589

MALÉV akciós jegy Isztambulba! (Állítólag 12.500 Ft-tól)

A jegyárak egy útra érvényesek adók és illetékek nélkül. A repülőjegyek 2004. szeptember 10 – október 15 között vásárolhatók meg az interneten és az utazási irodákban. Az utazási periódus 2004. október 15 – december 15. (az utazást december 15-ig be kell fejezni.) Az akciós jegyárak 3 napos külföldi tartózkodás, vagy egy szombat éjszaka kint töltése esetén érvényesek, a foglalások módosítása nem lehetséges. A jegyvásárlás és az utazás között minimum 14 napnak kell eltelnie. LINK ITT!

KLM akciós jegy Isztambul-Bécs retúr szept. 28. - okt. 19. között (249 dollár) LINK ITT!

Ugyanez Air France-szal ugyanennyiért LINK ITT!

Török légitársaság Budapestről Isztambulba és más török városokba 40 ezerért LINK ITT!

Ugyanez Törökország nagyobb városaiból Isztambulba, onnan Budapestre és vissza kb 350 dollár

Csak szeptember 13-19. között vehetsz kedvezményes jegyet a KLM holland légitársaság járataira Isztambul és 27 európai nagyváros között. Aki Magyarországra akar utazni, annak a legjobb az Isztambul-Bécs-Isztambul járat. Bécsből már vonattal, busszal, stb meg lehet oldani az utat haza.

Ár: 75 euro + reptéri illeték (30-35 euro körül szokott lenni)

Az ajánlat:

A jegy oda-vissza útra szól. Meg kell venni, ki kell fizetni Isztambulban szept. 13-19. között! Minimális tartózkodás 3 nap (szombati napnak benne kell lennie), maximális 8 nap. A repülés Amsterdam érintésével történik. Pl. az okt. 15-i járat Isztambulból 15.20-kor indul, 21.40-kor van Bécsben. Vissza pl. 16.20-kor indul Bécsből, 23.50-kor van Isztambulban.

További jó hír, hogy minden 75. utazó, aki szeptemberben KLM-jegyet vesz, még egy ingyen retúrjegyet is kap Amszterdamba.

Elérhetőségek:

az akció linkje angolul a KLM Isztambul angolul a KLM Isztambul törökül

Ha Magyarországról utaznál, nézd a KLM budapesti Last Minute Ajánlatait ezen a linken minden héten (kb. 45 ezer Ft)

Újabb magyar gyermekrablás Törökországban

2004-08-30T10:24:00.000+02:00

"Személyesen járok utána a dolognak"

Magyarország a török csatlakozás mellett

Magyar Hírlap, 2005. május 12.

Sztankóczy András

Magyarország támogatja Törökország uniós csatlakozását, Törökország pedig visszaadja Mehmet Karcsikát. S közben a magyar–török gazdasági kapcsolatok is szárnyalni kezdenek. Nagyjából ezt a forgatókönyvet vázolta fel a török és a magyar kormányfő a tegnapi budapesti tárgyalások után.

"Személyesen járok utána a dolognak" – ígérte meg Recep Tayyip Erdogan, aki azt mondta, hogy már eddig is tettek lépéseket Tüysüz Mehmet Károly felkutatására.

Az, hogy tettek lépéseket, nem újdonság, ugyanezt mondta tavaly ősszel a török külügyminiszter is, ám a nyolcéves gyerek azóta sem került elő, ami persze abból a szempontból nem meglepő, hogy például a horvát rendőrök is bárhogy igyekeznek, nem találják Ante Gotovinát, pedig Horvátország sokkal kisebb, mint Törökország, Gotovina pedig sokkal nagyobb, mint Karcsika.

A magyar állampolgárságú fiút tavaly rabolta el török édesapja magyar édesanyjától, s a nemzetközi egyezmények értelmében a török hatóságoknak fel kellene kutatniuk és vissza kellene adniuk édesanyjának a fiút.

Bár mindkét politikus hangsúlyozta, hogy a kapcsolatok kiválóak (ami igaz is), azért nem Karcsika az egyetlen gond. Például Magyarország szerint jó volna, ha végre magyar marha kerülhetne a török tányérokra, ám a török hatóságoknak ezt eddig egészségügyi előírásokra hivatkozva sikerült megakadályozniuk. Ankara viszont azt nehezményezi, hogy a magyar tranzitvízum csak 48 óra, míg a török 15 nap, ahelyett, hogy örülne annak, hogy Törökország ennyivel nagyobb.

Van némi elsimítandó probléma a tengerhajózással kapcsolatban is, már úgy értem azon kívül is, hogy nekünk nincs tengerünk. A törökök azt is szeretnék, ha könnyebben kapnának vízumot, és a magyar kormányfő ígért is különleges eljárást üzletembereknek. Erre azért is szükség volna, mert az eddigi magyarországi török befektetések az alig érzékelhető kategóriába tartoznak. Az alacsony kiindulópont az egyik titka annak is, hogy a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok százalékban mérve roppant látványos gyarapodásnak indultak. Pedig a távlatok tényleg nagyok, hiszen a török gazdaság fejlődése elképesztő.

Vannak területek, ahol a török fejlődés nem ennyire nyaktörő. "Az örmény népirtás ügye nem szerepelt és nem is szerepelhet a csatlakozási feltételek között" – mondta Erdogan. Illetve egészen pontosan a török nyelvújítás népszerű termékének számító "úgynevezett örmény népirtás" fordulatot használta. Ankara szerint ugyanis a másfél millió halott örmény a történelem első városi legendája, csak sokkal sikeresebben terjesztik, mint például azt, amely szerint a Mol azért épít kutakat Erdélyben, hogy a magyar harckocsik majd tudjanak hol tankolni. A török kormányfő megismételte javaslatát, hogy az üggyel inkább foglalkozzanak a történészek és a levéltárosok. A kormányfőnek láthatóan különösen rosszul esett, hogy egyes parlamentek elítélik az örmény népirtást (mármint az úgynevezettet): "Én is fölállhatok, hogy ítéljenek el valamit egy másik országban. Mindenki ítélje el a saját népirtását!"– adta ki a jelszót. A gond csak az, hogy a világ jelentős része pont ezt várja Törökországtól.

"Törökország számíthat ránk"– nyugtatott meg minden törököt egy kérdésre válaszolva Gyurcsány Ferenc, jelezve, hogy Magyarország, csakúgy, mint eddig, a jövőben is támogatja a török csatlakozást. Gyurcsány egy felmérésre is hivatkozott, amely szerint a magyarok kétharmada támogatja, hogy Törökország az Európai Unió tagja legyen. "A jövőben is közös lehet a történelem" – célzott a magyar kormányfő biztatóan a közös uniós tagságra, és mindketten elmerengtek a közös múlt legszorosabb fejezetein, amelyeknél a közös jövő azért remélhetőleg rózsásabb lesz.

2005. május 6.

Efendi kommentárja:

A török hatóságok nem akarják megtalálni Karcsikát.

A törökök korábbi állításai ellenére - lásd lent a hírekben - Karcsika apja mégis Törökországban van. Vajon miért mondták márciusig, hogy nincs ott?

Minden híreszteléssel ellentétben van nemzetközi elfogatóparancs Karcsika apja ellen, január eleje óta (más kérdés, hogy ki lehetett volna-e adni azt korábban). Nemzetközi körözést pedig tavaly július végén adtak ki Magyarországon.

Karcsika apját ezért a török rendőrség ki is hallgatta (ha már egyszer Törökországban van). Mit állít? Hogy a kisfiú vígan él az anyjánál, Magyarországon. Jó a válasz, el is engedik.

Itt megállt a tudomány.

A török jog nem szankcionálja a gyermek jogellenes külföldre vitelét. Karcsika apja ellen - aki amúgy magyar állampolgár is - ma sem büntető-, sem polgári peres eljárás nem folyik Törökországban.

Ahogy már korábban is írtam, a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló hágai egyezményt a gyermek visszaadása céljából egy éven belül lehet alkalmazni (vagyis július 11-ig). Utána majd a török családjogi bíróság úgy dönt, hogy a gyermek helye az apjánál van.

Nem volnék meglepve, ha Karcsikát már anyakönyvezték volna Törökországban. A török állampolgársági törvény szerint török szülő gyermeke automatikusan török állampolgár.

Itt tartunk.

Raskó Szofi apja is büntetlenül megúszta a gyermekrablást Törökországban, Németországban és Magyarországon is. Sőt, azóta már többször járt Magyarországon.

Továbbra sincs nyoma a Törökországba hurcolt magyar kisfiúnak
Elfogták Karcsika édesapját
Blikk, 2005. március 18.

Szeged - Megtalálta és elfogta Isztambulban a török rendőrség a már 8 hónapja elrabolt és nyomtalanul eltűnt magyar kisfiú, Mehmet Karcsika (8) édesapját - értesült a Blikk.

Pár nappal ezelőtt majdnem sikerült a csoda az isztambuli nyomozóknak: a nemzetközi repülőtéren elfogták a már 8 hónapja elrabolt Mehmet Karcsika török édesapját, Mehmet Tüysüzt. Úgy tudjuk, a férfi épp Németországba akart utazni. Vele volt két 10 év körüli kisfiú és egy kislány, valamint két hölgy, amikor elfogták.

A férfi - mivel nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene a magyarországi szervek okmányhamisítás miatt - elméletileg sehova sem utazhat. A török rendőrök ezért őrizetbe vették Karcsika apját, majd 24 óra múlva kiengedték. Megkerestük a török rendőrséget is, ahol nem kívántak nyilatkozni. Egy névtelenségét kérő török rendőrtiszt azonban a Blikk kérdésére elárulta: a gyerekek személyazonosságát nem ellenőrizték, így elképzelhető, hogy az egyik fiú Karcsika volt.

Mint a Blikk többször is megírta: tavaly Karcsikát (8) egy hamis útlevéllel édesapja elrabolta. A mama hiába tett feljelentést a rendőrségen, a hatóságok azt hitték, a szegedi kisfiú csak elkóborolt. Nem sokkal később azonban kiderült, hogy egy 6 fős banda segédletével és hamis papírokkal Isztambulba vitték a gyereket. A magyar hatóságok csak hosszas levelezgetések és viták után rendelték el az apa és a fiúcska nemzetközi körözését.

Az isztambuli konzul, dr. Odavecz Ákos közölte: a család beleegyezése nélkül nem mondhat semmit az ügyről. Az édesanya, Papp Edina tudott az apa őrizetbe vételéről, de azt lapunktól tudta meg, hogy kisfia is ott lehetett a repülőtéren. - Úristen, biztos, hogy Karcsika volt az - zokogta el magát a mama. - Egyszerűen nem fér a fejembe, hogy a gyermekemet miért engedték el. A család jogi képviselője, dr. Rácz Roland közölte, járt bent a minisztériumban, ahol kiderült, idén januárban csak a törökországi Interpol Irodának lett megküldve Karcsika, illetve apjának a nemzetközi körözése. Ez pedig azért baj, mert a török rendőrség és ügyészség erről nem kapott hivatalos értesítést csak most, miután felhívtam az Igazságügy Minisztérium illetékeseinek a figyelmét erre. A minisztérium sajtóosztályának munkatársa, Tamás Eszter elmondta: kedden kaptak értesítést a török társminisztériumtól, hogy a papa megvan, de Karcsikáról semmi hír. - Azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a gyermek Magyarországon, az édesanyjánál van - tette hozzá a sajtós.

Bársony András találkozója Törökország új budapesti nagykövetével

2005. február 17.

Közös magyar és török érdek, hogy minél gyorsabban le lehessen zárni Mehmet Karcsika ügyét” – hangsúlyozta Bársony András, a Külügyminisztérium politikai államtitkára, amikor fogadta Törökország új budapesti nagykövetét.

A beszélgetésen, amelyen áttekintették a két ország együttműködésének kérdéseit, a külügyi vezető ismételten felhívta a figyelmet Tüysüz Mehmet Károly ügyére, akit török édesapja az édesanya beleegyezése nélkül még tavaly nyáron vitt illegálisan külföldre. Bársony hangsúlyozta: magyar megítélés szerint a török rendőrség nem tesz meg minden tőle telhetőt a gyermek tartózkodási helyének felkutatása érdekében. Bársony András jelezte, közös érdek elkerülni, hogy az ügy károsan hasson az egyébként sokoldalú és kiválóan fejlődő magyar-török kapcsolatokra.

A nagykövet, Umur Apaydin haladéktalan és hatékony intézkedést ígért. Reményét fejezte ki, hogy az ügyben rövid időn belül kedvező fordulat áll be.

Tüysüz Mehmet Károly ügyében a Női- és Gyermekjogi Kutató és Oktató Központ szerdán nyílt levelet adott át a török nagykövetnek, amelyben felhívták a figyelmét: a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló hágai egyezmény értelmében sokkal határozottabb lépéseket kellett volna tenni az édesapja által Törökországba vitt nyolcéves magyar gyermek megtalálása érdekében.

A magyar hatóságok fél éve nem adtak ki elfogatóparancsot a Törökországba rabolt kisfiú ügyében

Inforádió - Torda Júlia/Pesti Civil,

2005. január 12.

Műsorvezető: - A Női és Gyermekjogi Központ igazgatója szerint a magyar hatóságok több jogszabályt is megsértettek azzal, hogy fél éve nem adtak ki nemzetközi elfogatóparancsot a Szegedről Törökországba rabolt kisfiú ügyében. Dr. Morvai Krisztina úgy véli: nem egyedi eset, hogy gyermekrablást követően az érintettek az államtól semmilyen segítséget nem kapnak. Torda Júlia interjúja.

Dr. Morvai Krisztina, a Női és Gyermekjogi Központ igazgatója: - Nincs egy olyan együttdolgozó team, ahol mindenki tudná, hogy kinek mi a pontos feladata egy ilyen gyerekeltűnési ügyben. Számos hatóság van akinek feladata van az ilyen ügyben, feladata van a rendőrségnek, feladata van az Igazságügyi Minisztériumnak az úgynevezett hágai egyezmény alapján. Ez a hágai egyezmény egy nemzetközi egyezmény a gyermekek jogellenes külföldre vitelével összefüggő állami teendőkről. Ennek a felelőse az Igazságügyminisztérium. A rendőrség felett ugye a Belügyminisztérium gyakorol felügyeletet. A nemzetközi elfogatóparancsokat a Legfőbb Ügyészség alárendeltségébe tartozó ügyészségek adják ki. A gyereknek is joga van ahhoz, hogy az állandóság az életében biztosítva legyen, és ezt az állam hát biztosítsa és kikövetelje. Át kell venni az európai uniós országoknak a tapasztalatát!

R.: - Nálunk is van egy kormányrendelet, ami előírja, hogy az eltűnt kiskorúak felkutatása úgynevezett kiemelt körözésnek minősül...

Dr. Morvai Krisztina, a Női és Gyermekjogi Központ igazgatója: - Így van.

R.: - És szükség esetén nemzetközi segítséget is kell kérni, tehát nemzetközi körözés kiadására is sort kell keríteni.

Dr. Morvai Krisztina, a Női és Gyermekjogi Központ igazgatója: - Így van.

R.: - Ez ugyanakkor a gyakorlatban mintha nem működne.

Dr. Morvai Krisztina, a Női és Gyermekjogi Központ igazgatója: - Ez a Szegedről elrabolt és Törökországba vitt nyolcéves kisfiú vonatkozásában fél év alatt nem sikerült kiadni ezt a bizonyos nemzetközi elfogatóparancsot, és a török hatóságok a vállukat vonják és azt mondják hogyha a magyar államnak ennyire nem fontos ennek a gyereknek, illetve az őt jogellenesen elvivő édesapának a kézrekerítése, akkor ők nem tudnak nemzetközi elfogatóparancs hiányában semmit sem tenni. Tehát a gyakorlatban ezt tapasztaljuk.

R.: - És ez nem is egyedi eset, ha jól tudom.

Dr. Morvai Krisztina, a Női és Gyermekjogi Központ igazgatója: - Attól tartok, hogy nem egyedi eset, hogy az államtól semmilyen segítséget nem kap a gyermek, akinek ehhez joga lenne, illetőleg az édesanya ahhoz, hogy újra megtalálják egymást. A kép és a benyomás, hogy nincs egy egyértelmű szakmai szabályrendszer arról, hogy milyen haladéktalan nyomozati cselekményeket kell ilyenkor azonnal elvégezni, mert ugye fél évvel később már nagyon nehéz. Na most amit egy alapítvány tehet, azt kérjük, hogy hasson oda a nyilvánosság, hogy az állami szervek azokat a kötelességeiket, amiket meg kellett volna tenni már fél évvel ezelőtt, illetőleg az elmúlt hónapok során, legalább most, félév elteltével hajtsák végre!

Magyar-török külügyi konzultáció: a török fél szerint sem Mehmet Károly, sem apja nincs Törökországban

2005. január 11.

Törökország képviselői a hét elején hivatalosan is jelezték, hogy nagy erőkkel igyekeznek felkutatni a fél évvel ezelőtt Magyarországról eltűnt kisfiú, Mehmet Tüysüz Károly hollétét - mondta a külügyi szóvivő keddi budapesti tájékoztatóján.

"A török konzuli delegáció vezetője megerősítette azt a korábbi információt, amely szerint sem a kisfiú, sem pedig édesapja nem tartózkodik Törökországban" - közölte Polgár Viktor.

A szóvivő kiemelte: annak ellenére, hogy a kisfiú eltűnésének ügye rendőrségi kérdés és elsősorban az Igazságügyi Minisztérium kompetenciájába tartozik, témaként szerepelt a hétfői budapesti magyar-török konzuli konzultáción.

"A török fél hangsúlyozta, hogy nagy erőkkel igyekeznek felkutatni a kisfiú tartózkodási helyét és ennek érdekében a török ügyészség, a rendőrség és az idegenrendészeti hatóságok komolyan dolgoznak" - mondta a külügyi szóvivő.

Efendi kommentárja:

Van némi differencia a szóvivö mostani megállapítása ("a kisfiú eltünése rendörségi kérdés") és a szóvivöi iroda tavaly augusztus 26-i nyilatkozata között (ld. a Raskó Szofi postot a blogon). Utóbbi szerint "A magyar állampolgárok alkotmányos joga a konzuli védelemhez való jog. A magyar konzuli szolgálat a külföldön bajba került magyar állampolgárok megsegítése érdekében a nemzetközi jog és a hazai jog keretein belül - a fogadó állam jogának tiszteletben tartása mellett - intézkedik. Kiemelt humanitárius kötelezettség áll fenn a kiskorú magyar állampolgárok védelme, a gyermekek jogainak biztosítása, életük, testi épségük megóvása kapcsán."

Nagyobb baj az, hogy az apa - állítólag - elhagyta Törökországot, ahol eddig minden kétséget kizáróan tartózkodott.

Még nagyobb baj, hogy nem tudjuk a magyar hatóságoktól, mi is a helyzet tulajdonképpen. Karcsika anyja jan. 7-én azt állítja, nincs nemzetközi körözés a gyermek apja ellen, egy napilap másnap pedig az ellenkezöjét. Az ügyészség - ha nem tévedek - elöször és utoljára szeptember 13-án nyilatkozott, mondván: nem indokolt a körözés.

A Népszabadság nov. 16-án adta hírül, hogy a magyar hatóságok megtalálták azt a hat magyar személyt, akik közremüködtek a kisfiú kijuttatásában Törökországba. Vajon a tölük kapott információk nem voltak elégségesek ahhoz, hogy vádat emeljenek Karcsika apja ellen vagy nemzetközi körözést adjanak ki ellene? Nem derült volna talán ki, hogy a magyar embercsempészek Törökországban kinek adták át a kisfiút? Nem kérhették volna azóta a magyar hatóságok a törököket, hogy kihallgassák az apát vagy azt a személyt, akinek Karcsikát átadták?

Mi a tényleges oka annak, hogy az apa ellen nem adtak ki eddig nemzetközi körözést? (Már ha tényleg nem adtak ki. Ha meg kiadtak, akkor a férfi hogyan hagyhatta el Törökországot?) Néhány eltérö vélemény: A Népszabadság szept. 13-i írása szerint "a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság írásban közölte lapunkkal, hogy ... eltűntként itthon és külföldön is köröztették a kisfiút, egyúttal kiskorú elhelyezésének megváltoztatásáért az apát is... A megyei főkapitányság ...annak idején előterjesztést tettek a városi ügyészségnek: adjanak ki nemzetközi elfogatóparancsot az apa ellen. A Szegedi Városi Ügyészség azonban nem tette, álláspontja szerint ugyanis "a hatályos nemzetközi szerződések rendelkezései szerint hazahozatalukra ezek alapján nem lenne mód". Törő Sándor megyei főügyészhelyettes szerint a Szegedi Városi Ügyészség helyesen járt el. Az apának tulajdonított bűncselekményt a törvény egy év szabadságvesztéssel fenyegeti, azaz nem olyan súlyú bűntényről van szó, amely nemzetközi elfogatóparancs kiadását indokolná. "

Szó, ami szó, nem túl meggyözö érvelés, úgy látszik, a "kiemelt humanitárius kötelezettséget" lehet másként is értelmezni.

És most, hogy a magyar-török állampolgárságú apa elhagyta Törökországot, ki fogja öt megtalálni, ha nincs ellene nemzetközi elfogatóparancs? Vagy mégiscsak ki fogják azt adni? De akkor miért nem tették hónapokkal ezelött?

Az idézett cikk azt írja, hogy Törö föügyészhelyettes szerint "a jelenlegi helyzetben az Igazságügyi Minisztériumon keresztül intézhető a leggyorsabban Karcsika sorsa". Vajon most is így gondolja a föügyészhelyettes?

A sokszor emlegetett hágai egyezmény szerint a gyermek jogellenes külföldre vitelétöl számított egy éven belül intézhetö a visszaadás a hágai egyezmény alapján, a 366. naptól már a - török - családjogi bíróság dönt a gyermek elhelyezéséröl. Ha a gyermek már egy éve az apánál lesz, könnyen lehet, hogy a bíróság a gyermek érdekére hivatkozva nála is fogja a kisfiút elhelyezni, mondván, az elmúlt évben ezt a helyzetet szokta meg.

Szóval, a dolgok rosszabbul állnak, mint amikor még a magyar hatóságok megpróbálhatták volna elérni Mehmet Karcsika apjának kihallgatását az embercsempészési ügyben Isztambulban.

Azért jó hallani, hogy "Az [origo] által megkérdezett minisztériumok állítják, komoly erőfeszítéseket tesznek az ügyben".

Talán majd egyszer az ügyészség meg mások is tájékoztatják a közvéleményt azok mibenlétéröl.

Ajánlott cikk - Kis János: Ki a felelős? EuroASTRA internet magazin, 2005. jan. 9.

Nyom nélkül Törökországban
Népszabadság • Varró Szilvia • 2005. január 8.

Az apa az anya tudta nélkül vitte Törökországba a kisfiút. Tavaly július óta senki nem tudja, hol van Karcsika.

Türpüz Mehmet Károly jövő vasárnap lesz nyolcéves. Édesanyja július 11-én látta utoljára: papucsot, fürdőruhát pakolt be neki az apja kérésére. A megbeszélt időre azonban a török-magyar állampolgárságú apa nem hozta vissza Karcsikát az édesanyához, akinél a bíróság elhelyezte.

- Amikor felhívtam a volt élettársam, a mobilja már ki volt kapcsolva. Pár órával később jelentkezett Törökországból: ha nem fordulok a rendőrséghez, szeptemberben visszahozza Karcsikát. De bejelentést tettem - mondja Bogosné Pap Edina.

A kisfiú az édesanya szerint Törökországban van, a török hatóságok azonban nem biztosak ebben. Egy dolgot elég gyorsan kiderítettek a magyar határőrök: Karcsika egy másik, vele egyidős kisfiú nevére kiállított, de saját arcképes útlevéllel lépett be Törökországba, majd még aznap ki is lépett onnan. Ezen túl minden bizonytalan: az édesanya szerint a büntető-, és a polgárjogi eljárás is lassan halad. Morvai Krisztina, a Női- és Gyermekjogi Kutató és Oktató Központ vezetője egyetért Edinával abban, hogy az állami mulasztások sorozata történt, a magyar hatóságok munkája mind ez idáig nem volt összehangolt, és általában sincs egy világos menetrendjük arra az esetre, ha egy gyermek eltűnik.

Az általunk megkeresett hatóságok ezt visszautasítják: szerintük erőn felül teljesítettek az ügyben, a gyereket viszont csak a török hatóságok tudják megtalálni. Akik keresik is, de egyelőre sem az apát, sem Karcsikát nem találják, a nagyapa pedig az ügyészségen azt mondta: három éve nem látta unokáját.

Ügyészségi információk szerint hamarosan vádemelés lesz kiskorú elhelyezésének megváltoztatása és embercsempészés ügyében. Nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki Karcsika édesapja ellen. Az édesanya szerint a vonatkozó nemzetközi egyezmény ismeretében érthetetlen, miért késlekednek a török hatóságok: miért nem hoztak már határozatot Karcsika hazahozataláról, és miért nem rámenősebb a magyar igazságügy a törökökkel szemben. Brávácz Ottóné, az igazságügyi tárca nemzetközi magánjogi főosztályának vezetője szerint az édesanya olyan feladatokat kér számon a tárcán, amelyek kívül esnek lehetőségeiken. A török hatóságoknak mindenekelőtt azt kell megállapítaniuk, hogy a gyermek tényleg ott tartózkodik-e. - Nincs okunk, sem jogunk feltételezni, hogy a török hatóságok ne tennének meg mindent a felkutatása érdekében - mondta.

Ha Karcsikát megtalálják, visszaadása a Hágai Egyezmény szerint sem automatikus: arról bíróság dönt, amelyet az apa megfellebbezhet.

A magyar igazságügyi tárca legutóbb december 23-án tudakolta a török hatóságoktól, milyen további intézkedéseket terveznek, hogy megtalálják a gyermeket - választ egyelőre még nem kaptak.

Lapunk megkereste a magyarországi török nagykövetséget, lapzártánk idején választ még nem kaptunk.

Jogvédő háború egy kisfiú körül

origo, 2005. január 7.

A mai napig nem került vissza édesanyjához az a nyolc éves kisfiú, akit édesapja fél évvel ezelőtt hamis útlevéllel csempészett ki Törökországba. Az anya és egy jogvédő civil szervezet szerint a magyar kormány nem tesz meg mindent a kisfiú hazakerülése érdekében, ráadásul cselekvési terve sincs hasonló esetekre. A Belügy- és az Igazságügyi Minisztérium állítja: komoly erőfeszítéseket tesznek az ügyben. A kisfiú megtalálása azonban a török rendőrség feladata, visszaadásáról pedig csak a török bíróság dönthet.

"Nincsen cselekvési terve a kormánynak arra az esetre, ha egy magyar kisfiút külföldre csempésznek" - jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Morvai Krisztina, a Női és Gyermekjogi Központ vezetője. A jogvédő civil szervezet azt kifogásolta, hogy a mai napig nem került vissza az édesanyjához Tüysüz Mehmet Károly, az a nyolc éves kisfiú, akit édesapja fél éve csempészett ki Törökországba.

A bíróság korábban az anyának ítélte a gyermeket, a török-magyar állampolgárságú apa azonban 2004 júliusában a láthatás után nem vitte haza a kisfiút, hanem hamis útlevéllel Törökországba vitte magával. Az anyának azóta semmilyen információja nincs a kisfiúról.

Morvai Krisztina elmondta: a kormánytól azt várják, hogy a belügyi, a külügyi és az igazságügyi tárca, valamint a legfőbb ügyész alakítson munkacsoportot annak érdekében, hogy a kisfiú minél előbb hazakerüljön. Ennek érdekében az anya és a civil szervezet decemberben nyílt levelet is intézett az érintett tárcákhoz, erre semmiféle választ nem kaptak. Morvai kifogásolta azt is, hogy a magyar hatóságok még nemzetközi elfogatóparancsot sem adtak ki az apa ellen.

A Női és Gyermekjogi Központ szerint az ügy megoldását az sem segítette, hogy mind Magyarország, mind pedig Törökország csatlakozott a "jogellenesen külföldre vitt gyermek visszaadásáról" szóló nemzetközi egyezményhez. Az egyezmény értelmében ugyanis a magyar kormány kérése után hat héten belül haza kellett volna kerülnie a kisfiúnak. Az anya, Bogosné Papp Edina a sajtótájékoztatón elmondta: a török hatóságok segítőkészek, hiányolják azonban a magyar kormány határozott fellépését.

Az [origo] által megkérdezett minisztériumok viszont állítják, komoly erőfeszítéseket tesznek az ügyben. Orodán Sándor, a Belügyminisztérium szóvivője elmondta: Somogyi Ferenc külügyminiszter novemberi törökországi látogatásakor személyesen lépett fel a kisfiú mielőbbi hazakerülésnek érdekében. A kicsempészés körülményeit pedig a határőrség nyomozói derítették fel - közölte Orodán.

Dr. Brávácz Ottóné, az Igazságügyi Minisztérium (IM) nemzetközi jogásza elmondta: a kisfiút csak török hatóságok kutathatják fel, a nemzetközi egyezmény alapján ugyanis azon ország hatóságainak kell gondoskodniuk a külföldre vitt gyermek megtalálásáról, ahová a gyereket elvitték. A gyermek visszaadásáról pedig csak az ottani bíróság dönthet - közölte. A minisztérium abban tud segíteni az anyának, hogy biztosítja a jogi képviseletét a török bíróságon.

Az igazságügyi tárca folyamatos kapcsolatban áll a török igazságügyi minisztériummal. A török rendőrség pedig jelenleg is keresi a kisfiút, ami nem egyszerű feladat, mivel a hatóságoknak sajnos egyelőre nincs információjuk a nyolc éves gyerek hollétéről.

--------------------------------------------------------------------

Kicsoda dr. Morvai Krisztina?

Beszélgetés dr. Morvai Krisztina, büntetőjogásszal - (nemcsak Törökországban probléma a családon belüli erőszak)

Női és Gyermekjogi Kutató Központ Alapítvány (aki ismeri a weblap címét, kérem, küldje meg!)

NANE (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen) Egyesület

Nők és gyermekek jogaival kapcsolatos linkek

A Külügyminisztérium szóvivői irodájának közleménye

Budapest, 2005. január 7., péntek (OS) - Az Országos Sajtószolgálat az alábbi közlemény kiadására kapott felkérést:

A gyermekek elvitelével kapcsolatos ügyekben a vonatkozó hágai egyezmény alapján a Külügyminisztérium nem rendelkezik elsődleges hatáskörrel. A minisztérium ugyanakkor Mehmet Tüysüz Károly 2004. július 11-i eltűnése óta minden rendelkezésére álló eszközzel közreműködik a gyermek mielőbbi felkutatásában és édesanyjához történő visszajuttatásában.

A Külügyminisztérium konzuli és igazságügyi főosztálya, az ankarai magyar nagykövetség és az isztambuli főkonzulátus a hivatalos információk haladéktalan továbbításával segítik az ügyben elsődleges hatáskörrel eljáró magyar hatóságok - a rendőrség, az ügyészség, a határőrség, valamint az Igazságügyi Minisztérium - munkáját, valamint folyamatosan sürgetik a török központi és helyi hatóságok intézkedését. A megtett lépésekről, az ügy fejleményeiről Bogosné Papp Edinát, a gyermek édesanyját rendszeresen tájékoztatjuk.

Az ügy legutóbbi fejleményeihez tartozik, hogy Somogyi Ferenc külügyminiszter 2004. november 28-30. között lezajlott ankarai hivatalos látogatásán személyesen is közbenjárt török partnereinél, kérve, hogy haladéktalanul tegyenek meg mindent a gyermek mielőbbi felkutatása és visszatérése érdekében.

Átérezve az édesanya fájdalmát, a Külügyminisztérium az elkövetkezőkben is figyelemmel kíséri az ügy alakulását, és segíti az édesanyát gyermeke hazajuttatásában. Ennek jegyében a közeljövőben sorra kerülő magyar-török konzuli konzultáció napirendjén kérésünkre szerepelni fog Mehmet Károly ügye is.

Hogyan tűnhet el nyomtalanul egy nyolcéves gyerek és miért tűri ezt a magyar állam?

Országos Sajtószolgálat, Budapest, 2005. január 6. - Hogyan tűnhet el nyomtalanul egy nyolcéves gyerek és miért tűri ezt a magyar állam? címmel sajtótájékoztatót tart pénteken a fél éve Szegedről elrabolt és szervezett bűnözők által Törökországba csempészett kisfiú édesanyja és a Női és Gyermekjogi Központ Alapítvány.

A miniszterelnöknek, a Legfőbb Ügyésznek, a Belügy- és az Igazságügy-miniszternek, s további állami vezetőknek írott nyílt levelében az anya magyarázatot vár arra, miért nem adták ki mind a mai napig a nemzetközi körözést és mit óhajt tenni a magyar állam saját elveszett állampolgárának, egy kisgyermeknek a felkutatására. A sajtótájékoztató a Centrál kávéház galériáján lesz január 7-én pénteken 11 órakor. (Kiadó: Női és Gyermekjogi Kutató és Oktató Központ)

Törökországba hurcolt kisfiúról tárgyalt a magyar külügyminiszter

MTI, 2004. november 30. - A török külügyminiszter reményei szerint hamarosan megoldódhat a nyáron anyja akarata ellenére Törökországba hurcolt Tüysüz Mehmet Károly ügye. A magyar kisfiú sorsáról Somogyi Ferenc külügyminiszter tárgyalt Ankarában.

Az anyja akarata ellenére nyáron Törökországba vitt magyar kisfiú ügyét is felvetette Somogyi Ferenc külügyminiszter Ankarában, amikor török partnerével, Abdullah Güllel tárgyalt. A török külügyminiszter válasza szerint "lépéseket tettek" a kiskorú Tüysüz Mehmet Károly felkutatása érdekében. Gül bízik az ügy kedvező kimenetelében. A hét és fél éves kisfiút török állampolgárságú apja még a nyáron az anya, Papp Edina akarata ellenére Szegedről Törökországba vitte, majd arra kérte az asszonyt, mondjon le a gyermekről. A szegedi rendőrkapitányság augusztusban indított nyomozást az ügyben. A kisfiú hollétéről azóta sincs biztos információ.

Polgár Viktor utalt egy közelmúltbeli hasonló esetre, amikor a hároméves Raskó Szofi és édesanyja, Raskó Emese hazatérési igazolványuk ellenére augusztustól októberig nem jöhettek vissza Törökországból, és két hónapot az ankarai magyar nagykövetségen töltöttek. A szolnoki kislányt az év elején török állampolgárságú apja szintén az édesanya tudomása és engedélye nélkül vitte Törökországba.

Álszülők segítették gyermeke kiszöktetésében a török apát

Fekete Gy. Attila, Népszabadság, 2004. nov. 16.

Krimibe illő módon csempésztette ki az országból egy török férfi a hétéves kisfiát, akit a magyar bíróság az édesanyjánál helyezett el. A székesfehérvári házaspár saját gyerekének mondta Mehmet Karcsikát.

Miként lapunk is beszámolt róla: a hét- éves Mehmet Károlyt július 10-én török édesapja, Tüysüz Mehmet (31) nem vitte vissza a láthatásról édesanyjának, akinél a bíróság jogerős végzésével elhelyezte. Másnap Törökországból hívta fel az asszonyt, hogy a gyerek vele van, s ha nem szól a rendőrségnek, idővel talán még láthatja. Később török ügyvédje az isztambuli magyar konzulátus útján kérte volna a kisfiú iskolai iratainak kiküldését. Kérését a konzulátus megtagadta. Abban azonban már nem segített a konzulátus az édesanya által felfogadott Sándor István nyugalmazott rendőr alezredesnek, hogy régi török kapcsolatainak segítségével "hazalopja" a gyermeket. A kétségbeesett anyának azt tanácsolták, a magyar Igazságügyi Minisztériumon keresztül kérje a török hatóságok segítségét.

Kezdettől kérdéses volt, hogyan vihette gyermekét külföldre útlevél és az anya tudta nélkül az elvált férj?

A Határőrség Kiskunhalasi Igazgatósága bűnügyi felderítő osztályának nyomozói a történtek óta kiderítették: Tüysüz Mehmet hetekkel a kisfiú megszöktetése előtt megbízott el algyői férfit, kerítsen egy családot, amelynek a fiáéval azonos korú fiúgyermeke van, és pénzért hajlandók segíteni, hogy Karcsikának "hamis útlevelet" készíttessenek. Az illető azonban továbbadta a megbízást egy dunaújvárosi ismerősének, aki (miután nem talált a feladatra alkalmas családot) megbízta a feladattal egy székesfehérvári barátját, aki egy másik székesfehérvári férfinak továbbította a megrendelést. Végül ő találta meg a szintén székesfehérvári házaspárt, akik vállalták: saját gyermekük születési anyakönyvi kivonatával és Mehmet Karcsika fotójával elmennek a helyi okmányirodába, és benyújtják az útlevélkérelmet. Miután az igénylés szabályos volt, a két szülő személyesen és egybehangzóan nyilatkozott, hogy a fotón látható fiú az ő gyermekük, s minden szükséges iratot benyújtottak, az okmányiroda elkészíttette a hamis adatokat tartalmazó útlevelet.

Július 10-én Karcsika, az útleveléhez a nevét adó álédesapjával, az édesapja által megbízott algyői kapcsolattartóval és annak barátnőjével elhagyta az országot.

A határőrség embercsempészet megalapozott gyanújával folytatja az eljárást a kisfiú Törökországba szöktetésében közreműködő hálózat hat tagja ellen.

LINK: Tóth Gábor országgyűlési képviselő kérdése a belügyminiszterhez (2004. szeptember 13.)

"Nem olyan súlyú bűntény"
Hónapokig tarthat Mehmet Károly hazahozatala

Fekete Gy. Attila, Népszabadság, 2004. szept. 13.

A török bíróságnak kell majd döntenie a hét és fél éves Mehmet Károly visszaadásáról, akit édesanyja tudta nélkül vittek Törökországba.

Kedden beszámoltunk a hét és fél éves Mehmet Károly kálváriájáról, akit édesanyja tudta és beleegyezése nélkül, miden jel szerint egy meghamisított útlevéllel vitt Törökországba édesapja Tüysüz Mehmet (31). Amikor a szülők elváltak, a bíróság az anyának ítélte a gyermeket, az apa azonban a július 10-i láthatás után nem vitte vissza a megbeszéltek szerint. Másnap Törökországból telefonált: "ha lemond a fiáról, és nem fordul a rendőrséghez, nem lesz semmi baj". A család és kérésükre a gyermek felkutatásában segítségükre siető Sándor István nyugalmazott alezredes, akit más ügyek kapcsán, Papa fedőnéven ismerhetett meg a közvélemény, közvetlenül az eset után közölték a sajtóval: a rendőrség előbb csak Magyarországon köröztette a kisfiút, mivel ők úgy tudják, az apa és a gyermek is még Magyarországon van. Bár ezt az állítást az ORFK szóvivője cáfolta, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság írásban közölte lapunkkal, hogy a rendőrség a maga részéről mindent elkövetett felkutatására. Eltűntként itthon és külföldön is köröztették a kisfiút, egyúttal kiskorú elhelyezésének megváltoztatásáért az apát is. Két hónappal az eset után a megyei főkapitányság fontosnak tartotta közölni, hogy annak idején előterjesztést tettek a városi ügyészségnek: adjanak ki nemzetközi elfogatóparancsot az apa ellen. A Szegedi Városi Ügyészség azonban nem tette, álláspontja szerint ugyanis "a hatályos nemzetközi szerződések rendelkezései szerint hazahozatalukra ezek alapján nem lenne mód".

Törő Sándor megyei főügyészhelyettes szerint a Szegedi Városi Ügyészség helyesen járt el. Az apa török-magyar kettős állampolgár, a neki tulajdonított bűncselekményt a törvény egy év szabadságvesztéssel fenyegeti, azaz nem olyan súlyú bűntényről van szó, amely nemzetközi elfogatóparancs kiadását indokolná. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy Tüysüz Mehmet török állampolgár is. A gyakorlat az, hogy egyik ország sem adja ki saját állampolgárát.

A főügyészhelyettes megerősítette, hogy a Sándor István által kivitt iratokra tekintettel a török hatóságok rövid időre őrizetbe vették Tüysüz Mehmetet. Nem zárta ki, hogy a Magyarországon kiadott elfogatóparancs esetleg nagyobb nyomatékot adott volna a gyermek után kutató nyugdíjas magyar rendőr szavainak. Álláspontja szerint azonban a jelenlegi helyzetben az Igazságügyi Minisztériumon keresztül intézhető a leggyorsabban Karcsika sorsa.

Törökország csatlakozott a "jogellenesen külföldre vitt gyermek visszaadásáról" szóló nemzetközi egyezményhez, ami - a gyermekek érdekében - viszonylag gyors eljárást ír elő a részes államok számára. A kérdés csak az, hogy a török apa nem szerzi-e meg hamarabb törökös nevű gyermekének a török állampolgárságot, mint amennyi idő alatt lezajlik a visszaadási procedúra. Brávácz Ottóné, az Igazságügyi Minisztérium nemzetközi magánjogi főosztályvezetője kérdésünkre leszögezte: ilyen esetekben nincs jelentősége az állampolgárságnak. Az egyezmény azt írja elő, hogy a jogellenesen külföldre vitt gyermekeket vissza kell vinni a "szokásos tartózkodási helyére", oda, ahol addig élt.

Törökországban a magyar fél (akit közvetlenül is képviselhet török ügyvéd, de kérésre a magyar Igazságügyi Minisztérium is részt vesz a jogérvényesítésben) bíróság előtt kérheti az egyezmény alapján az eredeti helyzet visszaállítását. Bár mozlim országok ez irányú bírósági gyakorlatát a magyar hatóságok nem ismerik, Brávácz Ottóné szerint nincs okunk feltételezni, hogy az ottani bíróságok nem a gyermek érdekei szempontjából legjobb döntést hozzák meg. Ez azonban hónapokig is eltarthat, attól függően, hogy az ellenérdekű fél (jelen esetben a török apa) különböző praktikákkal meddig húzza el az eljárást.

Mehmet Karcsika hazatér?
A török apa iratokat kért a magyar konzulátustól

Fekete Gy. Attila, Népszabadság, 2004. szept. 7.

Hamarosan visszatérhet Magyarországra a hét és fél éves Mehmet Karcsika, akit július 10-én rabolt el török édesapja - állítja Sándor István nyugalmazott rendőr alezredes, akit a kisfiú édesanyja kért fel: segítsen gyermeke felkutatásában.

Sándor István nyugalmazott rendőr alezredes szerint Törökországban sikerült annyira ellehetetleníteni Tüysüz Mehmet (31) életét, hogy a férfi már késznek látszik visszaadni hét és fél éves kisfiát volt feleségének, akinek a váláskor a magyar bíróság odaítélte. A Papa fedőnéven ismertté vált egykori operatív tiszt lapunknak azt mondta: tudomása szerint őrizetbe vették a török hatóságok a gyerekrabló apát, miután (tőle, illetve a nála lévő hivatalos magyar iratokból) megtudták, hogy gyakorlatilag elrabolta a gyermeket édesanyjától, s hamis útlevéllel utaztatta be Törökországba. Sándor elmondása szerint Tüysüz Mehmet ügyvédje a közelmúltban különböző magyar hatósági igazolásokért járt a magyar konzulátuson, azok hiányában ugyanis az apa nem tudja beíratni a gyermeket a török iskolába.

Mehmet Karcsikát július 10-én láthatásra elvitte az édesapja, de a megbeszélt időre már nem vitte haza. Másnap már Törökországból telefonált volt feleségének, hogy amennyiben nem szól a rendőrségnek, és lemond a válásukkor neki ítélt kisfiúról, nem lesz semmi baj. Az édesanya, Papp Edina azonban feljelentést tett a rendőrségen. A szegedi rendőrök azonban kiskorú elhelyezésének megváltoztatása miatt csak Magyarországon köröztették a kisfiút, mondván: ők úgy tudják, Karcsi az édesapjával együtt még Magyarországon van. Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője ezzel szemben az Interpol Magyar Nemzeti Irodájának tájékoztatására hivatkozva lapunknak azt mondta: a kisfiú eltűnésének bejelentésekor elrendelték a nemzetközi körözését, igaz, csak eltűntként. Később, amikor felmerült, hogy a gyermek Törökországban tartózkodhat, külön is kérték az ottani hatóságokat, állapítsák meg Mehmet Károly tartózkodási helyét. Választ még nem kaptak.

Sándor István ezzel szemben Isztambulba utazott, és megtalálta az apát és Karcsikát. Állítja: pontosan tudja, ki az a kecskeméti férfi, aki a saját fia útlevelével Röszkénél átcsempészte Karcsikát a határon.

Törökországban Sándor István felmelegítette egykori rendőrségi kapcsolatait, megtalálta a "gyerekrabló" apát, és kiderítette, hol találhatják meg a helyi hatóságok Karcsikát. Az állítja, ha a konzulátus kicsit "rugalmasabb" lett volna, Karcsika már rég az édesanyjával lehetne. A kisfiú útlevele ugyanis náluk volt, s ha sikerült volna beutazó vízumot szerezni bele - és szerinte sikerült volna -, Karcsika "simán hazaautózhatott volna" a nyugalmazott magyar rendőrtiszttel.

Sándor István optimizmusa dacára a török apa még mindig elérheti, hogy gyermekét ne kelljen visszaadni magyar édesanyjának. Ő az édesapa, s a gyermeknek török neve van, így könnyen megkaphatja az állampolgárságot. Édesanyja csak abban bízhat, hogy a török rendőrség lépései és a sajtóhírverés hatására ez mégsem sikerül neki. A magyar hatóságok azonban még nem tettek érdemi lépéseket a jogerős bírói döntés ellenére külföldre hurcolt, s még magyar állampolgárságú kisfiú hazahozatala érdekében.

Törökországba csempészett gyermek - elfogatóparancsot sürget az ügyvéd

Szeged, 2004. augusztus 31., kedd (MTI) - Nemzetközi elfogatóparancs kiadását tartja szükségesnek annak a szegedi nőnek az ügyvédje, akinek hét és fél éves kisfiát a gyermek török származású apja a nyáron engedély nélkül Törökországba vitte.

Rácz Roland kedden az MTI-nek azt mondta, hogy az apa ellen ki kellene adni a nemzetközi elfogató parancsot, mert úgy gondolják, ahol az apa, ott van a gyerek is. "Erre azért van szükség, hogy a török hatóság lássa: a gyermeket Szegedről jogellenesen vitték el" - közölte az ügyvéd.

Elmondta: az anyával együtt jelenleg arra várnak, hogy az Igazságügyi Minisztériumhoz benyújtott kérelmüket - amelyben a kisfiú haza hozatalához kérnek segítséget - a tárca török nyelvre lefordítva eljuttassa a török hatóságokhoz.

A kérelmet az ügyvéd is lefordíttatta, és egyúttal megküldte a török igazságügyi tárcának is. Rácz Roland elmondta, hogy az idő múlása nem kedvez az ügynek. A gyermek magyar állampolgár, a török-magyar állampolgárságú apa viszont minden bizonnyal meg akarja szerezni elsőszülött fiának a török állampolgárságot is. Ha ez sikerül, még nehezebb lesz haza hozatni a gyermeket - mondta.

Az ügyvéd szerint az apa az anyjától - akivel korábban élettársi viszonyban élt - július 10-én vitte el láthatásra a kisfiút, de nem mentek vissza időre. Az anya bejelentést tett a rendőrségen. Később telefonált az apa, és azt mondta: Törökországban van a gyermekkel együtt, majd kérte az asszonyt, mondjon le a kisfiúról.

A gyermek külföldre csempészésének módjáról az ügyvéd és az anya is a sajtóból értesült. "A kisfiút elaltatták, és idegen útlevéllel vitték át a határon" - közölte az ügyvéd.

A szegedi rendőrkapitányság augusztus 4-én sajtóközleményt adott ki arról, hogy nyomozást folytat kiskorú elhelyezésének megváltoztatása vétség megalapozott gyanúja miatt az apa, Tüysüz Mehmet ellen.

Rácz Roland elmondta: azt a tájékoztatást kapta, hogy már korábban kiadták a kisfiú eltűnésével kapcsolatban a nemzetközi körözést. Az apát közben a török rendőrség elfogta és kihallgatta, majd elengedte. A kisfiút szintén megtalálták, az ügyvéd és az anya információi szerint talán a török nagyszülőknél van.

Az anya, Papp Edina az MTI-nek elmondta, szeretné minél előbb visszakapni a fiát, akiről július 10-e óta csak annyit tud, hogy megvan. "Magyar állampolgár a fiam, a magyar bíróság nálam helyezte el" - közölte.

Isztambulba lopták ki Karcsikát

Színes Mai Lap, 2004. augusztus 30.

A szegedi Papp Edina végső kétségbeesésében fordult előbb Sándor Istvánhoz, Papához, majd a sajtóhoz. Török-magyar állampolgárságú volt élettársa, Tüysüz Mehmet július 10-én elvitte magával hét és fél éves kisfiukat, Karcsikát azzal, hogy másnap visszaviszi. A férfi azonban eltűnt a gyerekkel együtt.

Egy nap múlva Törökországból hívta Edinát. „Ha nem szólsz a rendőröknek, és lemondasz Karcsikáról, nem lesz baj”, mondta volt párjának Tüysüz. Az asszony azonnal rohant a rendőrségre, és feljelentést tett.

A szegedi rendőrkapitányság kiskorú elhelyezésének megváltoztatása miatt büntetőeljárást indított az apa ellen, elrendelve a férfi és a gyerek körözését – de csak Magyarországon. Az asszony két hete fordult az ORFK egykori Központi Bűnügyi Igazgatóság (KBI) letartóztatott, bíróság elé állított, majd felmentett fedett nyomozójához, Sándor Istvánhoz. Az egykori fedőnevén Papaként közismert Sándor Isztambulban találta meg az apát és fiát.

– Felháborító a magyar hatóságok hozzáállása! – háborgott lapunknak a ma magánynyomozó Papa. – Szegeden közölték velem, hogy azért nem adnak ki nemzetközi elfogatóparancsot Tüysüz Mehmet ellen, mert úgy tudják, fiával együtt Magyarországon bujkál. Az isztambuli konzul épp most közölte velem, a török férfi ügyvédjével együtt megjelent nála, hogy adjon ki egy hivatalos igazolást, mivel török személyi igazolványt akar csináltatni a fiának.

A rendőrség egyébként kérte az apa és fia nemzetközi körözését, ám az ügyészség nem terjesztette az indítványt a bíróság elé, mondván: nincs értelme. A török apát nem adják ki a törökök, a gyerek kiadatására viszont nemzetközi egyezmény kötelezi.

Papa egykori török kapcsolatai ma is élnek. Nem véletlen, hogy a török rendőrség úgy fogadta, mintha ma is rendőr lenne. A török rendőröknek Papa letette a „Mehmet-dossziét”. Kinyomozta ugyanis, hogy melyik isztambuli lakásban húzta meg magát Tüysüz. Itt rejtegette a kisfiút is. A török rendőrség el is fogta az apát és annak testvérét emberrablás miatt, ám a bíró végül nem tartóztatta le őket.

– Pontosan tudom, hogy ki az a kecskeméti férfi, aki a saját fia útlevelével, saját piros Ladáján úgy csempészte ki Röszkénél a gyereket, hogy az apával közösen bealtatózta a fiút. A határőröknek nem tűnt fel, hogy az útlevélben szereplő gyerek nem azonos a hátsó ülésen alvó gyerekkel. Megtaláltam azt a szervizt is Isztambul közelében, ahol a lerobbant Ladát megjavították – árulta el Papa. – A magyar hatóságok még arra sem veszik a fáradtságot, hogy elszámoltassák ezt a kecskeméti férfit, nemhogy emberrablás miatt elfognák.

A török hatóságok első körben késznek mutatkoztak a magyar gyerek hazajuttatására, ám ehhez hivatalos papírokat kértek. Dr. Rácz Roland, az anya ügyvédje ezért az Igazságügyi Minisztériumhoz fordult, hogy kérjék a gyerek kiadását.

Karcsikát egyébként a Szegedi Bíróság már 2003 májusában az édesanyának ítélte.

Isztambuli forrásból megtudtuk, hogy egyáltalán nem biztos a gyerek kiadatása. Amennyiben a magyar kérelem hithű bíróhoz kerül, az iszlám szerint fog ítélni, és lévén a gyerek elsőszülött fiú, apja után muszlimnak számít, ezért nem fogja kiadni.

Saját gyermekét rejtegeti a szegedi Tüysüz Mehmet

axel.hu, 2004. augusztus 05.

Kiskorú elhelyezésének megváltoztatása miatt nyomoz a rendőrség Tüysüz Mehmet 31 éves szegedi lakos, török-magyar kettős állampolgár ellen, aki megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy gyermek-láthatás ürügyén magával vitte 7 esztendős kisfiát, akinek azóta nyoma veszett.

A gyermeket július 11-én kellett volna visszavinnie az édesanyának, ám ennek nem tett eleget, és azóta is ismeretlen helyen rejtegeti – áll az Objektív Hírügynökség jelentésében.

A szegedi rendőrség keresi apát és fiát - 2004. aug. 4.

Raskó Szofi története

2004-08-27T11:03:00.000+02:00

Problémás vegyesházasságok

Törököt fogott, nem engedte

Hajdú Sándor, Hetek, 2004. nov. 19.

Szolnok egyik külső kerülete Szandaszőlős. A buszmegállóban fiatalok igazítanak útba, amikor a Raskó családot keresem. „Tóbiás a kocsma neve, ott érdeklődjön bátran” – mondja egy fiatal srác, és lerajzolja, hogy miként jutok a „helyszínre”. Az alagsori mulatót messziről felismerni, mert üvölt a zene. A pultnál ordítva közlöm, kit keresek, mire a raktárból előjön egy fiatal srác, Tamás, Emese testvére. A zaj miatt az udvaron mutatkozom be, és mondanám, mi a jövetelem célja, de már félbe is szakít: „Hazaérkezésünk után a bulvársajtó szinte mindent kiteregetett rólunk, ezért nem állunk szóba senkivel.”

Pedig az eseményről csak szűkszavú hírek jelentek meg: Nemrég tért haza a hároméves szolnoki illetőségű Raskó Szofi és édesanyja, Emese, akik Ankarában, a magyar nagykövetségen bújtak el a gyermek török apja, Özbas Fatih elöl. Az egykori birkózóbajnok az év elején az anya tudta nélkül csempészte Törökországba Szofit. Az anya márciusban kiutazott utánuk, de Özbas elvette mindkettejük útlevelét. Az asszony gyermekével külképviseletünkre menekült a fenyegetőző apa elől, s hónapokig ott tartózkodott. Ennyi, ami a hivatalos híradásokból kiderült.

Hiába próbálkozunk, nem fog senkivel szóba állni Emese, ez a tuti – vetette oda a mellettem álló fiatal srác a Tóbiás „étteremben”. Az újságírók nem éppen népszerűek errefelé mostanában – tette hozzá még, és hiába próbálok érvelni, elutasítás a válasz. Abban maradunk, majd telefonon folytatjuk, de sajnos többszöri érdeklődésünk után kiderült, Emese így sem, a történtek után több héttel sem akar nyilatkozni senkinek. Mindössze a család egyik közeli ismerősével sikerült beszélgetnünk, aki elmondta, hogy Emese Németországban ismerte meg a török sportolót. Mint mesélte, számukra meglepő volt olykor a férfi viselkedése, mivel hol úgy viselkedett, mint egy átlag „világi”, hol pedig úgy, mint egy vallásos mohamedán. Amikor jó passzban volt – azaz olyan volt, mint a többiek–, lehetett vele szórakozni, sörözni, de volt hogy előjött belőle a „török vér”, és olyankor előfordult, hogy agresszívvá vált, és érthetetlen módon kezdett viselkedni. „Az az egészben a legszomorúbb, hogy mikor újra együtt éltek, ismét fogant egy kisbaba, aki most fog decemberben megszületni, és ez a felhajtás nem hiányzik nekik. Mondják errefelé a népek, hogy nem kellett volna szóba állni ezzel a törökkel újra, de hát a szerelem és az ész nem mindig vannak összhangban” – tette hozzá kezét széttárva a rokon.

Bársony András, a Külügyminisztérium politikai államtitkára szerint ez egy jogi értelemben nem rendezett családi kötelék volt a török férfi és a magyar hölgy között abban az értelemben, hogy nem éltek házassági kötelékben. Minden információ azt támasztotta alá, hogy sem a magyar, sem egyéb törvények szerint házasságkötésre nem került közöttük sor. A kapcsolatuk gyümölcse a kislány, Szofi. Az édesapa egy magyarországi látogatása során a német útlevelébe bejegyeztette a gyermeket, és ezzel az útlevéllel a kicsit „hóna alá kapva” elhagyta az országot. Az édesanya utána utazott, hogy a kislányt hazahozza. Elvitte Szofi magyar útlevelét, és megpróbálta a gyermeket Törökországból hazahozni. A török hatóságok azonban feltartóztatták, mert nem volt regisztrálva a magyar útlevélbe, hogy a gyermek mikor lépett be Törökországba, ezért nem engedték ki a kislányt az országból. Az államtitkár elmondta, hogy ezt követően az ankarai nagykövetségen helyezték el az édesanyát és gyermekét. A gyerek iratai azonban a férj családjánál voltak, akik jogellenesen maguknál tartották a Magyar Köztársaság tulajdonát képező okmányokat.„ A török hatóságok több megkeresésre – amelyet a magyar diplomácia a szokásos diplomáciai csatornákon keresztül megtett – sem reagáltak. Illetve azt közölték, hogy miután Törökországban büntetőeljárás folyik az ügyben, ezért a Külügyminisztériumnak semmilyen befolyása nincs a dologra, azaz meg kell várniuk, amíg a török igazságszolgáltatás ebben az ügyben majd állást foglal. Közeledett az időpont, amikor az újabb gyermek megszülethetett, ezért bekérették a minisztériumba a török nagykövetet” – magyarázta Bársony András. A török fél magatartása ugyanis számtalan tekintetben ütközött a nemzetközi joggal, a Hágai Konvencióval, amely a gyermekek mozgásának jogellenes korlátozásáról szól. A magyar diplomácia véleménye szerint ugyanis a gyermeket jogellenesen csempészték ki Magyarországról.

A török hatóságok ezután röviddel kezdeményezték a bíróságon a fiatalasszony és a gyermek eltávozását. Mondván, hogy az ügyészségi eljárás, amely tulajdonképpen megakadályozta az ő hazatérésüket, nem felelt meg a török jog előírásainak, ezért megsemmisítette az ügyészség ilyen irányú határozatát, és lehetővé tette, hogy gyermek és édesanyja elhagyják Törökországot.

Bársony András azt is elmondta, hogy általában az arab országokba házasodó polgártársaink esetében fordul elő, hogy a házastársi kapcsolat megromlását követően súlyos konfliktus és jogi vita alakul ki a közös gyermek elhelyezése kapcsán.

Efendi megjegyzése: Hajdú Sándor bevezetője szerint a"hivatalos híradásokból" (ki tudja, mik ezek) éppen, hogy valami kiderült Raskó Szofi történetéről. Ha elolvassa az alábbi cikkeket, nyilvánvalóan más volna a véleménye. Azért az jó volna, ha az újságíró olvasná is, s nemcsak írná a híreket. Mindamellett tiszteljük Hajdú Sándort, hogy jóval Szofi hazatérése után is érdekli őt a család sorsa és a szerencsétlen történet körülményei. Ami pedig a "jogi értelemben nem rendezett családi köteléket" illeti:ez az állítás tévedés - amint Raskó Emese nyilatkozatából is kiderül, Szofi anyja és apja viszonya jogilag rendezett volt, mindkét fél szülői felügyeleti joggal rendelkezett, ez azonban nem jelenthette azt, hogy az apa jogszerűen tartósan külföldre vihette a kislányt.

"Bennem van a félelem"

A Törökországból hazatért, bujkáló szolnoki anya vallomása

Népszabadság, Doros Judit, 2004. október 15.

Ankarából hazajutva Magyarországon bujkál volt török élettársa elől a szolnoki Raskó Emese és hároméves kislánya, Szofi. Attól félnek, ha kiderül a tartózkodási helyük, akkor az édesapa újból megpróbálja elrabolni a gyereket. Raskó Emese - akinek sorsát több hete követi nyomon lapunk - közvetítők segítségével interjút adott a Népszabadságnak: beszámolt egyebek között arról, milyen fenyegetéseket kapott a családja, s meddig képes egy hároméves kisgyerekkel titokban, bujkálva élni.

- Mire számít, mit tesznek azért, hogy ne kelljen félelemben élniük?

- Az, hogy titokban kellett hazajönnünk, meghatározza a mostani életünket, és így egyelőre a bujkálásra kellett berendezkednünk. Nem tudom, ez meddig fog tartani, de azt gondolom, ha Fatih tudná, hol vagyunk, újra megpróbálná magával vinni Szofit. A következő időben biztonságos életünket ügyvédi és egyéb segítséget igénybe véve szeretném kialakítani, hogy ne kelljen nap mint nap félelemben élni.

- Próbált-e egyezségre jutni a gyerek ügyében az utóbbi hetekben Fatih Özbassal?

- Fatih szeptember közepén kölcsönös megegyezést ajánlott fel, így akkor szüneteltettünk minden hivatalos intézkedést. A megállapodásban azonban nem fogadta el a látogatások korlátozásait, vagyis azt, hogy nem jöhet hozzánk bármikor, és csak felügyelettel lehet Szofival. A megegyezés aláírását így többször elhalasztotta, végül megtagadta. Közben többször megfenyegetett azzal, hogy ez itt Törökország, itt az fog történni, amit ő akar, s ha rajta múlik, soha nem fogunk kijutni az országból. Több alkalommal kérte: menjünk vissza hozzá. Miután világossá vált számára, hogy ezt nem tudom teljesíteni, mindent megtett azért, hogy ne hagyhassuk el az országot. Hazugságokat állított a helyi újságok, a rendőrség és az ügyészség előtt, például azt, hogy házasságban éltünk, huzamosabb ideig laktunk együtt, majd közös megegyezéssel telepedtünk le Ankarában. Azt is állította, hogy a gyerek felett a felügyeleti jogot kizárólag ő gyakorolja, mivel én arról lemondtam. Ez természetesen nem igaz.

- Ilyen körülmények között hogyan érvényesíthetők egyáltalán az apa jogai, a kapcsolattartás?

- Megegyezésünk pontosan arról szólt volna, hogy mindkettőnknek megszabja a kötelességeit és jogait. Az elmúlt hónapokban Ankarában nekem nem voltak jogaim, csak kötelességeim. Fatih elvárta volna, hogy magyarországi látogatásai a gyerek elrablása előtti módon folytatódjanak. De én ezek után hogyan adhatnám oda a gyerekemet, akár csak néhány órára is, rettegés nélkül?

- Amíg Ankarában tartózkodtak, önt és családját többször is megfenyegették.

- Szeptember 22-én egy magyarul jól beszélő férfi hívott fel mobiltelefonon. Közölte velem: ő Fatih jó barátja, és nagyon bízik abban, hogy kedvező döntést hozunk. Hozzátette: ha nem, az rám nézve szomorú következményekkel járhat. Két nappal ezután, valószínűleg ugyanaz a férfi, az édesapámat is felhívta, és őt is megfenyegette. A telefonszámainkat egyedül Fatihtól tudhatták meg. Ezután Fatih többször küldött a telefonomra olyan üzeneteket, amelyekből egyértelműen kiderült: családunk tagjai veszélyben vannak. Amíg együtt éltünk Ankarában, többször megfenyegetett, megvert, azt ígérte, ha nem úgy viselkedem, ahogy neki tetszik, a szüleim koporsóban visznek haza. Miután hazajöttünk, az ügyeink képviseletével megbízott török ügyvédnőmet is megfenyegette.

- Milyen megoldást lát arra, hogy végre nyugalmuk legyen?

- A megegyezéssel - ha aláírja - módot találhattunk volna a normális kapcsolattartásra. De most már nem látok semmi esélyt arra, hogy valaha is rá merjem bízni a gyerekemet. Mi a garancia arra, hogy akár évek múlva nem történhet valami hasonló? Fatih előre megtervezte Szofi elrablását. Én nem írtam alá az apai elismerő nyilatkozaton túlmenően semmilyen, a gyerekem külföldi állampolgárságával, külföldi anyakönyvezésével kapcsolatos nyilatkozatot, iratot, és ezekhez semmilyen más módon nem adtam hozzájárulásomat. Akkor hogyan kaphatott mégis német személyi igazolványt, és hogy kerülhetett bele apja útlevelébe?! Nem bízom már Fatihban, és nem akarok kockáztatni semmit, a tettei kiszámíthatatlanok. Ügyvédhez fordultunk. Amíg nem látjuk, milyen lehetőségeink vannak, nem tudunk tervezni. Otthon, Szolnokon bármikor számíthatnánk zaklatásra, nem lennénk biztonságban. De bárhol is vagyunk, minden percben bennem van a félelem.

- Ezt nem lehet sokáig bírni, így nem lehet élni, dolgozni, gyereket nevelni.

- Kell, hogy legyen megoldás, és bízom abban, hogy meg is fogjuk találni. Azt gondolom, hogy tizennyolc éves kora után minden gyerek maga dönthet a sorsáról, de addig az én felelősségem a lehető legkedvezőbb körülményeket megteremteni neki. Az, hogy itthon lehetünk, még ha rejtőzködve is, óriási előrelépés a korábbi állapothoz képest. Hálás köszönettel tartozom a magyar külügyminisztériumnak és az ankarai magyar nagykövetség összes munkatársának, akik, úgy érzem, messze a hivatali kötelességükön túlmenően léptek fel értünk, gondoskodtak rólunk. Ezt soha nem tudom meghálálni nekik.

Efendi két megjegyzése (2004. okt. 6.):

1. A reklám helye

Raskó Emese ügyvédje Dilek Midik török ügyvédnő (Ada Hukuk Bürosu azaz Ada Jogi Iroda) volt. Úgy tudom, jól látta el a dolgát, a szükséges empátiával és igyekezettel. Családjogi ügyek mellett más büntetőügyekhez is ért. A török mellett németül beszél. Ha bárkinek problémája van, megkeresheti (törökül és németül) a (90 312) 438 94 90) telefonszámon vagy a (90 312) 438 94 91 fax-számon. E-mail: adahukukburosu@yahoo.de vagy dilekmidik@mynet.com. Ne legyen rá szükségetek, meg pénzbe is kerül.

2. WANTED!

(Fatih Özbas a Raskó család egyik tagjának önkényesen magánál tartott autójával kószál, lehet, hogy éppen Magyarországon. Ezért lehetőleg NE vásárolj olcsó pénzen ....) ez már aktualitását veszítette, a kocsi közben visszakerült, hála a török rendőrségnek!

Másfél hónapos fogságban Ankarában
Mindent elkövetett a magyar külügyminisztérium, hogy visszakapjuk a kislányt

Népszava, Forró Evelyn, okt. 6.

Mindenképpen Magyarországon szeretnék szülni - ezt ismételgette Emese, amikor terhességéről beszélgettünk. Akkor már egy hónapja volt három éves lányával és édesanyjával, Krisztinával az ankarai magyar nagykövetségen. Akkor egyáltalán nem volt bíztató a helyzet, a török bíróság nem siette el a dolgokat, vagyis gyakorlatilag nem csinált semmit. Kilátástalanul teltek a napok, nem enyhítette idegeskedésüket az sem, hogy a nagykövetség épületében lakók szinte lesték kívánságukat. Az egyik család elvállalta a piszkos ruhák mosását, a másik bevásárolni járt nekik, a harmadik a vasalót adta kölcsön, a negyedik néha vigyázott Szofira, amikor már mindkét felnőtt kidőlt.

És közben csak jöttek az sms-ek Fatihtól, a kislány és a jövendő gyermek apjától. Eleinte kemény hangú üzenetek, később a férfi enyhébb hangnemben megegyezést ajánlott. Emese minden felkínált szalmaszálba belekapaszkodott, csak engedjék már hazamenni. Fatih szinte naponta tolta ki a megegyezés határidejét. A lány családjának kocsiját ő használta, azzal is próbált zsarolni. Még elmegyek edzőtáborba, még egy fontos utam van Trabzonba, még… Vég nélküli kifogások, miért nem adja vissza az autót.

Fatih számára a megegyezés nem csak a gyerekről, az asszonyról, hanem az autóról is szólt. Szeptember vége volt a végső határidő, a férfi azt ígérte, elmehet az anya is, gyereke is haza, Magyarországra. Néhány nappal a határidő előtt sűrűsödtek az sms-ek, egyértelműsítve, hogy nem lesz megállapodás. Ismerlek - írta - ha elengedlek, soha nem fogom látni a gyerekeimet.

Aztán újra a fenyegetések. Már nem csak nekik, hanem a Magyarországon lévő vállalkozó nagypapának is.

Miért kellett a második gyerek, ha nem sikerült helyreállítani a kapcsolatot, kérdeztem, de Emese, mint akinek sürgős dolga van, kiment a szobából. Helyette édesanyja, Krisztina válaszol.

Németországban ismerkedtek meg, Emese ott dolgozott, gyerekfelügyelőként, Fatih Özbas a hazájában, Törökországban ismert birkózó pedig akkor éppen Németországban élt. Mint később kiderült, megkapta az állampolgárságot is. Találkozgattak, aztán a lány visszament Magyarországra, tanítóképzőt végzett. A férfi többször felkereste, és Emese egyszer csak terhes lett. Fejébe vette, mondja Krisztina, hogy addig nem szed fogamzásgátlót, amíg nem születik két gyereke. Szeretetben neveltük Szofit, igen, így anyakönyvezték, ahogy kiejtjük, az apja néha meglátogatta, adott pénzt, hozott ruhát, játékot neki - folytatja Krisztina. Tavaly év végén, ahogy az máskor is lenni szokott, elvitte néhány órára. Nem hozta vissza időre, telefonált néhányszor, hogy mindjárt érkeznek, de valami közbejött. Aztán kikapcsolta a mobilját. Az automata jelentkezett, hogy hívjuk később, pillanatnyilag nem kapcsolható, előbb magyarul, majd szerbül. Kivitte a gyereket az országból, belerakatta a német útlevelébe, ráadásul nem Raskó, hanem Özbas néven.

Emese néhány hét múlva utánuk jött Törökországba, a gyerek érdekében még egyszer meg akarta próbálni vele az együttélést. Nem sikerült, és közben újra terhes lett. Amikor elhatározta, visszamegy Szofival Magyarországra, a férfi elvette az útlevelét.

A történet többi része már szinte a nyilvánosság előtt zajlott, a konzultól kapott ideiglenes iratokkal megpróbált elmenni, a férfi rokonsága a repülőtérre is követte, és fellármázta az ottani hatóságokat, azzal, hogy el akarják rabolni a gyereket. Ekkor kerestek és kaptak menedéket a nagykövetségen, ahol végül is másfél hónapot töltöttek. Akkor már velük volt Emese édesanyja is. Krisztina türelmes, jólelkű asszony. Aggódott nagyon a lányáért, meg azért is kesergett, hogy kijön a gyakorlatból, kozmetikus és gyógymasszőr. Kérlelte az ott lakó nőket, legalább egyszer vessék alá magukat egy alapos masszírozásnak. Mondhatom, jót tett mindannyiunkkal, megfestette a szempillánkat, kimasszírozta a vállunkból a csomókat, és közben jókat beszélgettünk.

Emese a másfél hónap alatt egyetlen egyszer hagyta el az épületet, a legnagyobb titokban orvoshoz vitték, kontrollra, megtudni, hogyan fejlődik a baba. Szofi is szívesen ment volna ki, de a napi sétája az volt, hogy levitte nagymamájával a szemetet, és néha kiült az erkélyre. Hogy benne mit tett a kényszerű fogság, majd csak később derül ki. Jókedvét megőrizte, nevetett, játszott akkor is, amikor arra vártak, hogy külön busszal kivigyék őket az osztrák légitársaság Bécsbe induló gépére, a földi utaskísérő ölébe telepedett, és a "tóki-wóki"-ját nyomogatta.

Ez a történet hetek óta megírásra várt, de nem tehettem, mert a családnak ígéretet tettem, addig egyetlen sort sem közlök, amíg el nem hagyják Ankarát. Október másodikán, azután, hogy az ügyészség visszavonta beadványát, amelynek értelmében nem hagyhatták el az országot, Raskó Emese, lánya Szofi, és édesanyja Krisztina elhagyta a nagykövetség épületét, és egy Bécs felé tartó osztrák gépen elutazott Törökországból.

A Külügy közleménye:
Hazatért a Raskó család

2004. okt. 4.

Mintegy tíz hónapos távollét után – az ankarai magyar nagykövetség és a Külügyminisztérium többszöri fellépése után – 2004. október 2-án, szombaton hazaérkezett a hároméves Raskó Szofi és édesanyja, Raskó Emese. A magyar állampolgárok hazatérését egy ankarai kerületi bírósági határozat tette lehetővé.

A szolnoki kislányt az év elején apja, a török állampolgárságú Özbas Fatih az édesanya tudomása és engedélye nélkül vitte Törökországba. Raskó Emese a helyzet békés tisztázása és gyermeke hazahozatala céljából márciusban Ankarába utazott, ahol azonban Özbas mindkettejük útlevelét elvette és a mai napig nem adta vissza, miközben több alkalommal erőszakosan lépett fel. Raskó Emesét és rokonait az Özbas család több ízben életveszélyesen megfenyegette.

Augusztus közepén az ankarai magyar képviselet – útlevél hiányában – hazatérési igazolványt állított ki Raskó Emese és Szofi számára, akik elutazását azonban a török hatóságok arra való hivatkozással utasították el, hogy a beutazás más okmányokkal történt. A sikertelen hazautazási kísérletet követően anya és gyermeke az ankarai nagykövetségen talált menedéket.

Augusztus óta – azt követően, hogy az édesanya személyes próbálkozásai rendre kudarcot vallottak – az ankarai nagykövetség, valamint a Külügyminisztérium folyamatosan eljárt a török hatóságoknál. Több alkalommal jegyzékben jelezte, hogy a gyermek és az édesanya biztonsága Törökországban nem garantált és kérte a jogtalanul visszatartott családanya és gyermeke elutazásának engedélyezését. Szalay Zsolt ankarai magyar nagykövet személyes találkozót kért az ügyben a török igazságügyi minisztertől. Minthogy a korábbi erőfeszítések nem bizonyultak elégségesnek, szeptember 28-án Bársony András, a Külügyminisztérium politikai államtitkára hivatalába kérette Törökország budapesti nagykövetét. Nyomatékosan kérte, hogy a török hatóságok tegyék lehetővé Raskóék hazatérését. Ezt végül az október 1-i dátumú ankarai bírósági határozat – amely egy korábbi török ügyészségi döntést érvénytelenített – tette lehetővé.

Tekintettel az édesapa korábbi többszöri erőszakos fellépésére, magyarországi hazatérése óta anya és gyermeke ismeretlen helyen tartózkodik.

A Külügyminisztérium köszönetét fejezi ki a török hatóságoknak, hogy jogszerű eljárás keretében lehetővé tették Raskó Emese és kiskorú gyermeke hazatérését.

Efendi kommentárja:

Raskó Emese és Raskó Szofi kálváriája közel 50 napig tartott az ankarai magyar nagykövetségen.

Az ügy tanulságai?

A Külügynek sikerült megoldania a Raskó-család hazahozatalát. Nem a hágai egyezmény alapján született jogi megoldás, de visszaállt a tavaly decemberi kiindulóhelyzet: Raskó Szofi visszakerült oda, ahol születése óta édesanyjával élt, azaz Magyarországra. Létrejöttek a feltételek a kislány érdekeit szem előtt tartó tisztességes megoldáshoz.

Szóval, Szofi hazahozatala miatt némiképpen erősött bizalmunk a magyar bürokráciában.

A második tanulság, hogy a török hatóságok nem álltak a helyzet magaslatán, amikor egy nemzetközi szerződés előírásainak kellett (volna) érvényt szerezniük.

A hágai egyezmény éppen azért jött létre, hogy a jogellenesen külföldre vitt gyerekek ügyében - a kiskorúak érdekében - a bírósági eljárás ne tartson évekig.

Raskó Emese augusztus 19-én nyújtotta be keresetét a török Igazságügyi Minisztériumhoz. Az eljárás az lett volna, hogy az IM továbbítja a keresetet a török családjogi bírósághoz, az pedig határozatot hoz arról, visszadja-e Szofit Magyarországra vagy sem. Az egész procedúrára 6 hét állt rendelkezésre- ám Raskó Emese ügye ez idő alatt el sem jutott a bírósághoz. Raskó Emesének szeptember 30-án már a török bíróság határozatával kellett volna rendelkeznie, ám Szofi papírjait még mindig a török IM bürökratái tologatják.

Ez, sajnos, rossz fényt vet az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó Törökországra, nem erősíti a bizalmat a török államigazgatásban és az igazságszolgáltatásban.

A harmadik tanulság a német hatóságok magatartása. Mint tudjuk, Szofi apja német állampolgár, aki a kislány édesanyjának tudta és hozzájárulása nélkül elérte német útiokmány kiállítását Németországban, s a Magyarországról elrabolt Szofit azzal vitte január első napjaiban - azaz 9 hónapja - Törökországba.

Mivel járultak hozzá az elmúlt másfél hónapban a német hatóságok Szofi ügyének megoldásához és a család hazautazásához Törökországból? Semmivel. Felháborító és elfogadhatatlan.

Még egy utolsó tanulság. A magyar média elég sokat foglalkozott Szofi és családja törökországi megpróbáltatásaival, tehát a magyar közvélemény bizonyos részéhez eljutottak a Raskó-családdal kapcsolatos hírek.

Az elmúlt másfél hónap alatt azonban sem Törökország, sem Németország képviselői nem tartották fontosnak, hogy a magyar közvélemény előtt megszólaljanak a Raskó-ügyben. Vajon miért?

Bónusz kérdés: hol van és mikor kerül haza a 7 éves Mehmet Karcsika, akit török-magyar apja három hónappal ezelőtt rabolt el Magyarországról?

Későn kezdtek el intézkedni az ankarai hatóságok

Népszava online (Forró Evelyn, Ankara), okt. 4.

Az osztrák légitársaság Ankara-Bécs közötti menetrendszerinti járatán utazott el az a magyar család, amely másfél hónapon keresztül az ankarai magyar nagykövetségen talált menedéket. A neves török birkózó, Fatih Özbas tavaly év végén elrabolta Magyarországról kislányát, Szofit. Az édesanya, Raskó Emese tavasszal utánuk jött, és megpróbálták helyreállítani kapcsolatukat. Miután kiderült, hogy erre nincs esély, a nő a gyerekkel vissza akart menni Magyarországra, de Özbas ezt megakadályozta azzal, hogy elvette a nő útlevelét. A gyerek a férfi útlevelében szerepelt, ráadásul az egy német dokumentum volt, mert a birkózó német és török állampolgár.

Az asszony és a gyerek augusztus közepén a magyar hatóságoktól kapott okmányokkal el akart utazni, de a férfi rokonsága fellármázta a repülőtéri rendőrséget, azzal, hogy az apa nem járult hozzá a gyerek távozásához. A török hatóságok visszatartották őket, végül a helyszínen lévő magyar diplomaták az ankarai magyar nagykövetségre vitték az anyát, a gyereket, és az őket kísérő nagymamát. A dolgot bonyolította, hogy az anya ismét terhes, túl van a hatodik hónapon. Az apával nem sikerült megállapodásra jutni, a család a bírósági döntésre várt, ami nem sok jóval kecsegtetett. Hosszas halogatás után a török hatóságok csak akkor kezdtek intézkedni, amikor Bársony András külügyi államtitkár magához kérette a budapesti török nagykövetet, és felszólította az ügy rendezésére. Ezt követően vonta vissza az illetékes ügyészség azt a döntését, amelynek értelmében Raskóék eddig nem hagyhatták el az országot. Komoly biztonsági intézkedések közepette vitték őket szombaton délután az ankarai repülőtérre, és tették fel az osztrák légitársaság Bécsbe tartó járatára.

Szofi még nem térhet haza
Nem tudni, hogyan szerzett német papírokat a török apa

Népszabadság, 2004. október 1.

Az orvosok szerint minél előbb nyugodt körülmények közé kellene kerülnie a hat hete az ankarai magyar nagykövetségen menedéket kérő hét hónapos terhes Raskó Emesének - tudta meg lapunk.

Az édesanya hároméves kislányával várja, hogy a török igazságügyi minisztérium döntsön arról, hazahozhatja-e gyermekét, akit az apja, Özbas Fatih egykori birkózó olimpikon januárban az anya tudta nélkül vitt Törökországba.

Emese és Szofi a nagymamával együtt a nagykövetség vendéglakásában laknak augusztus közepe óta. A körülmények jók ugyan - fürdőszoba, konyha, hálószobák állnak a rendelkezésükre - de a bizonytalan helyzet veszélyeztetheti az élettársától februárban ismét teherbe esett asszony egészségét. Telefonon többször életveszélyesen megfenyegették a Raskó családot, így nem merik a nagykövetség épületét elhagyni egy pillanatra sem. A bevásárlást így a követség alkalmazottai végzik.

A Külügyminisztérium politikai államtitkára a héten behívatta Törökország Budapesti nagykövetét. Bársony András nyomatékosan kérte a török diplomatát, hogy a török hatóságok mielőbb hozzák meg döntésüket a kislány kiutazási tilalmának feloldása érdekében. Az édesanya kérésére a magyar konzul hazatérési igazolást állított ki, ám azzal Szofi mégsem hagyhatta el az országot.

A török fél szerint ugyanis Szofi német papírokkal érkezett az országba, így azt csak azokkal hagyhatja el. Nem világos azonban, hogy a Németországban is élő Özbas hogyan érte el, hogy a kislánynak német papírjai legyenek, amikor ehhez az édesanya hozzájárulása kell. Raskó Emese korábban elmondta: sosem járult hozzá, hogy lányának más állampolgársága is legyen a magyaron kívül. Berlinben azonban nem sikerült választ kapni a német hatóságoktól arra, hogy Szofi német iratai valódiak-e.

A török igazságügyi minisztériumnak tegnapig kellett volna döntést hoznia, ám ez egyelőre nem történt meg.

" Diplomáciai probléma a válogatott birkózó magyar felesége miatt"

Hürriyet, 2004. szept. 30.

A magyar Külügy a budapesti török nagykövetettöl kérte, hogy a török fél a lehető legrövidebb időn belül engedélyezze Raskó Emese és kislánya hazatérését és vonja vissza a rájuk vonatkozó kiutazási tilalmat. Azt is szóvá tették, hogy a török hatóságok augusztus óta nem értek el eredményt a Raskó-ügy megoldásában. A cikk szerint a magyar fél úgy véli, Özbas és családja rosszul bánt Raskó Emesével és Szofival, s a török hatóságok megalapozatlanul tiltották meg kiutazásukat.

Lányom nélkül soha - magyar nő Ankarában

Haladéktalan intézkedést vár a Külügyminisztérium Ankarától Raskó Emese ügyében

ma.hu szept. 29.

A szolnoki nő márciusban utazott ki Törökországba, hogy hazahozza 3 éves kislányát. Ez azóta sem sikerült neki. A Külügyminisztériumba kérette Törökország budapesti nagykövetét Bársony András politikai államtitkár és közbenjárását kérte Raskó Emese és kislánya Törökországból való kiutazási tilalmának feloldása érdekében. A keddi budapesti megbeszélésen Bársony András nyomatékosan kérte Aydan Karahant, hogy a török hatóságok az ügy fontosságának és jelentőségének megfelelően működjenek közre abban, hogy az anya és kiskorú gyermeke haladéktalanul hazautazhasson Magyarországra. A 3 éves Raskó Szofit ez év januárjában édesanyja tudta és engedélye nélkül német úti okmányokkal vitte édesapja Törökországba. "Az édesanya márciusban érkezett Ankarába. Özbas, akkor magyar útlevelét, valamint a kislány magyar útlevelét elvette, azokat a mai napig nem adta vissza és megakadályozta, hogy anya és gyermeke visszautazzon Magyarországra" - szerepel a tárca közleményében. Szofi és édesanyja az édesapa és családjának erőszakos magatartása miatt, az ankarai magyar nagykövetségen keresett védelmet - közölte a minisztérium szóvivője. Az édesanya kérésére a magyar konzul hazatérési igazolványt állított ki számukra, ám a török hatóságok nem engedték őket elutazni. "A magyar nagykövetség augusztus közepe óta többször kérte a török hatóságok intézkedését annak érdekében, hogy a magyar állampolgárok mielőbb hazautazhassanak. E kérések mindmáig válasz, illetve érdemi reagálás nélkül maradtak" - hangsúlyozta Polgár Viktor.

Apja lánya? A szolnoki Raskó Emese három évvel ezelőtt, házasságon kívüli kapcsolatból szülte meg lányát, akit szülei szolnoki házában egyedül nevelt. A kislány apja a Törökországban népszerű Fatih Özbas, egykori birkózó olimpikon, Európa-bajnok, akivel az asszony Németországban ismerkedett meg - olvasható a nol.hu-n. Az apa többször is meglátogatta Magyarországon a gyereket, majd tavaly szilveszterkor elszöktette a lányát, és valószínűleg hamis német útlevéllel Törökországba vitte. Innen próbálta meg augusztus 19-én hazamenekíteni gyermekét a magyar asszony, ám nem járt sikerrel. Az útlevélkezelők nem engedték őket felszállni a repülőgépre, mondván: a kislány német útlevéllel lépett be az országba, ezért magyar papírokkal nem távozhat. Szofi és édesanyja ezt követően az ankarai magyar nagykövetségen kért és kapott menedéket. Az asszony augusztus közepén a török igazságügyi minisztériumhoz fordult, hogy engedélyezzék gyermeke kiadatását. Dokumentumokkal igazolta, hogy Szofi magyar állampolgár, Szolnokon nőtt fel, s hivatalos gondviselője egyedül az édesanyja. A Népszabadság emlékeztet: a török minisztériumnak a törvények szerint hat hét áll rendelkezésére, hogy döntsön az ügyben - ez a határidő szeptember 30-án jár le.

A Külügyminisztériumba kérették a török nagykövetet Raskó Emese és kislánya hazautazása érdekében

2004. szeptember 28., kedd (MTI)

A Külügyminisztériumba kérette Törökország budapesti nagykövetét Bársony András politikai államtitkár és közbenjárását kérte Raskó Emese és kislánya Törökországból való kiutazási tilalmának feloldása érdekében. Ezt a külügyi tárca szóvivője tudatta kedden az MTI-vel.

"A keddi budapesti megbeszélésen Bársony András nyomatékosan kérte Aydan Karahant, hogy a török hatóságok az ügy fontosságának és jelentőségének megfelelően működjenek közre abban, hogy az anya és kiskorú gyermeke haladéktalanul hazautazhasson Magyarországra" - olvasható Polgár Viktor közleményében.

A szóvivő kiemelte: Raskó Szofi és édesanyja az édesapa és családjának erőszakos magatartása miatt, az ankarai magyar nagykövetségen keresett védelmet.

A 3 éves Raskó Szofit ez év januárjában édesanyja tudta és engedélye nélkül német úti okmányokkal vitte édesapja, a népszerű válogatott birkózó Özbas Fatih Törökországba.

"Az édesanya márciusban érkezett Ankarába. Özbas, akkor magyar útlevelét, valamint a kislány magyar útlevelét elvette, azokat a mai napig nem adta vissza és megakadályozta, hogy anya és gyermeke visszautazzon Magyarországra" - szerepel a kommünikében. Az édesanya kérésére a magyar konzul hazatérési igazolványt állított ki számukra, ám a török hatóságok nem engedték őket elutazni.

"A magyar nagykövetség augusztus közepe óta többször kérte a török hatóságok intézkedését annak érdekében, hogy a magyar állampolgárok mielőbb hazautazhassanak. E kérések mindmáig válasz, illetve érdemi reagálás nélkül maradtak" - hangsúlyozta Polgár Viktor.

Efendi kommentárja:

Raskó Emese a Népszabadságnak azt nyilatkozta (ld. lent), hogy Szofi apja az ö tudta és engedélye nélkül állíttatta ki a német útlevelet, amellyel a német állampolgárságú férfi a kislányt Törökországba vitte. Ha jól értelmezem a helyzetet, egy német állampolgár kétes eredetü német papírokkal 9 hónapja elrabolt egy kiskorú magyar állampolgárt Magyarországról, és a német hatóságok a jelek szerint még semmit nem tettek azért, hogy az ügyet kivizsgálják, ad abszurdum, megoldják, mi több, a magyar közvéleményt tájékoztassák.

Mi a helyzet vajon Mehmet Tüysüz Karcsika ügyében? A török hatóságoknak talán azért nem volt idejük Szofival foglalkozni, mert éjjel-nappal Karcsikát keresték? A kisfiú 3 hónapja tünt el Magyarországról, s Papa mintha azt mondta volna, tudja, hol bújtatják Törökországban.

Budapestről telefonon fenyegették meg a gyermekével immár 40 napja az ankarai magyar nagykövetségen tartózkodó Raskó Emesét

Link: Népszabadság-hír: Szofiék ügye nem mozdul Ankarában szept. 25.

Efendi kommentárja (szept. 25.)

A magyar hatóságok vajon mikor lesznek képesek hazahozni a Törökországba kiszöktetett magyar gyerekeket? Szofit tavaly december 31-én, Karcsikát idén július 10-én vitték ki jogellenesen Magyarországról. Szofi 40 napja van az ankarai magyar követségen, Karcsika valahol eltűnt Törökországban.

A magyar, a török és a német igazságügyi és bűnüldöző hatóságok, a magyar konzuli szolgálat, számos diplomatánk Berlinben, Ankarában és Isztambulban, Papa, az ügyvédek, német és török szövetségesünk, jelenlegi és leendő európai uniós partnerünk, Németország és Törökország eddig ezt tudták produkálni.

Azt, sajnos, nem hallottuk, hogy Törökország vagy Németország budapesti nagykövete bármit is mondott volna a magyar közvéleménynek az ügyben. Igaz, véleményüket a magyar médiumok sem kérdezték. Hogy mit mondhattak a Bem rakparton, azt nem tudhatjuk. Így hát találgatunk: hazajön-e valaha a két magyar állampolgár, Szofi és Karcsika?

Az azonban könnyen megtörténhet, hogy a magyar közvélemény Törökország uniós felkészültségét egy ideig azon fogja lemérni, akarja-e, tudja-e hazájába visszajuttatni a két gyermeket, akik életüket eddig Magyarországon élték le, s a szülői felügyeleti jogot törvényesen gyakorló édesanyjuk tudta és akarata ellenére, a magyar és a nemzetközi jog megsértésével kerültek Törökországba.

Raskó Emese augusztusban elmondta a NSZ szolnoki tudósítójának, hogy Fatih Özbas megfenyegette: végez a Raskó-családdal és eltünteti Szofit, ha az asszony a magyar hatóságok segítségét kéri a kislány Törökországba szöktetése miatt. Most Özbas magyarországi barátai fenyegették meg Raskó Emesét. S a történetnek még nincs vége. De mintha az a török és a német hatóságok számára még el sem kezdődött volna.

Olvassuk el ismét a magyar Külügy pontosan egy hónappal ezelőtti kiadott nyilatkozatát Szofi ügyével kapcsolatban: "A magyar állampolgárok alkotmányos joga a konzuli védelemhez való jog. .. Kiemelt humanitárius kötelezettség áll fenn a kiskorú magyar állampolgárok védelme, a gyermekek jogainak biztosítása, életük, testi épségük megóvása kapcsán."

Mi is így tudjuk.

Szofiék ügye nem mozdul Ankarában

Népszabadság, Doros Judit, 2004. szeptember 25.

A napokban ismeretlen telefonáló fenyegette meg azt az ankarai magyar nagykövetségen tartózkodó szolnoki asszonyt, aki augusztusban megpróbálta hazahozni - az egykori élettársa által - Törökországba szöktetett kislányát, Szofit.

A magyarul beszélő férfi közölte vele: jobban teszi, ha együttműködik kislánya apjával egy "mindannyiuk számára jó megoldás" érdekében. Az asszony nem tett feljelentést a fenyegető telefon miatt.

Mint arról korábban beszámoltunk, a szolnoki Raskó Emese három évvel ezelőtt, házasságon kívüli kapcsolatból szülte meg lányát, akit szülei szolnoki házában egyedül nevelt. A kislány apja a Törökországban népszerű Fatih Özbas, egykori birkózó olimpikon, Európa-bajnok, akivel az asszony Németországban ismerkedett meg. Az apa többször is meglátogatta Magyarországon a gyereket, majd tavaly szilveszterkor elszöktette a lányát, és valószínűleg hamis német útlevéllel Törökországba vitte. Innen próbálta meg augusztus 19-én hazamenekíteni gyermekét a magyar asszony, ám nem járt sikerrel. Az útlevélkezelők nem engedték őket felszállni a repülőgépre, mondván: a kislány német útlevéllel lépett be az országba, ezért magyar papírokkal nem távozhat. Szofi és édesanyja ezt követően az ankarai magyar nagykövetségen kért és kapott menedéket.

Az asszony augusztus közepén a török igazságügyi minisztériumhoz fordult, hogy engedélyezzék gyermeke kiadatását. Dokumentumokkal igazolta, hogy Szofi magyar állampolgár, Szolnokon nőtt fel, s hivatalos gondviselője egyedül az édesanyja. A török minisztériumnak a törvények szerint hat hét áll rendelkezésére, hogy döntsön az ügyben - ez a határidő szeptember 30-án jár le. Raskó Emese tegnap szolnoki tudósítónknak telefonon elmondta: török ügyvédet fogadott, de egyelőre nincs fejlemény ügyében, az illetékes szervek meg sem hallgatták.

Szofi két útlevéllel
Beszélgetés az ankarai követségre menekült anyával

Népszabadság • Doros Judit • 2004. augusztus 28.

Semmiképpen sem szeretnék Törökországban szülni, és bízom abban, hogy minden hivatalos ügynek számunkra kedvező vége lesz - mondta a Népszabadságnak Raskó Emese, aki augusztus 16-a óta az ankarai magyar nagykövetség védelmét élvezi, kislányával, a hároméves Szofival együtt.

Mint arról beszámoltunk, a gyereket tavaly decemberben szöktette Törökországba apja, a hazájában közismert Fatih Özbas, egykori birkózó olimpikon, Európa-bajnok. Az édesanya - szülei segítségével - a napokban megpróbálta hazamenekíteni a lányát, ám nem jártak sikerrel: az útlevélkezelők nem engedték őket felszállni a repülőgépre. A család ezt követően az ankarai magyar nagykövetségen kért menedéket. Raskó Emese eddig elzárkózott a sajtó kérdései elől, most azonban mégis úgy döntött: miután gyermeke apja már többször is nyilatkozott az ügyben, most ő is megosztja álláspontját a nyilvánossággal.

- Fatih Özbas a Hürriyet nevű török lapban azt állította: önök sokáig éltek Németországban, majd megegyeztek abban, hogy átköltöznek Ankarába, s ott élnek tovább.

- Fatihhal 1999 nyarán ismerkedtem meg Németországban. Szofi megszületéséig - 2001 októberéig - többször kiutaztam Németországba, de alapjában véve Magyarországon éltem, ekkor végeztem ugyanis a főiskolát. Kapcsolatunk első időszakában még voltak különböző elképzeléseink a közös jövőnkről, de amikor már terhes voltam, rájöttem, hogy nem tudok és nem is akarok vele együtt élni. Szofi Magyarországon született, azóta - a szüleimmel együtt - Szolnokon élünk. Arról nem egyeztünk meg, hogy bárhová is elköltözünk a kislánnyal Magyarországról. Fatihnak soha nem mondtam, hogy ne jöjjön és ne látogassa Szofit, és ő nagyjából havonta látogatott minket.

- Ugyanez a lap megemlíti, hogy a kislányuk a férfi útlevelében is szerepelt, mert így kaphatott német állampolgárságot.

- Szofival Szolnokon éltünk, ott járt bölcsődébe. A kislányomnak magyar állampolgársága és magyar útlevele van. A Szofi megszületése óta eltelt három év alatt kétszer voltunk egy-két hétre az apjával együtt Törökországban és Németországban. A kislányom a magyar útlevelével utazott. Tavaly december végén Fatih meglátogatott minket Szolnokon, és elszöktette Szofit Törökországba. Ezután tudtam meg, hogy Szofi szerepel édesapja német útlevelében. Fatih most azt állítja, hogy ehhez hozzájárultam, és lemondtam a kislányom felügyeleti jogáról. Én azonban Szofiról soha nem mondtam le, és nem adtam a beleegyezésemet ahhoz, hogy Szofi a magyaron kívül más állampolgár is legyen, ahhoz sem írtam alá semmilyen papírt, hogy az apja útlevelében szerepeljen. Fatih a gyereket tavaly a belegyezésem és a tudtom nélkül vitte el Magyarországról. Kényszerhelyzetbe kerültem, a kislányom Törökországban volt, ezért először január közepén jöttem ide. Két hétig maradhattam, azután Fatih hazaküldött. Szofinak ismét meg kellett élnie az elszakadást. Fatih megígérte, hogy körülbelül tíz nap után eljön értem Magyarországra, így addig otthon vártam. Végül március közepén - hosszú várakozás után - engedte meg, hogy ide költözhessek. Itt Fatih elvette az útlevelemet, és elzárt a külvilágtól.

- Kislánya édesapja szerint az önök közötti konfliktusnak a nagyszülők az okai, ők befolyásolják Önt rossz irányba.

- A szüleim mellettem álltak az elmúlt nyolc hónapban, és a történtek ellenére teljes bizalmat szavaztak Fatihnak. Rendszeresen beszéltem velük és tudták pontosan, mi történik velem nap mint nap. Egy szomorú eset után, amikor Fatih nagyon megvert - és ez nem az első eset volt -, teljesen világossá vált számomra, hogy nem vagyok képes, nem akarok megfelelni már az ő elvárásainak. Teljes kétségbeesésemben kértem ezután a szüleimet, hogy segítsenek nekem, mert nem tudok ezzel az emberrel együtt élni.

- A repülőgépre, török lapinformációik szerint, azért nem tudtak felszállni, mert elkísérte önöket Büsra Güler, Szofi tizenegy éves törökországi unokatestvére, és "cirkuszolni" kezdett a repülőtéren.

- Büsra Gülert mindenképpen magunkkal kellett vinnünk a repülőtérre, mivel ő volt az, akit Fatih azért rendelt mellém, hogy mindig szemmel tartson. Kapcsolatom ezzel a kislánnyal törökországi ittlétem hat hónapja alatt leginkább anya-lánya kapcsolatára hasonlított. Az ankarai repülőtéren, amikor világossá vált számára, hogy Szofi és én el akarunk menni, pánikszerű, hisztériás kiabálásba kezdett, és szépen lassan az egész repülőtéri rendőrség figyelmét magára vonta. Így nem engedtek fel bennünket a repülőgépre. A török rendőrség szerint Szofi apja német útlevelével érkezett az országba, ezért magyar papírokkal nem engedhették ki.

- Ön hat hónapos terhes, születendő gyermekének szintén Fatih Özbas az édesapja. Mi lesz ennek a gyereknek a sorsa, elképzelhető-e, hogy Törökországban születik meg? Egyáltalán: meddig tervezi, hogy a követség épületében maradnak?

- Az, hogy most hat hónapos terhes vagyok, bizonyítja, hogy amikor idejöttem, komolyan gondoltam azt, hogy Fatihhal a kapcsolatom jóra fordul, és talán mégis egy család leszünk. Más lehetőséget nem láttam, itt volt a megszöktetett kislányom. Fatih megfenyegetett, hogy végez a családommal, Szofit pedig eltünteti a szemem elől, ha a magyar hatóságokhoz fordulok. Ezért számunkra most az egyetlen biztonságos hely a követség épülete. Hálás vagyok a Külügyminisztériumnak, hogy az ügy lezárásáig itt lehetünk. Itt teljes biztonságban érezhetjük magunkat. Félek ugyanis attól, hogy ha bárhol máshol lennénk Törökországban, Fatih megint elvenné tőlem Szofit, és akkor sem adná vissza, ha erről a bíróság ítéletet hozna. Semmiképpen sem szeretnék Törökországban szülni, és bízom abban, hogy minden hivatalos ügynek hamarosan számunkra kedvező vége lesz.

- Hogyan éli át a kislánya ezeket az eseményeket?

- Szofi szereti az édesapját, de mivel túl sok időt nem töltött vele együtt, ezért most hiányát sem nagyon érzi. Jól van, még játékot is találtunk neki, de most a négy fal közül nem tud kimozdulni. Remélem, ez a helyzet nem tart sokáig.

- Lát-e még esélyt arra, hogy az egész ügy békésen rendeződjön, vagy már csak a török bíróság döntésében bízhat?

- Azok után, ami az elmúlt nyolc hónapban történt, már nagyon nehéz bízni a megegyezésben a kislányom apjával. Szeretném, ha valahogy mielőbb hazautazhatnánk Szofival. Fatih feljelentett minket Törökországban, most Szofival nem hagyhatjuk el az országot. Fatihot egyébként sajnálom, mert tudom, milyen az, amikor az ember nem láthatja a gyermekét. De hinni sem tudok már az ígéreteinek. Ezért fordultam a török bírósághoz, s valószínűleg meg kell várnunk a döntését. Mivel a kislányom magyar állampolgár, és Magyarországon élt eddig, azt hiszem, hogy az igazság a mi oldalunkon áll. Bízom a török bíróságban, és abban, hogy Szofi visszakerül oda, ahol életének első három évében nevelkedett. Úgy gondolom, hogy - bár annak idején nem tudtam, mit vállalok, amikor egy török férfitől gyermeket szültem -, mégis mindent megtettem, hogy mindenkinek megfelelve, egy család lehessünk. Sajnos, nem tudtam elfogadni azokat az elvárásokat, amelyeket Fatih támasztott velem szemben. Például, amíg itt voltam, a lakásból csak a boltba és a játszótérre mehettem ki, akkor is csak felügyelettel, és senkivel nem állhattam szóba. Édesapámtól tudom, hogy a magyar közvélemény és a sajtó érdeklődik a kislányom mostani helyzete iránt. Ez nagyon jól esik. De azt, amin az elmúlt hónapokban keresztülmentem, nem lehet gyorsan feldolgozni. Ezért gondolom, érthető, hogy a mostani lelkiállapotomban nehéz a megpróbáltatásaimról a sajtónak beszélni. Most is csak azért nyilatkozom, mert az otthoniaktól tudom, hogy a magyar sajtóban jelentek meg igazságtalan állítások is velünk kapcsolatban.

Külügyminisztérium: alkotmányos jog a konzuli védelemhez való jog

Külügyminisztérium Szóvivői Iroda
Budapest, 2004. augusztus 26.

A Törökországban tartózkodó Raskó Emese és gyermeke ügye kapcsán a Külügyminisztérium az alábbiakra hívja fel a figyelmet.

A magyar állampolgárok alkotmányos joga a konzuli védelemhez való jog. A magyar konzuli szolgálat a külföldön bajba került magyar állampolgárok megsegítése érdekében a nemzetközi jog és a hazai jog keretein belül - a fogadó állam jogának tiszteletben tartása mellett - intézkedik. Kiemelt humanitárius kötelezettség áll fenn a kiskorú magyar állampolgárok védelme, a gyermekek jogainak biztosítása, életük, testi épségük megóvása kapcsán.

A konzuli szolgálat e kötelezettségeinek eleget téve jár el a török, majd a magyar sajtóban nyilvánosságra került ügyben is, amelyben az érintett magyar állampolgár a maga és az ugyancsak magyar állampolgárságú gyermeke érdekeinek védelmében kérte a konzuli szolgálat segítségét. A Külügyminisztérium, az illetékes magyar és török hatóságokkal szorosan együttműködve, a jogi előírások keretein belül tette meg a szükségesnek ítélt halaszthatatlan intézkedéseket és jár el a továbbiakban is az érintett magyar állampolgárok érdekeinek külföldön történő védelmében. Az ügy, illetőleg az eljárás részleteinek nyilvánosságra hozása azonban sértheti az érintettek személyiségi jogait és hátrányosan befolyásolhatja az ügyben folyó hatósági eljárások kimenetelét, így ettől a Külügyminisztérium tartózkodik.

Egy magyar család kálváriája
Az ankarai magyar nagykövetségen kértek védelmet

Népszabadság, Doros Judit, 2004. augusztus 25. 00:00

Egyelőre nem tudni, meddig marad az ankarai nagykövetségen az a szolnoki asszony, aki a külképviseleten kért védelmet maga és gyermeke számára.

Mint arról tegnapi lapunk pesti kiadásában hírt adtunk, Raskó Emese három évvel ezelőtt, házasságon kívüli kapcsolatból szülte meg Szofi nevű lányát, akit szülei szolnoki, szandaszőlősi házában egyedül nevelt. A kislány apja, a Törökországban közismert Fatih Özbas egykori birkózó olimpikon, Európa-bajnok, akivel Raskó Emese Németországban ismerkedett meg. Úgy tervezték: Németországban telepednek le. A kapcsolatuk azonban megromlott, így a terhes aszszony a lányát már Magyarországon szülte meg. Az apa többször meglátogatta a gyereket, majd tavaly szilveszterkor elszöktette, s az elsődleges adatok szerint hamis német útlevéllel Törökországba vitte. Innen próbálta meg a múlt hét elején, a szülei segítségével hazamenekíteni a lányát a magyar asszony, ám nem járt sikerrel: az útlevélkezelők nem engedték őket felszállni a repülőgépre. A család ezt követően az ankarai magyar nagykövetségen kért menedéket: Raskó Emese és édesanyja, valamint a kislánya jelenleg is a követség egyik vendégházában tartózkodik, míg a nagypapa, Raskó Tamás a napokban viszszatért Szolnokra, s innen intézi a család ügyeit.

Raskó Tamás tegnap nyilatkozott tudósítónknak az ügy hátterétől. Elmondta: a lánya az idén januárban tudta meg, hogy gyermeke Törökországban van. Fatih Özbas - Raskó Tamás állítása szerint - fogadta ugyan az asszonyt, de később elvette az útlevelét, s nem engedte, hogy szabadon kijárjon a házból. Raskó Emese az itt töltött idő alatt újból teherbe esett a török birkózótól: szíve alatt most hat hónapos, közös magzatukat hordja. A nagypapa állítása szerint ezt a gyermeket is itthon szeretné majd megszülni és felnevelni a huszonnyolc éves, korábban pedagógusként dolgozó lánya.

Raskó Tamás közölte: a napokban felhívta őt Fatih Özbas, és arra kérte, hogy beszélje rá a lányát az ügy békés rendezésére. Azt is felajánlotta, hogy költözzenek Németországba, s ott éljenek együtt. A nagypapa szavai szerint azonban a lánya szeretne hazajönni. Közölte: a család török ügyvédet fogadott, s a hágai egyezményre hivatkozva kérték a gyerek jogállásának bizonyítását. Az elmúlt hetekben beszerezték azokat a papírokat - anyakönyvi kivonatot, lakcímkártyát, bölcsődei igazolást, gyermekorvosi dokumentumokat -, amelyekkel igazolható, hogy a kislány folyamatosan Magyarországon, az anyjával élt. Miután a kislány magyar állampolgár, s ezt az édesanya a fenti dokumentumokkal igazolta, az ankarai magyar nagykövetség kiadta számukra a hazatérési engedélyt. A török hatóságok azonban augusztus 16-án, hétfőn nem engedték őket felszállni a Budapestre tartó repülőgépre, arra hivatkozva: a kislány német útlevéllel lépett be az országba, s így magyar papírokkal nem távozhat.

Raskó Tamás elmondta: a Külügyminisztérium felajánlotta a lányának és a többi családtagnak, hogy az ügy rendezéséig a követség épületében maradhassanak. Hozzátette: információi szerint Emesét nem zaklatja közös gyermekük apja, aki egy ankarai újságnak adott nyilatkozatban azt állította: az anya korábban lemondott a kislány felügyeleti jogáról. Ezt Raskó Tamás határozottan cáfolta. Fatih Özbas a napokban egy török lapon keresztül a helyi illetékesekhez fordult, s azt kérte: ne hagyják, hogy a gyerekét hamis papírokkal megszöktessék az országból.

Az ankarai magyar nagykövetségen megerősítették: Raskó Emese, lányával és édesanyjával együtt a követség épületében tartózkodik. Raskó Emese egyelőre nem kívánt nyilatkozni az ügyben.

Gyerekrablás Ankarában

2004. augusztus 25. 15:47 - mogyoro.hu

forrás: Mai Nap - Cati

Nemzetközi diplomáciai bonyodalmat okozhat egy török férfi és magyar élettársa vitája. A két fél azzal gyanúsítja a másikat, hogy elrabolta a három éves Szófiát. Az anya, Raskó Emese és a lány az ankarai magyar nagykövetség védelmét élvezi, a törökök elfogatóparancsot adtak ki ellene.A török sajtó komoly terjedelemben foglalkozik az üggyel, a Hürriyet nevű tekintélyes napilap megszólaltatta a jelentős birkózó pályafutással rendelkező apát, Faith Özbast. A német állampolgárságot is elnyert férfi elmondta, hat éve ismerkedett meg Emesével, a baba három éve született. A kis család egy ideig németországban élt, majd úgy döntöttek Ankarába költöznek. A férfi szerint ekkor kezdődtek a bajok, úgy véli, anyósa és apósa áshatta alá a nyugalmukat.A Hürriyet úgy tudja, a feleség Ankarában fogta Szofit és tízéves unokatestvérét, Büsra Gülert, és a repülőtérre ment, hogy hazaszökjön velük. Előtte azonban egyeztetett a magyar nagykövetséggel, hogy ha valami problémája adódik, segítsenek neki. A reptéren azonban a kis Büsra gyanút fogott, s kiabálni kezdett, hogy "ellopják az unokatestvéremet".A hatóságok elkezdtek vizsgálódni, kiderült, Szofi német útlevéllel érkezett az országba, így kétes a magyar papírok valódisága. Úgy döntöttek, a magyar nőt és a gyerekeket átkísérik a városi kapitányságra. Ám nem bilincselték meg Emesét, ő pedig kihasználta ezt, a reptér kijáratánál beugrott az ott várakozó, diplomata rendszámú magyar kocsiba és a követségre vitette magát.A meglepett férj panaszt tett az ügyészségen, ennek nyomán elfogatóparancsot adtak ki Raskó Emese ellen. Elmesélte azt is, hogy bár kisbabaként az édesanyja útlevelében szerepelt Szofi, később "átkerült" az övébe, hogy megkapja a német állampolgárságot, s így is történt. Sőt, a kislány töröknek is vallhatja magát, ami tovább bonyolítja az amúgy sem egyszerű helyzetet. A férfi nem érti, mi történt, mert jó társnak tartja Emesét, nem olyan embernek, aki csak úgy elrabolja a gyermekét. Ráadásul a nő ismét gyermeket vár, vagyis sok jel utalt arra, hogy minden rendben van a család körül.

Török apja vagy magyar anyja rabolta-e el Szofit?

Elfogatóparancsot adott ki a török követség egy magyar nő és kislánya ellen, a török apa jelentette fel szerelmét gyermekrablásért

Mai Nap alapján ma.hu 2004.08.25 14:56

Raskó Emesére és hároméves Szofi lányára az ankarai magyar nagykövetség vigyáz, a törökök azonban elfogatóparancsot adtak ki ellenük, miután az állítólagos férj feljelentette feleségét gyermekrablás miatt. A házaspár hat évvel ezelőtt Németországban ismerkedett meg, három évvel ezelőtt pedig közös gyermekük is született. Arról ellentmondó hírek szállnak, hogy valójában összeházasodtak-e vagy csak élettársként élnek együtt. A jelentős birkózó-pályafutással rendelkező, német állampolgárságot is megszerzett apa, Fatih Özbas és kis családja egy ideig Németországban maradt, majd a férfi szülőhazájába költöztek.A török lapok beszámolója szerint a gondok ekkor kezdődtek, a férj úgy véli, anyósa és apósa okozta, hogy Emesével megromlott a viszony. Akármi is álljon a háttérben, néhány napja az asszony a pici gyerekkel és tíz éves unokatestvérével együtt elindult a repülőtérre, bár elővigyázatosságból előre értesítette az ottani magyar nagykövetséget, "gond esetére". A repülőtérig nem is volt semmi gond, ám ekkor a tíz éves gyermek elkezdett kiabálni: "ellopják az unokatestvéremet!".A helyi rendőrök azonnal őrizetbe vették a szökni készülő asszonyt, de szerencséjére a bilincset nem rakták a kezére, így egy óvatlan pillanatban gyermekével együtt az ott várakozó magyar diplomáciai autóba ugrott. A rendőröknek az tűnt fel, hogy Szofi német útlevéllel érkezett annak idején Törökországba, az anyánál lévő magyar papírokat ezért nem fogadták el eredetinek. Igaz, a férj elmondása szerint a kislányt eredetileg az édesanya útlevelébe jegyezték be, csak azért került át később az apa okmányaiba, mert így megkaphatta a német állampolgárságot is.Egyelőre senki nem tudja, kinek van igaza, és sokan azon is meglepődtek, hogy Emese ilyen lépésre szánta el magát, hisz eddig mindenki úgy tudta, minden rendben van a páros körül, ráadásul Emese újabb terhessége arra mutat, hogy valójában teljes a béke otthon. A nő viszont azt állítja, hogy valójában az apa rabolta el még Magyarországról a kislányt, ekkor indult útnak szüleivel együtt, hogy visszaszerezze gyermekét. Özbas azonban megakadályozta ezt, és elrejtette mindkettejük útlevelét - ekkor fordult segítségért Emese az ottani magyar követséghez. Az ügy pillanatnyilag egy helyben toporog, de egyes vélemények szerint akár nemzetközi diplomáciai bonyodalmat is okozhat, ha nem sikerül tisztázni, ki az, aki jogellenesen akarja magánál tartani a gyermeket.

Efendi kommentárja: Igazi gyöngyszem! Vajon melyik török követség adta ki az elfogatóparancsot? A cikk megjelent ezen a linken.

Gyerekszöktetés

Népszabadság, Doros Judit, 2004. augusztus 24. 00:00

Az ankarai nagykövetségen keresett védelmet maga és gyermeke számára egy magyar állampolgárságú asszony.

A Szolnokon élő Raskó Emese három évvel ezelőtt szülte Szofi nevű lányát, akit szülei szolnoki, szandaszőlősi házában egyedül nevelt. Az apa - aki Törökországban közismert és népszerű ember, Fatih Özbas, egykori birkózó olimpikon és Európa bajnok, török-német állampolgár többször is meglátogatta itt a gyereket. Tavaly decemberben azonban elszöktette lányát, s Törökországba vitte. Az édesanya utánnuk ment, s megpróbálta rávenni a gyerek apját, hogy engedje őket haza. A férfi ebbe nem egyezett bele, ezért az édesanya immár a nagyszülők segítségével az elmúlt héten, hétfőn megpróbálta titokban, repülővel hazahozni a lányát. Miután a kislány magyar állampolgár, s ezt az édesanya dokumentumokkal is igazolta, az ankarai magyar nagykövetség kiadta számukra a hazatérési engedélyt, ám a repülőtéren a török vámosok nem engedték át a gyereket, arra hivatkozva, hogy a beutazásakor német útlevéllel érkezett az országba. Az édesanya, a kisgyerek, és a két nagyszülő ezért az ankarai magyar nagykövetség épületében kért menedéket.

A külügyminisztérium egyelőre nem nyilatkozik. Törökországi diplomáciai forrásokból megtudtuk: az édesanya a napokban egy helyi ügyvédet fogadott, s a hágai egyezményre hivatkozva kérte a gyerek jogállásának megállapítását.

Szolnokon, a szandaszőlősi házban tegnap senkit sem találtunk otthon. A szomszédok egyike elmondta: jól ismerik a családot, ám a kislány apját csak nagyon ritkán látták Szolnokon. A szomszédok egyébként úgy tudták: az édesapa nem török, hanem német származású.

A török lapjelentések más oldalról közelítik meg az eseményeket. A Yeni Safak azt írja, hogy egy Raskó Emese nevű magyar állampolgárságú nő, szülei segítségével, hamis papírokkal akarta elvinni Ankarából Szofi nevű kislányát, akinek török az apja. Özbas azt állítja, hogy az anya korábban lemondott a most három-éves kislány felügyeleti jogáról és az apánál hagyta Németországban. Az apa az újságon keresztül fordult a török illetékesekhez, ne hagyják, hogy a gyereket megszöktessék. A török lap az ankarai magyar nagykövetséget is megkérdezte, ott megerősítették, hogy a nő és a gyerek valóban a nagykövetségen tartózkodik, de hozzátették, hogy a férfi állításával ellentétben éppen az apa volt az, aki a gyereket jogellenesen külföldre vitte Magyarországról, ahol az anyjával élt.

Háború egy gyerekért Ankarában

Népszava, 2004. augusztus 21.

Török lapjelentés szerint egy magyar nő hamis papírokkal akarta kiszöktetni gyerekét Törökországból. A Yeni Safak pénteki számában azt írja, hogy egy Raskó Emese nevű magyar állampolgárságú nő, szülei segítségével, hamis papírokkal akarta elvinni Ankarából Szofi nevű kislányát, akinek török az apja. A férfi ismert ember, Fatih Özbas, egykori birkózó olimpikon és Európa bajnok. Özbas azt mondta a török napilapnak, hogy az ankarai magyar nagykövetség tettestárs az ügyben, mert segédkezett a kiszöktetésben, de a repülőtéren kiderült az úgymond csalás, mire a magyar diplomaták a nagyszülőket, a nőt és a gyereket a nagykövetségre menekítették. Özbas azt állítja, hogy az anya korábban lemondott a most három éves kislány felügyeleti jogáról és az apánál hagyta Németországban. A nő, aki most újra terhes ugyanettől a férfitől és a hatodik hónapban van, ragaszkodik lányához és nem akar Törökországban élni. A férfi viszont szívesen élne a családjával, akár Németországban is. Özbas az újságon keresztül fordult a török illetékesekhez, ne hagyják, hogy a gyereket hamis papírokkal megszöktessék. A török lap az ankarai magyar nagykövetséget is megkérdezte, ott megerősítették, hogy a nő és a gyerek valóban a nagykövetség épületében tartózkodik, de hozzátették, hogy a férfi állításával ellentétben éppen az apa volt az, aki a gyereket jogellenesen külföldre vitte Magyarországról, ahol az anyjával élt. Ezért Raskó Emese pert indított Törökországban a kislány hazavitele érdekében. A bírósági határozat megszületéséig a nagykövetség nem adja ki a gyereket - írja a török lap.

KI KORÁN KEL, ARANYAT LEL

A BLOG OLVASÓI ERRE ÉBREDTEK 2004. AUGUSZTUS 20-ÁN

Egy török napilap mai számában Fatih Özbas volt birkozó világbajnok" szívszorító" történetét ismerteti Behcet Güngör tudósítása.

A Yeni Safak szerint Raskó Emese magyar állampolgár és szülei hamis papírokkal, az ankarai magyar nagykövetség aktív közreműködésével megpróbálták kiszöktetni Törökországból Özbas és Raskó Emese Szofi nevű kislányát. Az ankarai repülőtéren fény derült a csalásra és a magyar diplomaták a családot a nagykövetségre menekítették. A bírósági határozat megszületéséig a nagykövetség nem akarja kiadni a gyermeket. Özbas szerint édesanyja lemondott a 2001-ben született gyermek feletti felügyeleti jogáról és otthagyta őt Németországban. Az anya, aki 6 hónapos terhes, nem akar Törökországban élni, mondja Özbas, de ő szívesen élne családjával Németországban. Özbas felhívással fordult a török illetékesekhez: ne hagyják, hogy leányát hamis papírokkal megszöktessék.

A magyar követség annyit közölt az ügyről, hogy Fatih Özbas volt az, aki a kislányt jogellenesen külföldre vitte Magyarországról, ahol édesanyjával élt, ezért Raskó Emese pert indított Törökországban Szofi hazahozatala érdekében. A két magyar állampolgár a nagykövetségen tartózkodik, erősítette meg a lapnak nyilatkozó magyar diplomata.

A Hürriyet napilap ugyancsak 20-án hoz jó nagy cikket az ügyről Kadir Ercan tollából ("Milli güresciye Macar es oyunu"). Nem tudom belinkelni, mivel a Hürriyet on-line kiadását hónapok óta nem sikerül elérnem. A cikk siralmas. (Török Macsó) Ercan logikája nagyon egyszerű: aki török, plusz világbajnok birkózó, annak mindig igaza van. Meg sem fordul a fejében, hogy másként is lehetne. Nem szívesen hivatkozom arra, hogy kedvelem a törököket - végül is ezért csináltam Törökország barátainak ezt a blogot. De ez a fogalmazvány Törökország egyik legfontosabb napilapjában annyira "török", annyira tükrözi az uralkodó mentalitást! Meg persze a török újságírás egy - nem is kis - részének szakmai színvonalát.Még ideírnám a Hürriyet impresszumából az alábbiakat: "Hürriyet, basin meslek ilkelerine uymaya söz vermistir", ami nagyjából annyit tesz, hogy "a lap tiszteletben tartja az újságírás szakmai kritériumait". Gondolom, ezt folyamatban képzelik el, amelynek most az elején tartanak. Mondjuk, eddig sem voltam lelkes olvasójuk. Persze, ez a fajta újságírás Magyarországon is virágzik.

Aztán voltak még az ügyről televíziós híradások is.

A nagykövetség 21-én sajtóközleményt adott ki, ennek lényege, hogy a sajtó fordítva ül a bilin (jereváni rádió), van ügy, de nem Törökországban, hanem Magyarországon rabolták el a kislányt, az ügyben meg talán döntsön a török bíróság, ha már győzött a jogállam, addig meg a török sajtónak nem kellene a közvéleményt feleslegesen lázítania. A sajtóközlemény, ahogy láttam, sehol nem jelent meg, de ez nem Törökország-specifikus, már Hasek is leírta, ahogy Katz tábori lelkész belekiabál a lámpaernyőbe. Ettől még a követségnek igaza van, talán a független török bíróság, ha volna szíves dönteni, hogy hova kell adni a gyereket, akit állandó lakhelyéről, anyja engedélye és tudomása nélkül Törökországba vittek.

Tanácsom azoknak, akik potenciális török férjjel/baráttal kapcsolatban készülnek fontos döntésekre: A szerelem óriási dolog, valóban elvileg mindegy, hogy a partner magyar, török, vagy más. De ténylegesen vannak civilizációs, kulturális és más különbségek. Ezeket meg kell ismerni a valóságban, még mielőtt az "életre szóló döntések" megszületnének. A Raskó-ügy csak csepp a tengerben.

Şampiyonun evlat drami

A Yeni Safak cikke, 2004. augusztus 20.

Könyvajánló - Germanus Gyula: A félhold fakó fényében

2004-08-26T02:19:00.000+02:00

A világhírű orientalista útikalandjai - Magyar Elektronikus Könyvtár on-line

Terrorizmus és más veszélyek - figyelmeztetések, tanácsok/Magyar állampolgárok érdekeinek védelme Törökországban és Észak-Cipruson

2004-08-23T13:00:00.001+02:00

Aktuális hírek az ankarai magyar nagykövetség honlapján (2008.)

Egy magyar is meghalt a törökországi robbanásban Index, 2006. jún. 26.

Egy 42 éves férfi halt meg az antalyiai robbanásban HVG, 2006. jún. 26.

MADÁRINFLUENZA

Egészségügyi Minisztérium LINK

ÁNTSZ LINK (lakossági tájékoztatóval a törökországi helyzetről)

Országos Járványügyi Központ LINK

Madárinfluenza - Állatorvosi információs oldal LINK

Török helyzetjelentés az Állategészségügyi Világszervezetnek (2005. dec. 27. és 2006. jan. 8. közötti fejlemények) - LINK (tartalmazza a vírus előfordulásának pontos helyszíneit tartomány/járás/település megjelölésével, valamint a korábbi hasonló török jelentéseket is)

Hírek:

Változik a madárinfluenza vírusa - FigyelőNet, jan. 16.

WHO: Éberség! - Népszabadság, jan. 6.

Meghalt a harmadik madárinfluenzás török gyerek - origo, jan.6.

Újabb hat ember lett madárinfluenzás Törökországban - Index, jan. 5.

Ketten is madárinfluenzában haltak meg Törökországban - origo, jan. 5.

A madárinfluenza-veszély a turisták számára jelenleg igen alacsony, feltéve, ha elkerülik az élőállat-piacokat, csirkefarmokat és minden olyan helyet, ahol háziszárnyasokkal és madarakkal kerülhetnek közvetlen kapcsolatba, s a baromfihúst és -tojást alaposan megsütve-megfőzve fogyasztják.

MÁS HÍREK ÉS TUDNIVALÓK

A magyar külügy 2005. július végén a fokozott biztonsági kockázatot rejtő országok közé sorolta Törökországot! Link és tudnivalók ITT!

A magyar KÜM figyelmeztetése arra utal, hogy óvatosnak és körültekintőnek kell lenned, ha Törökországban turistáskodsz. Elsősorban két veszély fenyegethet: az egyik a terrorizmus, a másik a földrengés.

Ezért lehetőleg kerüld az amerikai, brit, izraeli, olasz rendezvényeket és érdekeltségeket, továbbá Tunceli, Van, Hakkari, Elazig, Sirnak tartományokat, valamint Diyarbakir tartomány vidéki részeit. Ha Törökországban vagy, hallgasd a híreket és itt a blogon tájékozódj. Erre hívd fel azoknak a barátaidnak a figyelmét is, akik Törökországba készülnek! Éjszaka ne utazz kocsival. Baj esetén mindig tartsd magad az helyi hatóságok utasításaihoz. Ha igazoltatnak, tűrd megadással, tanúsíts együttműködő magatartást. Írd fel a törökországi magyar képviseletek koordinátáit, amelyeket itt a postban megtalálsz.

Jó, ha tudod: a 2004 karácsonyi délkelet-ázsiai szökőárhoz hasonló méretű természeti katasztrófa (földrengés) Törökországban is BÁRMIKOR bekövetkezhet. Isztambul különösen veszélyeztetett, szinte biztosra jósolnak ott egy igen pusztító erejű - százezres/milliós nagyságrendű áldozattal járó - földrengést (pl. Gerhard Berz ). Hogyan tudsz a veszélyekre felkészülni?

Először is regisztráltasd magad, hogy tudják, adott esetben Téged is keresni kell!

2005. február 15-től válságkezelő központ működik a Magyar Külügyminisztériumban. Célja, hogy katasztrófák esetén az eddiginél jobban lehessen ellátni külföldön a magyar állampolgárok védelmét. A külügy honlapján lévő kérdőívet kitöltve megadhatod utazási célpontjaidat, a magad és a baj esetén értesítendő személyek adatait, elérhetőségét. Az ombudsman szerint a rendszer megfelel az adatvédelmi követelményeknek.

Kérlek, fogadd meg az alábbi tanácsaimat:

1. lépés: EZEN A LINKEN nézd meg, hogy törökországi tartózkodási helyed milyen színű övezetbe tartozik a térképen (a nagy térképen az egyes kormányzóságokra klikkelve részletesebb helyi térképet is láthatsz). Ha utazási célpontod piros vagy rózsaszín övezetben van (ezek a legveszélyesebbek), vagy ha átutazol Isztambulon, mindenképpen ajánlom a regisztrációt (ami a többi övezet esetén sem árt).

2. lépés: EZEN A LINKEN töltsd ki a külügy kérdőívét, küldd el, majd nyomtasd ki, írd alá és add fel postán is a megadott címre (ez utóbbi egyelőre nyilván azért kell, mert az elektronikus aláírással kapcsolatos ügyek gyatrán mennek Magyarországon).

3. lépés: Olvasd el a lenti tanácsaimat arról, hogyan viselkedj földrengés esetén. Ha azokat ki tudod egészíteni, írj nekem ERRE A CÍMRE vagy ide a postra, hogy másoknak is segíts.

4. lépés: Mielőtt elutazol Törökországba, a magyar külügyön kívül még valakinek (család, barát) hagyd meg ottani tartózkodási helyedet és elérhetőségedet, biztos, ami biztos.

FEKETE KRÓNIKA:

2005.

2005. aug. 2.

Kilenc személy, köztük egy francia turista könnyebb sérüléseket szenvedett két robbanás következtében Antalyában. A város egyik központi terén (az óratoronnyal szemben lévő szobor előtt) a szemetesek éppen a szemétkosarat ürítették, amikor az felrobbant. Nagyjából egyidejűleg a Dogu Garaji melletti fűszerbazár közelében szintén egy kuka robbant.

Törökország turisták által látogatott vidékein a legsúlyosabb merényletet július közepén hajtották végre Kusadasiban: egy kisbusz felrobbantása következtében öt ember - közöttük egy ír és brit állampolgár - életét vesztette.

Balesetet szenvedett egy négyfős magyar család Törökországban 2005. július 10.

Nincs magyar sérültje a törökországi robbantásnak 2005. július 10.

2005. április 30-án bombát helyeztek el Kusadasiban az Atatürk-szobornál, amely felrobbant és a helyszíni biztosítást végző rendőrök közül egyet megölt, négyet megsebesített.

2004.

Okt. 4. Az al-Kaida merényleteket akar végrehajtani Törökországban.

LINK magyar török

A Zaman napilap híre szerint a merénylők célpontjai közé tartoznak a határátkelőhelyek, a repülőterek, valamint az Irakban katonákat állomásoztató koalíciós országok (tehát pl Magyarország) törökországi nagykövetségei és képviseletei. Kívülállónak nehéz megítélni, ez jelenti-e az eddigi fenyegetettség növekedését Törökországban, hiszen mostanra már mindenkit megfenyegettek, s sok országban (vagy azok csapatai, érdekeltségei ellen) voltak is terrorista akciók. Úgyhogy várjuk meg a további értesüléseket, csak semmi pánik, magyarok vagyunk.

Okt. 2. Tegnap az al-Kaida az Egyesült Államokkal és szövetségeseivel - köztük Magyarországgal - szembeni szervezett ellenállásra hívta fel a muzulmán világot. (Link itt.) Egy okkal több az óvatosságra, Törökországban is.

Okt. 5. Biztonsági jelzés a magyar külképviseleteknek

Szept. 29. Késő délután, este háromnegyed 7 magasságában a Richter-skála szerint 4.5 erősségű földrengés volt Isztambulban, főleg Kartal, Pendik és Yakacik kerületekben lehetett érezni. A telefonvonalak ezt követően becsődöltek, Kartalban és Yakacikban az emberek pánikszerűen az utcára menekültek. A rengés epicentruma a Márvány-tenger térségében volt. Isztambulban jó pár éve számítanak igen pusztító erejű földrengésre, mivel a tektonikai törésvonalak arrafelé (is) húzódnak. Szörnyű, de a becslések szerint ilyen esetben az áldozatok számát százezrekre becsülik. Ezért is volt a pánik: évek óta minden héten azzal foglalkozik a török sajtó, hogy súlyos földrengés lesz Isztambulban, a felkészülés meg olyan, amilyen, így hát nem csoda, hogy mindenki bekattan, ha reng a föld. Ha a földrengésről többet akarsz tudni, nézd meg a torokorszag.lap.hu oldalon a "Földrengésveszély" blokkban a linkeket, mindent megtalálsz. Amúgy négyes nagyság körüli rengés minden héten van Törökországban.

Szept. 28. Négy ún. hangbomba robbant: Isztambulban (Kadiköy), Adanában és Izmirben, mindhárom a brit HSBC bank fiókjánál, egy pedig Ankarában a Török-USA Kulturális Központnál a városközpontban. Főleg anyagi károk vannak. Tanácsom, mint korábban: kerüld Törökországban az USA, a brit és az izraeli érdekeltségeket (képviseletek, bankok - Citibank és HSBC, e két bank VIP-várója az isztambuli reptéren, konzulátusok, kulturális központok, rendezvények).

Szept.20. Repeszgránát robbant egy rendőrautó alatt Mersinben - 13 sebesült, többen súlyosan megsérültek. A rendőrség egy popkoncert biztonságára vigyázott. Az autó a koncert helyszínén kialakított biztonsági kordonon kívül volt. Az elmúlt hetekben két robbantás is volt Mersinben, az egyik a kormánypárt irodájánál, a másik egy banknál.

Szept. 7. Mérgező rakomány süllyedt el a török partoknál "Tilos búvárkodni, halászni vagy megenni az Iskenderuni öbölből származó halakat" (nálunk ciánnak, ott krómmal etetik a halakat, az emberi felelőtlenség azonban ugyanaz) Mediterranean, Time Bomb!

Aug. 31. Fegyveres összeütközések Hakkariban Ha nem muszáj, ne utazz ebbe a tartományba. Inkább nézd meg a "Hakkari'de bir mevsim" (1982) c. zseniális filmet.

Aug. 23. Robbanás Antalyában, az óvárosi yachtkikötőben: egy halott és egy sebesült. A robbanás oka ismeretlen, azt sem tudni, merénylet volt-e vagy sem.

Aug. 15. Bombariadó a Lufthansa és a THY Isztambul-Frankfurt járatán, két kényszerleszállás Budapesten! Az amerikai Külügy figyelmeztetése: merényletek lehetségesek augusztus 15. körül.

Aug. 11. Pokolgép két kis isztambuli szállodában - egy iráni halott, több külföldi turista megsebesült.

3. Hogyan előzd meg a bajt és mit tegyél, ha már nyakig vagy benne?

Az alábbiakat nyomtasd ki és vidd magaddal Törökországba!

Törökország 81 tartománya két magyar konzuli kerületre van felosztva. Az egyikben a bajba jutott magyar állampolgárok problémáival az isztambuli magyar főkonzulátus, a másikban az ankarai magyar nagykövetség konzuli osztálya foglalkozik. Tehát ha problémád van, ahhoz a külképviselethez fordulj, amelyiknek a konzuli kerületében tartózkodsz.

Az isztambuli főkonzulátus konzuli kerületén belül három magyar tiszteletbeli konzul működik (Izmir, Tekirdag, Kütahya), mindegyiknek van konzuli kerülete (pár tartomány), amelyben illetékes eljárni a magyar állampolgárok érdekeinek védelmében. Tehát probléma esetén őket is keresheted, nemcsak az isztambuli főkonzulátust. Ráadásul ők közelebb is vannak földrajzilag, gyorsabban tudnak segíteni.

Isztambuli magyar főkonzulátus link Figyelem! A cím és a telefonszámok megváltoztak!

Új cím: METROCITY Millenium A Blok
Büyükdere Cad. No. 171.
1. LEVENT – 34330 ISTANBUL

Tel. (90)(212) 344 1265, (90)(212) 344 1266, konzuli részleg: (90)(212) 344 1267 és (90)(212) 344 1268

ügyelet: (90)533 375 8715
Fax: hivatal: (90)(212) 344 1270 konzuli: (90)(212) 344 1269
E-mail: huconsist@isnet.net.tr
konzuli kerület (tartományok): Afyon, Amasya, Antalya, Aydin, Balikesir, Bartin, Bayburt, Bilecik, Bolu, Burdur, Bursa, Canakkale, Cankiri, Corum, Denizli, Edirne, Eskisehir, Giresun, Gümüshane, Isparta, Icel (Mersin), Istanbul, Izmir, Karaman, Kastamonu, Kirklareli, Kocaeli, Konya, Kütahya, Manisa, Mugla, Ordu, Rize, Sakarya, Samsun, Sinop, Tekirdag, Tokat, Trabzon, Usak és Zonguldak.

Az isztambuli magyar főkonzulátus konzuli kerületén belül működő három magyar tiszteletbeli konzul illetékességi területe:

Erdogan Erken tb. konzul, Tekirdag link

telefon: (90)(282) 2630313, (90)(282) 2611549

fax: (90)(282) 2613560

cím: Macaristan Cumhuriyeti Fahri Konsoloslugu, Orduevi Caddesi Günaydin Apt. Insaniye Sokak No 21. Tekirdag
konzuli kerület (tartományok): Tekirdag, Edirne, Kirklareli

Erdal Keresteci tb. konzul, Izmir link

telefon: (90)(232) 4212861

fax: (90)(232) 4219762

cím: Macaristan Cumhuriyeti Fahri Konsoloslugu, Atatürk Bulvari, Keresteci Apt. No: 222. Kat 5, Gündogdu - Izmir
konzuli kerület (tartományok): Izmir, Canakkale, Manisa, Aydin, Balikesir

Ismet Güral tb. konzul, Kütahya link

telefon: (90)(274) 2250318, (90)(274)2250300

fax: (90)(274) 2250316

cím: Macaristan Cumhuriyeti Fahri Konsoloslugu, Güral Porselen Eskisehir Yolu 5. km, 43001 Kütahya
konzuli kerület (tartományok): Kütahya, Antalya, Eskisehir, Usak, Afyon, Denizli, Burdur, Isparta, Mugla

Ankarai magyar nagykövetség link
Sancak Mahallesi, Kossuth Lajos (Kahire) Caddesi 2. Yildiz, Cankaya, Ankara
Tel. (90)(312) 4422273, (90)(312) 4422275 (konzuli osztály)
Fax: (90)(312) 4415049
E-mail: huembtur@isnet.net.tr
konzuli kerület (tartományok): minden tartomány, amely nincs felsorolva az Isztambuli Főkonzulátus konzuli kerületénél

Magyar Külügyminisztérium telefonszáma: (1) 458 1000, link

Budapesti török nagykövetség link van saját honlapja is itt, de három éve fejlesztés alatt:)

Efendi tanácsai:

- elutazás előtt

Tájékozódj a külügy honlapján a beutazási feltételekről (LINK ITT) és az utazási tanácsokról (LINK ITT), olvasd el az OEK és az ÁNTSZ javaslatait és jegyezd meg azokat.

Köss baleset-és életbiztosítást - nem egy óriási kiadás, s adott esetben nagy segítség lehet. A halottszállítás - ha nincs biztosításod - milliókba kerül, nem lírában, forintban. Az autóra legyen zöld kártyád. A biztosítási kötvényt vidd magaddal az útra, olvasd el, hogy tudjad, hogyan is kihez kell fordulni baj esetén.

Legyenek nálad a magyar képviseletek telefonszámai, s a veled utazó családtagjaidnak, barátaidnak is tudniuk kell, kit keressenek, ha bajba jutnak és Te nem tudsz segíteni éppen. Jó, ha mindegyiküknél van némi aprópénz telefonra.

Készíts fénymásolatot az útiokmányaidról és vidd azokat is magaddal.

Magyarországon maradó hozzátartozóid tudják, hogy hova utazol és szükség esetén hogyan lehet elérni.

Ha hitelkártyád van, azt is tudd, milyen telefonszámon kell értesítened az azt kibocsátó bankot, ha netán elveszíted. Ha pénz nélkül maradsz a nyaralás alatt, otthonról gyorsan és megbízhatóan tudnak neked pénzt küldeni a Western Unionnal bárhová Törökországban.

- közlekedés

Közúti ellenőrzés alkalmával még a látszatát is kerüld annak, hogy nem akarsz megállni. Baleset esetén kövesd a török hatóságok utasításait, tanúsíts együttműködő magatartást. Ha alkoholt fogyasztottál, ne vezess autót, különben jó esélyed van, hogy Te vidd el a balhét akkor is, ha nem vagy hibás. A török közúti forgalomban való részvétel józanul is katasztrofális következményekkel járhat, a közlekedési morál igen gyenge. Készülj fel minden eshetőségre, légy defenzív vezető.

- rendőrség (előállítás, kihallgatás, őrizetbe vétel), útlevélelvesztés

Köteles vagy igazolni személyazonosságodat és ennyi. Jogod van rögtön kérni, hogy értesítsék a magyar képviseletet, vagy az ügyvédedet. Nem vagy köteles vallomást tenni vagy bármit aláírni, amit ráadásul nem is értesz.

Ha elveszíted a papírjaidat, be kell jelentened azt a legközelebbi rendőrkapitányságon. Erről jegyzőkönyvet kapsz, s az kell az országból való kilépéshez. Magyar hazatérési igazolványt csak az ankarai nagykövetség és az isztambuli főkonzulátus tud neked adni, a tb. konzulok nem.

- török ügyvéd

Ha nagyobb bajban vagy, szükséged lehet valakire, aki kiigazodik a helyi jogi útvesztőkben és ezért időveszteség nélkül lépni képes, meg az sem baj, ha vannak kapcsolatai. Persze, pénzbe kerül, ezért mérlegeld, a költség mekkora haszonnal járhat számodra. Törökországban török ügyvéd kell! Vagy magad keresel ügyvédet (ha van rá időd), vagy kérheted a magyar külképviseletek segítségét. Ha a celládban van komputer és internet-hozzáférés, nekem is írhatsz az efendi_online@yahoo.com címre, tanácsaim abszolút ingyenesek.

Ha mond neked valamit az, hogy Raskó-ügy, akkor segítség lehet: Raskó Emese ügyvédje Dilek Midik török ügyvédnő (Ada Hukuk Bürosu azaz Ada Jogi Iroda) volt. Úgy tudom, jól látta el a dolgát, a szükséges empátiával és igyekezettel. Családjogi ügyek mellett más büntetőügyekhez is ért. A török mellett németül beszél. Megkeresheted (törökül és németül) a (90 312) 438 94 90) telefonszámon vagy a (90 312) 438 94 91 fax-számon. E-mail: adahukukburosu@yahoo.de vagy dilekmidik@mynet.com.

- terrorista támadás

Ha lehetséges, mielőbb hagyd el a merénylet helyszínét, persze, a hatóságokkal együttműködve, nehogy félreértsék. Ha csak terrorista fenyegetés, bombariadó van, akkor is sürgősen állj odébb. Nem a Te dolgod a probléma megoldása! Ne vesztegesd az időt, ne kiváncsiskodj. Fogd a családtagjaidat, s ha lehetséges, még az útiokmányaidat és a legfontosabb értékeidet is, és sürgősen tűnj el a helyszínről.

- kábítószer, fegyver

Felejtsd el. Ez az, amit igen szigorúan vesznek Törökországban (kábítószerfogyasztást is!). Ha kétségeid vannak, nézd meg a "Midnight express" c. filmet a török börtönviszonyokról. Senkinek ne vigyél sehova csomagot, ha nem nézted meg, mi van benne. Súlyos következményekkel jár a műkincsek csempészete is.

- földrengés

Törökország nagy része földrengésveszélyes övezet. Különösen Isztambul. A foldrenges.hu szakértőinek néhány jótanácsa:

Mit tegyünk földrengés esetén? Amíg tart a rengés, ne hagyjuk el az épületet, illetve ne próbáljunk meg bejutni, ugyanis a legtöbb sérülés ilyenkor történik (gondoljunk csak pl. a ledőlő kéményekre, lehulló vakolatra és üvegcserepekre). Az épületeken belül igyekezzünk minél távolabb kerülni ablakoktól, üvegektől, könyvespolcoktól és olyan tárgyaktól, amelyek leesve sérülést okozhatnak. Lehetőség szerint keressünk menedéket az asztalok alatt vagy ajtókeretekbe állva. A szabadban kerüljünk minél messzebb az építményektől, fáktól, elektromos vezetékektől. A rengést követően zárjuk el a gáz és elektromos készülékeket és készüljünk fel az esetleg bekövetkező utórengésekre. Az erősen megsérült épületeket minél hamarabb el kell hagyni.

- özönvíz

Augusztus 16-17-én Isztambulban az évtized legnagyobb esőzése, szélorkán stb. volt. A hatóságok idejében szóltak, én is. Komoly fennakadások voltak a közlekedésben. Ilyenkor ne ülj autóba és kompra, ha parkolsz, a kocsit a város magasabban található részein hagyjad, s ne pincebárba menj mulatni :). A képeket itt lehet megnézni.

- utazás Észak-Ciprusra

Feltétlenül olvasd el a magyar Külügy tájékoztatóját itt. Abból kiderül, hogy EU-állampolgárként elvileg bármelyik oldalról átléphetsz a ciprusi görög-török tűzszüneti vonalon, s Észak-Ciprusra is beutazhatsz Törökországból, de csak saját felelősségedre. Ha Északon bajba kerülsz, a magyar hatóságok nem tudják az érdekeidet képviselni és védeni, mert Magyarország nem ismeri el az északi államalakulatot. Ez azt jelenti, hogy a magyar hatóságok Észak-Cipruson semmilyen - konzuli, családjogi, peres, biztosítási és más - ügyedben nem tudnak eljárni, tehát magadra vagy utalva. Ebből következik az is, hogy az észak-ciprusi hivatalos papírokat sem fogadják el Magyarországon.

- védőoltások, személyes óvintézkedések

Utazással kapcsolatos egészségügyi tájékoztatás, védőoltások

Kit kereshetsz utazás előtt?

Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ Nemzetközi Oltóközpontja: 097 Gyáli u. 5-7 tel: 215-0756

Nemzetközi utazásokkal kapcsolatban a Fővárosi és Megyei ÁNTSZ-ek oltóközpontjai is adnak felvilágosítást és oltást

Trópusi Ambulancia: Fővárosi Önkormányzat Szent László Kórház: 1097 Gyáli u. 5-7 tel: 455-8100

Utazási Betegségek Klinikája (Trópusi szakambulancia)1135 Budapest XIII. Szabolcs u. 35.Tel: ; 3-409-149, Fax: 218-87-25 Levélcím: 1389 Budapest, Pf. 112

Tömeges hepatitisz fertőzés Egyiptomban - 2004. szeptember 3.

Amit én javaslok:

Utazás előtt időben érdeklődj az aktuális helyzetről!

A hepatitis-A és B és a hastífusz elleni oltások hasznáról:

A hepatitis A (vírusos májgyulladás) vírusa emberi érintkezéssel (piszkos kéz) terjed. A fertőzöttek székletükkel ürítik a vírust. Az ételt előkészítő személyzet gyakran a járvány okozója, nagy tömegeket akkor érint, ha az ivóvíz rendszerbe szennyvíz kerül. A part menti vizekben tenyésztett tengeri állatokból készült nyers vagy nem eléggé átfőzött tengeri ételek, valamint a széklettel trágyázott földben termelt nyers zöldségek is fertőzöttek lehetnek.

A hastífusz okozóje egy baktérium, melyet a fertőzöttek székletükben ürítenek. Széklettel szennyezett étel, tárgyak, piszkos kéz közvetíti egyik emberről a másikra. Ahol nagy a zsúfoltság, rossz a közműellátottság és az ivóvíz széklettel szennyeződik, ott járványos formában fordul elő.

A hepatitis B ( vírusos májgyulladás) fertőzés történhet minimális mennyiségű vérzéssel járó véletlenszerű karcolás eredményeként, rosszul sterilizált fecskendő vagy injekciós tű közvetítésével, kábítószeresek körében fertőződhet a közös fecskendő, össze lehet szedni tetoválás, fülcimpa vagy orr lyukasztása, akupunktúra révén, főként pedig nemi úton (testnedvek).

Szóval, esetleg beszerezheted ezt a három betegséget (is) Törökországban.

Sokan ma sem használnak WC-papírt: a WC-kagylóból vagy a pottyantós WC-nél a falból kiáll egy kis "vízcsap", a dolgozó meg a bal kezével lemossa az alfelét, a papírt pedig csak szárítkozásra használja. (Ezért illetlenség fontosabb dolgot bal - azaz tisztátlan - kézzel csinálni.) Ez magánügy volna, baj akkor van, ha ő főzi az ebédedet.

A javasolt védőoltások felvételét fontold meg, de még időben, hogy védettséged is legyen.

Fogászati problémáidat oldd meg utazás előtt: a fogászati kezelés veszélyforrás!

Ne igyál sehol vezetékes vizet vagy forrásvizet! Kb. 1/2 dollár egy másfél literes palackozott víz, az megbízható. Ha a szállodai minibárból veszel vizet, sokkal drágább lehet, ezért inkább spájzolj be a közértből.

Gyakran moss kezet! A gyerekek is...

Minden gyümölcsöt, zöldséget alaposan, folyó vízben többször moss meg! Nem muszáj Neomagnolt használni, a lényeg az, hogy jól mosd meg, akár meleg vízzel és mosogatószerrel is. Paradicsomot, paprikát, körtét, almát, szőlőt, dinnyét, ilyesmiket be lehet áztatni negyed-fél órára langyos, mosogatószeres vízbe. A földieper szerintem megtisztíthatatlan.

Ha 4-5 csillagos szállodában kell eldöntened, eszel-e a salátabár kínálatából, szerintem a kockázat nem olyan nagy. Máshol azonban gondold meg, mit eszel. Gyanús helyeken tejes/majonézes/zöldséges ételek és italok fogyasztása nem ajánlott! Általában jól átsütött húsokat egyél! Kergemarhakór ellen nagyjából biztosítva vagy: a törökök már vagy nyolc éve nem engedélyezik a marhahús importját a veszélyesnek ítélt országokból.

Utcán vagy olcsóbb helyeken ne egyél töltött kagylót!

Vigyél magaddal széntablettát, de jól számítsd ki a mennyiségét. Ha bajban vagy, naponta 2-4 alkalommal kell benyalnod belőle 4-10 tablettát. Nehogy elindulj egy dobozzal!

Ha több napig hasmenésed van és lázas vagy, menj orvoshoz, ki tudja, mit szedtél össze. Ha beteg voltál Törökországban, nem baj, ha hazatérésed után ismét megvizsgáltatod magadat. Ha utazás után, már otthon jönnének elő a bajaid, gondolj arra, hogy azokat esetleg Törökországban kaptad, s jó, ha ezt az orvosod is tudja.

Természetesen nem ugyanannak a veszélynek van kitéve az, aki a leglátogatottabb török üdülőhelyekre csoporttal utazik, mint az, aki Törökország elmaradottabb térségeit keresi fel egyénileg.

Adorján Imre: Boldog Istenként élni

2004-08-17T22:09:00.000+02:00

Erre a kitűnő könyvre már régóta fel akartam hívni a blog látogatóinak figyelmét. A Terebess Kiadó jóvoltából teljes szövege olvasható a fenti linken. Alapmű, mindenkinek, akit érdekel az iszlám misztika, a szúfizmus, vagy tudni akarja, ki volt Gül Baba és a bektási dervisek, kik az alevik Törökországban. A torokorszag.lap.hu oldalon is van néhány alevi link, még a konyha fejezetben is, s ajánlom, nézzétek meg az egyik legnagyobb török-német alevi honlapot is. Innen már csak egy ugrás Géczi János könyve a muszlim rózsakultuszról, valamint Ágoston Gábor és Sudár Balázs könyve Gül Babáról, a budai türbéről és a budapesti iszlám központ sok évtizedes tervéről.

Orhan Pamuk: Hó

2004-08-17T21:41:00.000+02:00

2005 karácsonyára megjelent végre magyarul is Orhan Pamuk: Hó c. regénye.

A tragédia rettenetes események sorát indítja el: letartóztatások, üldöztetések, gyilkosságok követik egymást, sokan a kurd nacionalistákat okolják, többen pedig politikai tőkét próbálnak kovácsolni a forrongásból.

Az idén Béke-díjjal jutalmazott Pamuk regénye szülőhazájában heves indulatokat váltott ki. Az isztambuli ügyészség perbe fogta a népszerű írót, mivel arról beszélt, hogy Törökországban egymillió örményt és harmincezer kurdot gyilkoltak meg, amit az ország mindmáig nem ismert el hivatalosan. A Hó viszont egyértelmű kritikai és olvasói sikert aratott A méltatások mind hangsúlyozták, hogy a szerző - aki az irodalmi Nobel-díj egyik legerélyesebbnek tartott várományosa-elemi erővel ábrázolja a modern világ nyers brutalitását és elvakultságát, és minden szenzációéhes híradásnál felkavaróbban irányítja rá figyelmünket a kor és a térség aktuális problémáira,- írja ismertetőjében a Libri, ahol a könyv megvásárolható - LINK ITT

Pamuk bírósági pere egyébként december 16-án kezdődik Isztambulban, de már folyamatban van egy második per is ellene.

Pamuk több könyve magyarul is megjelent, lásd lent a "Könyv- és cikkajánló" postban szereplő linkeket.

Orhan Pamukkal kapcsolatos linkek:
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Pamuk prangert Türkenfeindlichkeit in Europa an, Die Welt, 2005. okt. 23.

A Pamukkal szembeni törökországi nacionalista támadások hátteréről:

Murat Belge: “Love me, or leave me?”: the strange case of Orhan Pamuk, Open Democracy, 2005. okt. 18.

Case Against Novelist Threatens Freedom of Expression (a Human Rights Watch levele a török igazságügyminiszterhez, 2005. szept. 29.)

Ali Baba magyar-török sportrovata (2004 - 2006.)

2004-08-10T13:53:00.000+02:00

Sikerült a blogra csábítanunk sportrovat-szerkesztőként Ali Babát, a magyar és a török sport legavatottabb szakértőjét. Hosszan kellett kergetni a honoráriummal, de aztán nem tudott ellenállni és most már nem kíméli a blog sportszerető olvasóit. Lehet tőle kérdezni is, itt rögtön a post alján, a "comments" linkre kattintva. Újoncok előtte olvassák el a technikai tudnivalókat arról, hogyan lehet belebeszélni a blogba!

Néhány linkajánlat:

Besiktas
Galatasaray
Fenerbahce

A többi normális és kalandsportot a torokorszag.lap.hu oldalon találod meg - a személyes beszámolókat pedig itt, Ali Baba tollából!

Máshol olvastuk

2004-08-09T17:41:00.000+02:00

Turkey: EU Negotiations and Domestic Politics

Center for Strategic and International Studies, 2005. okt. 14.

Murat Belge: “Love me, or leave me?”: the strange case of Orhan Pamuk

Open Democracy, 2005. okt. 18.

The Sick Man of Europe - Again Islamism and leftism add up to anti-American madness in Turkey

The Wall Street Journal, 2005. febr. 16.

Green Money, Islamist Politics in Turkey
Middle East Quarterly, Winter 2005

Where Goes The U.S. - Turkey Relationship?
The Middle East Quarterly, 2004/3. (.pdf)

Lakat az ajtón, lakat a szájon
Magyar Hírlap. 2004. aug. 14.

"Bring The Junta to Justice"
BIA, 2004. szept. 1.

Turkey's Justice and Development Party: A Model for Democratic Islam?
The Middle East Intelligence Bulletin, 2004. jún.-júl.

Turkey's Strategic Model - Myths and Realities
The Washington Quarterly, 2004 nyár (.pdf)

Török világ Németországban
Népszabadság, 2004. augusztus 14.

Tribal Turkey
Turkish Daily News, 2004. augusztus 3.

The Kurdish Reawakening in Syria
The Middle East Intelligence Bulletin, 2004. ápr.

Between Europe and the Middle East: The transformation of Turkish policy
MERIA, 2004. márc.

Strategic location, political dislocation:Turkey, the United States, and Northern Iraq
MERIA, 2003. jún.

Turkey's November 2002 elections: A new beginning?
MERIA, 2002. dec.

The November 2002 Elections and Turkey's New Political Era
MERIA, 2002. dec.

Radical islamic political groups in Turkey
MERIA, 1997. dec.

Mozi. Török filmrendezőkről és filmjeikről

2004-07-31T14:15:00.000+02:00

FATIH AKIN

Fatih Akin, Németországban élő török rendező "Fallal szemben" (Duvara karsi/Head-on) című filmje nyerte 2004-ben az Arany Medvét, a berlini filmfesztivál fődíját, aztán az év európai filmje lett. Németországban vagy 800 ezer néző volt rá kiváncsi.

Most, hogy láttam Akin három filmjét, csak azt tudom ajánlani, hogy ti is nézzétek meg, érdemes. A "Solino" az első, a hatvanas években Németországban munkát kereső olasz házaspár és fiaik élete, remek film, leszámítva azt, hogy az utolsó negyede talán egy kicsit szimplifikált, sablonos. Ezzel együtt meg kell nézni, élvezetes.

A másik Akin-film a "Júliusban", ez is jó, emberséges és szórakoztató film, egy igazi török road-movie, ezt sem szabad kihagyni, szórakoztatóak a Magyarországon forgatott epizódok is.

A "Fallal szemben", a harmadik film, a legnagyobb Akin-mű, sokszor véres és kegyetlen, engem helyenként a Monica Bellucci-féle Irrévérsible-re emlékeztet. Látni kell!!

Akin (31) Németországban él, most forgatja a "Hídon" c. filmjét, a híd Isztambulban található - aki pedig rajta áll, fél lábbal Európában, féllel Ázsiában van.

Írások a rendezőről és filmjeiről: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

DERVIS ZAIM

Dervis Zaim "Sár" (Camur/Mud) filmje 2003-ban megkapta az UNESCO különdíját a Velencei Filmfesztiválon. A rendező korábbi filmje, az "Elefántok és a fű" (Filler ve cimen) 2001-ben az Isztambuli Filmfesztiválon elnyerte a nemzetközi filmkritikusok különdíját.

Zaimról és filmjeiről: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

AYSE POLAT

En Garde - Ayse Polat filmje a Locarnoi Filmfesztiválon

Folytatódik a Németországban élő török rendezők sikersorozata. Ayse Polat (34) török-kurd származású filmrendező második játékfilmje a 2004. augusztus 14-én véget ért fesztiválon Ezüst Leopárdot kapott, vagyis a második legjobb film díját nyerte el. A film két női főszereplője Pinar Erincin és Maria Kwiatkowsky, mindketten megkapták a legjobb női alakítás díját. A film 2004. őszén kerül a mozikba, remélhetőleg Magyarországon is.

Linkek: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

NEM TÖRÖK RENDEZŐK FILMJEI, DE SZÉPEK ÉS KAPCSOLÓDNAK A TÖRÖKÖKHÖZ:

Monsieur Ibrahim és a Korán virágai: a filmről itt és Suttogó blogján olvashatsz.

Turkológus és hungarológus hallgatók fóruma / Magyar irodalom törökül/Török nyelv és néprajz

2004-07-26T09:54:00.000+02:00

Ebbe a postba elsősorban a magyarországi és a törökországi turkológus, illetve hungarológus hallgatók, a végzettek, meg a képzés iránt érdeklődők üzeneteit és véleményét várjuk. Ide írjon az is, akit érdekel a török nyelv és a néprajz és erről szeretne véleményt cserélni. A postban hívnánk fel a figyelmet a Törökországban megjelenő magyar, vagy Magyarországgal kapcsolatos irodalmi művekre is.

Ajánlott linkek:

Hungarológiai Alapkönyvtár

torokorszag.lap.hu

Ligeti Lajos Keleti Kabinet

MTA Keleti Gyűjtemény

Orientalisztika/Terebess

Monumenta altaica

Türkcestan

Debreceni Nyári Egyetem

Fordítástámogatási Alap

Magyar Fordítóház Alapítvány

A blog fényképalbuma / Török fotóművészek lapjai

2004-07-23T23:44:00.000+02:00

Ezen a poston az alábbi linkeket találod:

I. Efendi fotóalbumai

II. Efendi és a Flickr tagjainak közös albumai

III. E blog látogatóinak közös fényképalbuma

IV. Török fotóművészek képei és linkjei

V. A Magyarországon kapható fotóalbumok Törökországról

----------------------------------------------

I. Efendi fotóalbumai (FLICKR + BLOG):

A főbejárat itt van (EZEN A LINKEN), de közvetlenül beléphetsz az egyes albumokba is, így:

Ha az alábbi albumok nevére klikkelsz, akkor a Flickren lévő albumot láthatod, ha pedig az album neve melletti "POST" linkre kattintasz, az ezen a blogon lévő albumokra vonatkozó magyar nyelvű szöveges ismertetőket olvashatod:

1. Akyaka/Gökovai-öböl + POST

2. Ankara

3. Ani örmény romváros + POST

4. Antakya/Hatay/Antioche

5. Beypazari

6. Bursa

7. Cica

8. Diyarbakir

9. Fekete-tenger
10. Mardin/Tur Abdin/Mor Gabriel szír ortodox kolostor + POST

11. Musa Dagh/Vakifli örmény falu

12. Osmaniye/Karatepe-Aslantas

13. Osmaniye/Kastabala-Hierapolis

14. Safranbolu/Yörük köyü + POST

15. Seleukia ad Piera/Antioche

16. Tatvan

17. Török tájak

18. Törökország köztéri szobrai + POST

19. Van-tó és Akdamar + POST

20. Török blog

21. Kossuth Múzeum, Kütahya

... meg azóta jó pár új album, a teljes lista EZEN A LINKEN van.

Ha keresőszavakkal akarsz megtalálni valamit az én fotóim között, a keresőszavakat EZEN A LINKEN láthatod, csak rájuk kell klikkelni.

EZEN A LINKEN pedig fényképeket kereshetsz pár millió fotó között.

Van a Flickren a nevem alatt néhány album, amelyekben remek fotók vannak, de azok nem az enyémek, hanem az alábbi partnereké:

20. Gülbahar

21. Aysun

22. Miray

II. Efendi és a Flickr tagjainak közös albumai ("group pools") - ezek egyre bővülnek a világ minden részéből érkező fotókkal:

1. Törökország

2. Alevi-Bektashi Heritage: Az alevi-bektási és a szúfi hagyományok Törökországban

3. Aramaic heritage: Az arámi (süryani) örökség és a jelen Törökországban

4. Atatürk

5. Byzantium: Bizánci emlékek

6. Kurds, Kurdistan, Tirkiye: Kurdok Törökországban

7. Hungarians in Turkey and in the Ottoman Empire: Magyar emlékek Törökországban

8. Jewish heritage in Turkey: A törökországi zsidóság

9. Ottoman architecture: Az Oszmán Birodalom öröksége

10. People of Turkey: Törökországi emberek

11. Art of Turkish Tiles and Ceramics: Török csempe és kerámia

12. Turkish landscape: Törökországi tájak

13. Ancient Mosaics in Turkey: Római és bizánci mozaikok Törökországban

14. Biblical sites in Turkey: Bibliai emlékek

15. Hittites: Hettita emlékek Törökországban

16. Armenian heritage: Örmények Törökországban

17. Turkish Cat: Az Angora- és a Van-macskák

18. Evil Eye - Nazar boncuk

Ha kedved van beszállni, regisztrálj a Flickren vagy keress engem (tanácsért)!

III. Török fotóművészek linkjei: egyik jobb, mint a másik

Nazif Topcuoglu - jó volna Magyarországon is látni

Fotograf Sanati Kurumu alkotóinak albumai

fotograf.net alkotói albumai

Haluk Özözlü

pozitifnegatif fotógalériája

Balikesiri fotómúzeum

IFSAK (isztambuli amatörfotósok) virtuális kiállítása

Fotografevi alkotóinak albumai

Fototrek Fotograf Merkezi

Igazi unikum: "The Gertrude Bell Project" - 7000 fotó az 1900-1918. közötti évekböl - Öfelsége titkosügynökének fotói.

IV. A blog közös fényképalbuma

Ha van olyan fotótok, amelyet szívesen felraknátok egy közös és nyilvános fényképalbumba, küldjétek el a címemre. Zsürizés, díjazás nincs, mindenki nyer.

Két dolgot küldjetek el a fotóval: egy szerzői (ál)nevet, hogy tudjuk, kinek köszönjük a műélvezetet és a kép címét. Mindenkinek saját, névre szóló albuma lesz, s abba később újabb fényképeket küldhetsz.

Csak JPEG formátumú képek tölthetők fel. Ha nem ebben a formátumban küldöd a képeidet, az sem baj, küldd úgy, ahogy van, majd átalakítom. Bármennyi képet küldhetsz, a szolgáltató elfogadja.

Fontos: két mailt küldjél - az egyikben legyenek a képek, a másikban pár kísérő szó, mivel az előbbit a képek letöltése után kitörlöm, hogy ne dagassza a postafiókomat, az utóbbi viszont megmarad nálam az e-mail címeddel.

A közös album erről a linkről látható, nyilvános, bárhonnan a netről elérhető.

A közös fotóalbum eddigi szerzői:

V. A Magyarországon kapható fotóalbumok Törökországról

itt most éppen nincs semmi...

Ani

2004-07-20T22:47:00.000+02:00

Ani/A Megváltó temploma

Az egykori örmény Bagratida Királyság fővárosa, 48 km-re Karstól, közvetlenül a török-örmény határon. A várost i.e. 350-300-ban alapították, s az a X-XI. században élte fénykorát. Ekkor mintegy százezer lakosa volt, s csak Bagdad, Konstantinápoly és Kairó volt hozzá mérhető. A legendák szerinti ezer templomból mára tíz maradt, jórészt romokban. Itt található az első anatóliai szeldzsuk mecset is. A hely fantasztikus! Már nem kell kérni a helyi hatóságok engedélyét a belépéshez és a fényképezéshez, rá kell szánni azonban fél napot a bejárásához.

A helyszínen készített 55 fotómat EZEN A LINKEN lehet megnézni. Nagyon ajánlom az Anit bemutató honlap felkeresését, amelynek egyik szegletében törökök, örmények és mások vitatkoznak még egy ideig a múltról és a jelenről.

Ajánlom még:

HORVÁTH ZOLTÁN GYÖRGY - GONDOS BÉLA: Ani, az örmény főváros és magyar vonatkozásai ("A szépséges templomokat igen gazdag fotóanyaggal ismertetjük, azonban magyar szempontból az is különlegesség, hogy Ani építészete és részben díszítőművészete megdöbbentő hasonlóságot mutat a korai romanika egyes jellegzetes magyar emlékeivel, amelyekről könyvünkben - az analógiák bemutatására különös hangsúlyt fektetve - szintén sok-sok fotó látható.") LINK ITT

Van-tó

2004-06-06T17:15:00.000+02:00

A Van-tó és a Süphan hegy

A Van-tóról és az Akdamar-szigeten található X. századi örmény templomról készült fotóimat itt lehet megnézni. További információk és fényképek itt (francia) és itt (angol). Ez utóbbin gyönyörű háttérzene hallható. A Van-macskákat keresd a torokorszag.lap.hu oldalon!

Akyaka-Gökova

2004-06-06T14:54:00.000+02:00

A Gökovai-öböl

Az utazóknak ajánlom Akyakát a Gökovai-öbölben (Égei-tenger). Autóval Muglától 30 km-re van Marmaris irányában. Az öböl és a természet csodálatos, sok más hellyel szemben a part nincs beépítve. Saját fotóimat ebben az albumban lehet megnézni. További információkat ezen és ezen a linken találhattok. Feltétlenül nézzétek meg a Guide Martine-t (angolul és franciául) az Akyakából elérhető látnivalókról - Bodrumtól Marmarison keresztül Fethiyéig, s persze a torokorszag.lap.hu idevágó részeit is!

Akyaka cicája

Könyv- és cikkajánló/Új megjelenések

2004-06-05T23:54:00.002+02:00

Írjátok meg, mit és hol olvashatunk magyarul Törökországról és a törökökről - könyv, újság, folyóirat, világháló és más. Figyelemfelhívás és kritika egyaránt üdvözlendő. Inkább az újdonságokat kellene ismertetni itt (comments), mert sok minden, ami korábban megjelent, a torokorszag.lap.hu oldalon részletezve megtalálható.

A könyveket az alábbi helyeken keresheted (elég beírni, hogy "török"):

Libri

Líra

Törökül is kiadták Balassi verseit
2006. november 23.

Balassi Bálint versei, illetve a költő életét és korát bemutató írások szerepelnek abban a török nyelvű könyvben, amely az Akadémiai Kiadó és a Magyar-Török Baráti Társaság gondozásában jelent meg. A műben a XVI. századi költő húsz válogatott istenes és vitézi éneke, valamint virágéneke olvasható - mondta Dávid Géza, a Magyar-Török Baráti Társaság elnöke. Hozzátette: Balassi Bálint költészete bemutatja az oszmán-török hódoltság alatti Magyarország kultúráját és a két nép kulturális kapcsolódási pontjait. A szervezet elnöke az MTI-nek elmondta: a török nyelvű Balassi-kötet ötlete 2004-ban, a Balassi-emlékévben, a költő születésének 450. évfordulója kapcsán született meg. A társaság vezetője Balassi munkáit a török-magyar kulturális egymásra találás szép példájának nevezte.

Az 1594-ben, Esztergom váránál elesett vitézköltő verseit és a költői tevékenységéről szóló előadásokat magában foglaló kötet Törökországban lesz megvásárolható - mondta Dávid Géza, hozzátéve, hogy elsősorban a magyar-szakos török egyetemisták érdeklődésére számítanak. Ismertetése szerint a baráti társaság könyvkiadási programjában eddig 12 könyv látott napvilágot, köztük 5 magyar nyelvre fordított török mű. Törökül egyebek mellett Kossuth Lajosról és Rákóczi Ferencről szóló írások jelentek meg, kiadtak továbbá egy, a Corvinákat bemutató fakszimile kiadványt. A társaság tervei szerint következő török kiadványuk Thököly Imre életéről szól majd.

Tasnádi Edit műfordító elmondta: a nyolc nyelven beszélő Balassi a török nyelv első műfordítója volt, versei azonban most jelennek meg először törökül. Kiemelte: a költő többször tett verseiben utalást arra, hogy a költeményt török nyelvről fordította, vagy török zenére írta. A verseket és a költőhöz kapcsolódó irodalomtörténeti írásokat válogató műfordító megjegyezte: a verseket nyersfordításai alapján török kollégája, Dursun Ayan fordította, és archaikus török szavakkal tette korhűvé. (Múlt-kor/MTI)

KÖNYVEK:

"VAN, AKIT SÓLYOM KARMOL MEG" - modern török elbeszélések (fordította Tasnádi Edit)

Azeri Folksongs. At the Fountained of Music - Sipos János ~ Akadémiai Kiadó Rt. , 2004 ~ 8800 Ft

Bartók nyomában Anatóliában. Hasonló magyar és török dallamok - Sipos János ~ Balassi Kiadó Kft. , 2002 ~ 2000 Ft

In the wake of Bartók in Anatolia - Bartók nyomában Anatóliában (angol ny.) - Sipos János ~ Európai Folklór Intézet , 2000 ~ 3500 Ft ( külföldi ár: 45 USD )

In the wake of Bartók in Anatolia. Similar Hungarian and Turkish folk tunes (angol ny.) (CD) - Sipos János ~ Európai Folklór Intézet , 2001 ~ 2500 Ft

Kazakh Folksongs from the Two Ends of the Steppe + CD - Sipos János ~ Akadémiai Kiadó Rt. , 2001 ~ 7120 Ft ( külföldi ár: 69 USD )

Török népzene 2. - Sipos János ~ MTA Zenetudományi Intézet , 1995

ORHAN PAMUK: A FEHÉR KASTÉLY
ORHAN PAMUK: AZ ÚJ ÉLET
"A PASA FIA MEG A VILÁGSZÉPE" - török népmesék
"A SÁMÁNHIT EMLÉKEI - TÖRÖK NÉPEK"
KÚNOS IGNÁC: TÖRÖK NÉPKÖLTÉS

ROSTOVÁNYI ZSOLT: AZ ISZLÁM VILÁG ÉS A NYUGAT

TAKÁTS SÁNDOR: BAJVÍVÓ MAGYAROK - képek a török világból

LENGYEL DÉNES: MONDÁK A TÖRÖK VILÁGBÓL ÉS A KURUC KORBÓL

FLESCH ISTVÁN: ATATÜRK ÉLETE ÉS KORA

BUDAPEST törökül

A 100 legjobb török recept

Adorján Imre: Török mesék

Csáki Éva: Magyar-török és török-magyar szótár

Fodor Pál: A szultán és az aranyalma

Benderli-Gülen-Kakuk-Tasnádi: Új magyar-török szótár

Kenessey Mária: Török nyelvtan és társalgás

Török kapd elő

Klein Magda: Magyarok török földön

On-line olvasható:

Kereszt és félhold - a török kor Magyarországon (1526 - 1699) Magyar Elektronikus Könyvtár (ajánlom mindenkinek, kitűnő olvasmány, nagyon szép felület, számos kifejezés kereshető benne)

... valamint a Terebess Kiadó Virtuális Könyvtárában található számos könyv.

A Magyar—Török Baráti Társaság gondozásában eddig megjelent kiadványok:

TARIK BUGRA: Állva akarok maradni (Requiem az 1956-os Budapestért) – Színmű három felvonásban (Budapest, 1991)
Fordította és szerkesztette: Tasnádi Edit

Ömer Seyfettin: Hárem – novellák (Budapest, 1992)
Fordította: Puskás László

Júnusz Emre emlékkönyv – A költő születésének 750. évfordulója alkalmából (Budapest, 1993)
Összeállította: Tasnádi Edit

Számi Pasazáde Szezái: Szabadulás – Egy rabszolgalány regénye (Budapest, 1994)
Fordította: Puskás László

Yalvac Ural: Szemeszarv és Nyomafényes – Egy csigacsalád története (Budapest, 1995)
Fordította és szerkesztette: Tasnádi Edit

Dr. Erődi Béla: Csok Jasa! A török küldöttség látogatásának emlékkönyve
Cok Yaşa! Türk Heyetinin ziyareti’nden Hatira Kitabi
Az Akadémiai Kiadóval közös gondozásban (Budapest, 2001)
Az Oszmán Birodalom megalakulásának 700. és a magyar államiság 1000. évfordulójára való emlékezés alkalmából.
Törökre fordította: Yilmaz Gülen
Szerkesztette: Dávid Géza és F. Tóth Tibor

Róbert Hermann: Lajos Kossuth ve 1848-49 yillarinda Macar özgürlük savasi
Az Akadémiai Kiadóval közös gondozásban (Budapest, 2003)
Kossuth Lajos születésének 200. évfordulója alkalmából.
Törökre fordította: Yilmaz Gülen
Szerkesztette: F. Tóth Tibor

Resat Nuri Güntekin: Madárka (Budapest, 2004)
Fordította: Puskás László
Szerkesztette: Somogyi Gréta

Por. Dr. Vecdet Erkun: Budapesttől Ankaráig – Visszaemlékezések (Budapest, 2004)
Fordította és szerkesztette: Tasnádi Edit
A szerkesztő munkatársa: Tasnádi András

Balla Antal, Dávid Géza, Fodor Pál, Köpeczi Béla, Nagy Ferenc, Somogyi Gréta, Tasnádi Edit, Tóth Csaba és Tóth Ferenc: II. Rákóczi Ferenc élete és törökországi emigrációja
A rodostói Magyar Baráti Társasággal közös gondozásban (Budapest, 2005)
Törökre fordította (részben): Yilmaz Gülen
Szerkesztette: F. Tóth Tibor
A szerkesztő munkatársai: Puskás László és Szmilkó Györgyi

Dávid Géza
Pasák és bégek uralma alatt
Demográfiai és közigazgatás-történeti tanulmányok
Az Akadémiai Kiadóval közös gondozásban (Budapest, 2005)
Felelős szerkesztő: Vajda Lőrinc

SERES ISTVÁN
Thököly Imre és Törökország
Az Akadémiai Kiadóval közös gondozásban (Budapest, 2006)
Gróf Thököly Imre, Felső-Magyarország fejedelme hamvai szülőföldön történő újratemetésének 100. évfordulójára való emlékezés alkalmából
Törökre fordította: Yilmaz Gülen
Szerkesztette: F. Tóth Tibor
A szerkesztő munkatársai: Puskás László és Szmilkó Györgyi

XVI. YÜZYIL MACAR OZAN BÁLINT BALASSI VE SIIRLERINDEN ÖRNEKLER
Törökre fordította és szerkesztette: Tasnádi Edit és Dursun Ayan
Az Akadémiai Kiadóval közös gondozásban (Budapest, 2006)
Szerkesztette: Tasnádi Edit, Dursun Ayan és F. Tóth Tibor

Fodor Pál
Vállalkozásra kényszerítve
Az oszmán pénzügyigazgatás és hatalmi elit változásai a 16–17. század fordulóján
HISTORIA • Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetével közös gondozásban (Budapest, 2006)
Sorozatszerkesztő: Glatz Ferenc
Szerkesztette: F. Tóth Tibor

Török Füzetek I.- XII. évfolyamai (1993-2004), 48 szám és 2 különszám
Felelős szerkesztő: F. Tóth Tibor
A szerkesztőbizottság tagjai: Dávid Géza, F. Tóth Tibor, Puskás László és Szmilkó Györgyi

Lemezajánló

2004-06-05T16:39:00.000+02:00

1. Cay Taylan "SU" kritika: Magyar Narancs belehallgat: soulseduction.com

2. Arasinda Együttes: BÁRKI IS LÉGY

3. Kobzos Kiss Tamás - Erdal Salikoglu: SZÍVETEKBEN ŐRIZZETEK

4. Sipos János: FOLK TUNES FROM THE TWO SIDES OF THE CAUCASUS - karacsáj,balkár, avar és azeri népzene. A török zenei gyűjteményekről magyarul olvasható itt

5. Kecskés együttes: RÉGI TÖRÖK ZENE EURÓPÁBAN (XVI-XVIII. század)

6. Cemal Resid Rey: LE CONQUÉRANT (FATIH) INSTANTANÉS SCENES TURQUES - vezényel: Cem Mansur

7. Cemal Resid Rey- Ahmet Adnan Saygun: TÖRÖK ZENEKARI MŰVEK- Isin Güyer (mezzoszoprán)- vezényel: Hikmet Simsek

8. Necil Kazim Akses:KAMARAZENE TÖRÖKORSZÁGBÓL 2.- Yücelen Vonósnégyes

9. Bartók Béla TÖRÖK NÉPZENEI GYŰJTÉSE Bartók írása gyűjtőútjáról magyarul itt

10. Ulvi Cemal Erkin: MŰVEK SZÓLÓ ZONGORÁRA - Verda Erman (zongora)

11. Ulvi Cemal Erkin - Nevit Kodalli: ZONGORAÖTÖS (Erkin) 11 ZONGORADARAB (Erkin) ZONGORAÖTÖS (Kodalli)- Deniz Arman Gelenbe (zongora)- Haydn Vonósnégyes

12. Ulvi Cemal Erkin - Nevit Kodalli - Ilhan Usmanbas: KAMARAZENE TÖRÖKORSZÁGBÓL 1. - Ankarai Vonósnégyes

13. Ulvi Cemal Erkin - Ahmed Adnan Saygun: VONÓSNÉGYESEK - Anatóliai Vonósnégyes

14. Yunus Emre - Mevlana (Mevláná Dzseláleddín Rúmí): YUNUS EMRE ÉS MEVLANA DALAI - Esin Afsar (ének)

15. Ahmed Adnan Saygun: YUNUS EMRE ORATÓRIUM - vezényel: Hikmet Simsek olvasnivaló Saygunról itt és itt magyarul

16. KÂTIBIM - VARIÁCIÓK EGY RÉGI ISZTAMBULI NÉPDALRA (Ruhi Ayangil, Ahmed Adnan Saygun, Cemal Resid Rey)

17. Sipos János: BARTÓK NYOMÁBAN ANATÓLIÁBAN - 2. megvásárolható itt, az anatóliai gyűjtésről a szerző írása itt

18. Mozart in Turkey - DVD, 2004

Terebess Ázsia E-Tár

2004-05-31T15:49:00.000+02:00

Minden látogatónak ajánlom, hogy nézzen be a Terebess Kiadó virtuális könyvtárába, amely hihetetlenül gazdag, magyar nyelvű anyagot tartalmaz Törökország történelméről, kultúrájáról, az iszlámról, a magyar-török kapcsolatokról, de a török konyháról is.

Utazási tanácsok/Kedvenc törökországi helyeink

2004-05-25T11:46:00.000+02:00

A Gökovai-öböl

Ezek azok a helyek, amelyek különösen tetszettek Törökországban. Ha szükséges, írjátok le azt is, hogyan lehet eljutni oda.

Jó és rossz tapasztalataink a törökországi nyaralásokon. Ajánlhatunk szállást, irodákat, felhívhatjuk az utazni kívánók figyelmét hasznos tudnivalókra. Konkrét utazási kérdéseket is feltehettek, valaki majd csak válaszol.

Ha erre a fenti linkre klikkelsz, részletes Törökország-térképet találsz.

Ajánlok néhány magyar oldalt is a témában:

- Metell útibeszámolói

- Kiss Eszter utazásai

- Földi útikalauz

Török fakanál

2004-05-24T13:00:00.001+02:00

Receptek azoknak, akik ennének valami jót. Amit inni lehet hozzá: A török ételekhez legjobban illő magyar borok

Az alábbi linkeken pedig török konyhával kapcsolatos blogokat és web-oldalakat találsz:

Soframiz (németül)

Az iszlám

2004-05-23T01:04:00.000+02:00

Az iszlámmal kapcsolatos hozzászólások postja, Törökországra és Magyarországra profilírozva.

Linkajánló:

A Magyar Iszlám Közösség nyílt levele Sólyom László köztársasági elnökhöz ÚJ!

Magyar Iszlám Közösség

Az iszlám magyar oldala

Az iszlám vallás - magyarul

Szayyid Abu-l-A'lá Mawdudi: Az iszlám alapelvei (Világnézet és élet az iszlámban)

Germanus Gyula - Kiss Dávid Sándor kitűnő oldala

Germánus Gyula vallomása az iszlámhoz vezető útjáról (Terebess On-line)

Germanus Gyula: A félhold fakó fényében

Goldziher Ignác: A buddhizmus hatása az iszlámra (Terebess On-line)

Németh Pál: Az iszlám (Terebess On-line)

MTA Keleti Gyűjtemény

Utunk Keletről a mai hazába: A magyar orientalisztika születése és eredményei (KÜM - Terebess On-line)

Vámbéry Ármin (Terebess On-line)

Udvarvölgyi Zsolt: A magyar iszlám vallászociológiája

Iszlám Diákok Egyesülete: 11 kérdés az iszlámról (Terebess On-line)

25 kérdés az iszlámról (Terebess On-line)

Iszlám kislexikon (Szegedi Tudományegyetem)

Internet Islamic History Sourcebook

MuslimHeritage

Al-Islam

IMAM HATIP LISELERI: EFSANELER VE GERÇEKLER RAPORU TESEV, 2004.

Ales Debeljak: A fundamentalizmus indiszkrét bája
Kiss Enikő - Anwar Aimen - Csiszár Anita: Az iszlám Magyarországon és Közel-Keleten

Alevi, bektasi:

Adorján Imre: Boldog Istenként élni (Terebess On-line)

Határ Győző: A fény megistenülése

Szekták, rendek:

The Islam Website (University of Georgia)

Sufism -- Sufis -- Sufi Orders (UGA)

Naqshbandi Sufi way

Haqqani

Nur Ashki Jerrahi Sufi Order

Zahuri Sufi Web Site

Qadiri Rifai Sufi Order

Sufi Order International

Golden Sufi Center

Nimatullahi Sufi Order

Treshold Society

Magyar, török, két jóbarát...

2004-05-23T00:13:00.000+02:00

Tatvan /Nemrut

Aki tapasztalta, hogy a törökök mennyire magukhoz közelállónak, testvéreknek, rokonoknak, tekintenek minket, magyarokat, itt megfogalmazhatja véleményét arról, mi magunk mit tehetnénk a kapcsolatok erősítése érdekében.

2005. évi hírek

Esztergom török kapcsolatai - márc. 6.

Munka/állás/üzlet/Európai uniós állások és tenderek Törökországban

2004-05-22T23:54:00.000+02:00

Ebbe a postba írj:

ha munkát keresel vagy ajánlsz,

ha üzleti partnert keresel magyarországi vagy törökországi vállalkozáshoz,

ha olyan linkeket vagy címeket ismersz, amelyek a többieknek is hasznosak lehetnek,

ha a magyarországi vagy törökországi munkavállalással kapcsolatos információidat akarod megosztani a blog látogatóival.

Ha az Európai Bizottság ankarai képviseletén szeretnél dolgozni, az álláshirdetéseket EZEN A LINKEN figyelheted.

A törökországi uniós tendereket pedig EZEN A LINKEN találod meg.